Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-26 / 22. szám

nr I­un I­n­­D­l_ l_ r­l_ YJ Hamarosan kiderül, perre mennek-e BRÜSSZEL Előreláthatólag feb­ruár 1-jén szavaz az Európai Par­lament (EP) jogi bizottsága arról, hogy a képviselők az EU Bírósága elé citálják-e az Európai Bizottsá­got (EB), amiért tavaly december­ben felszabadított Magyarország számára 10,2 milliárd euró felzár­kóztatási támogatást - értesült a Népszava egy bennfentes parla­menti forrástól. Ha a szaktestület úgy dönt, hogy beperli az EP-t, ak­kor szinte biztos, hogy a két uniós intézmény vitáját a bírák fogják eldönteni egy másfél-két évig tar­tó eljárásban. A végrehajtást csak a parlament elnöke akaszthatja meg, ha nem ért egyet a jogi bizottság vé­leményével, és ezért plenáris sza­vazást kezdeményez róla. Ilyenre azonban ritkán kerül sor, ráadásul a szakbizottság összetétele nagyon hasonló a parlamentéhez, ami szinte kizárja, hogy a teljes kép­viselő-testület más véleményen legyen. Az EP értékelése szerint a biztosi kollégium úgy ítélt oda több mint 10 milliárd eurót Magyaror­szágnak, hogy a nemzeti hatóságok nem hajtották végre maradékta­lanul a cserébe elvárt igazságügyi reformot. A múlt héten elfogadott állásfoglalásában már kilátásba he­lyezte a perindítást. A parlament jogi szolgálata jelenleg elemzi az EB határozatát, és szakvéleményét a jövő hét közepén terjeszti a jogi szakbizottság elé. A képviselők en­nek figyelembevételével döntenek a bírósági eljárás elindításáról jövő csütörtökön. Ha keresetet indíta­nak, nagy valószínűséggel a 10,2 milliárdról szóló verdikt megsem­misítését fogják kérni. Az ülésre azon a napon kerül sor, amikor a brüsszeli EU-negyed túloldalán rendkívüli találkozóra gyűlnek össze a tagállamok vezetői, hogy megállapodjanak a közösségi költségvetés kiegészítéséről, ben­ne az Ukrajnának szóló pénzügyi Az ülés aznap lesz, amikor a brüsszeli EU-negyed túlol­dalán rendkívüli találkozóra gyűlnek össze a kormányfők a támogatásról. A múlt hónapban tartott brüsszeli csúcson Orbán Viktor vétója tett be a megegye­zésnek. A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem akadályozta meg az EU-ukrán csatlakozási tárgya­lások megkezdéséről született dön­tést, amit sokan az EB rekordgyor­sasággal meghozott, 10,2 milliárdos határozatával magyaráznak. Az EP-képviselők jó része szintén po­litikai alkut gyanít a háttérben, ami csak megerősíti elhatározásukat, hogy az ügyet bíróság elé vigyék. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Február 1-jén szavaz az Európai Parlament jogi bizottsága. Két uniós intézmény a bíróságon találkozhat <>Cii< s Gj öo népszava­­ , 2024. január 26., péntek I «J Szerencsések és nem csicskások VISSZHANG Visszásnak tartják a svédek Orbán Viktor magatartását. Az északi kormányfő már NATO - szövetségesként hivatkozik hazánkra, a Fidesz vár. BATKA ZOLTÁN, ZOLTAI ÁKOS - Rendkívül visszásnak tartják a svéd politikában és a közbeszéd­ben is a magyar kormány viselke­dését -jelentette ki a Népszavának egy a svéd diplomáciát jól ismerő forrásunk. Mint emlékeztetett, Magyarország európai uniós csat­lakozásánál Svédország volt az egyik olyan ország, amely kiemel­ten támogatta hazánk belépési szándékát. „Most szinte biztos vagyok benne, hogy ez másképp lenne, szerencséjük van a magya­roknak” - fogalmazott. Forrásunk szerint most szinte minden svéd hírműsorban kiemelt helyen sze­repel Orbán Viktor kormányfő ma­gatartása. Miközben se a svédek, se a hazánkkal szövetségben álló országok nem értik a magyar ve­zetést, a svéd közmédia publikált egy levelet, amelyben Ulf Kristers­­son kormányfő utalást tett arra, hogy esetleg elfogadhatja magyar kollégája invitálását Budapest­re. Mint emlékezetes, Orbán nem sokkal azelőtt ragadott tollat, hogy kiderült: a NATO-tagországok kö­zül Magyarország ratifikálhatja utoljára Svédország csatlakozását. A levélben - amelynek tartalmát elsőként lapunk ismertette - Or­bán Viktor a NATO-csatlakozás mellett a kölcsönös bizalomépí­tésről is írt, Tobias Billström svéd külügyminiszter azonban elsőre visszautasította a lehetőséget. A svéd miniszterelnök tegnap vi­szont jelezte, egyetért azzal, hogy előnyös lenne, ha mindkét ország intenzívebb párbeszédet foly­tatna. Mint fogalmazott, számos ügyben érdekelt Magyarország és Svédország is. Ide sorolta a Gripen repülőgépekről szóló együttműkö­dést, az Európai Uniót és a közelgő magyar uniós elnökséget, valamint a NATO-t, amelynek kontextusá­ban már szövetségesként hivatko­zik a két országra. Bizonytalanná teszi a budapesti találkozót az is: Kristersson szerint arra is lesz le­hetőség, hogy február 1-jén Brüs­­­szelben, az Európai Tanács ülésén tárgyaljanak Orbánnal. Havasi Bertalan, miniszterelnö­ki sajtófőnök a hvg.hu-nak annyit reagált a levélre: „Minden megy a Kövér László szerint nem baj, ha mi leszünk az utolsók. Eddig mást ígértek. maga útján.” Kérdés, hogy milyen útról beszél a szóvivő. Orbán Vik­tornak ugyanis meg kell győznie a Fidesz-frakciót, benne régi harcos­társát, Kövér Lászlót, hogy szavaz­zák meg a ratifikációt. Ez­­ látszó­lag­­ nem lesz egyszerű. A házelnök a kormányközeli Indexnek fakadt ki, és úgy fogalmazott: „Nem va­gyunk a csicskásai senkinek.” Majd leszögezte, szerinte súlyos félreér­tés van a svédek fejében, és amúgy sem baj, ha mi leszünk az utolsók, „valakinek annak is kell lenni”. Annak ellenére mondta ezt, hogy korábban több kormánytag is az állította magabiztosan: nem Ma­gyarország lesz az utolsó, amely jó­váhagyja a svéd NATO-tagságot. A Fidesz-frakció - amelynek Orbán szavaival élve tavaly decem­berben nem volt gusztusa a vok­soláshoz - úgy nyilatkozott: meg­várja a miniszterelnöki találkozót aztán majd döntenek. Regeringen Ulf Kristers­­son esetleg elfogadhatja a budapesti meghívást, de szerinte Brüsszelben is lehet tárgyalni 2o Cl <r Washington kapcsolatban van, és vár „Szoros kapcsolatban vagyunk magyar szövetségeseinkkel, vár­juk, hogy befejezzék a ratifikációs eljárást, és a szövetség késlekedés nélkül tagjai között üdvözölhes­se Svédországot" - jelentette ki Vedant Patel, az amerikai külügy­minisztérium helyettes szóvivője. A diplomatát a minap Washing­tonban a szokásos napi külügyi sajtótájékoztató elején kérdezték a magyar ratifikációs eljárás elhú­zódásáról. Patel nem árult el rész­leteket arról, próbáltak-e beszélni a kérdésről a magyar illetékesek­kel, ugyanakkor nem mulasztotta el emlékeztetni a hallgatóságot arra: a magyar kormány a nyil­vánosság előtt támogatja a svéd NATO-csatlakozást, és ismételten megígérte, hogy Budapest azt nem utolsóként fogja elfogadni. Szin­tén washingtoni hír, hogy egy nap­pal a svéd NATO-tagságról tartott ankarai szavazás után Joe Biden elnök levelet intézett az amerikai törvényhozás illetékes vezetőihez. Ebben sürgette őket, hogy a kong­resszus mihamarabb hagyja jóvá azt a 20 milliárd dolláros ügyletet, amelynek keretében Törökország új F-16-os vadászgépeket, illetve a régebbi változatokat utólag kor­szerűsítő készleteket vásárolna az Egyesült Államoktól. Ez volt Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik fő feltétele a svéd csatlakozás jó­váhagyásához. H. G. Szociális ágazat: feudális viszonyok ELLÁTÁS A szociális ágazatban dolgozó 90 ezer idősotthoni ápoló, gondozó, mentálhigiénés szakem­ber, házi segítségnyújtó, hajléktalan­ellátásban dolgozó, gyermekvédelmi szociális szakember, iskolai szociá­lis munkás, családsegítő többsége nem az alacsony fizetésüket, hanem a kiszolgáltatott helyzetüket és a szakmai inkompetenciát jelölte a legnagyobb problémának - jelen­tette ki a Népszavának a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszerveze­tének (SZÁD) elnöke. Köves Ferenc szerint a csaknem három hónappal ezelőtt indított, Változást a szociális ágazatban elnevezésű akciójukra az ország minden pontjáról, az összes megyéből és az ágazat minden terü­letéről érkezett már válasz. Többen telefonon elmondták, feudális viszo­nyok uralkodnak a munkahelyeken, ez elsősorban a kisebb településen működő intézményekre jellemző. A beosztottakat megalázzák a főnö­kök, vagy akár egy önkormányzati fenntartású intézményben maga a polgármester hoz nem az ő kompe­tenciájához tartozó döntést. „Van olyan településvezető, aki a család­­segítőket direktben utasítja arról, hogy a rászorulók közül a helyzetük­től függetlenül kik kaphatnak, és kik nem kaphatnak anyagi vagy tárgyi segítséget” - mondta. Köves Ferenc­nek meséltek arról is, hogy gyak­ran nem a megfelelő szakmai elvek alapján történik egy-egy új kolléga kiválasztása sem, és a munka ellátá­sa sem feltétlenül felel meg az írott vagy íratlan szabályoknak. A problémák ellenére sem tud­nak sokan új munkahelyet keresni, erre főleg egy kistelepülésen dol­gozók esélye minimális. Köves Fe­renc kijelentette: a szakszervezet körülbelül egy hónap múlva lezár­ja a válaszadás lehetőségét, össze­síti a problémákat, és felkeresi vele Pintér Sándor belügyminisztert. Azt reméli, hogy ezt követően megin­dulhatnak a tárgyalások a döntésho­zókkal a munka- és bérkörülmények javításáról. Az egyik cél az, hogy a keresetek a nemzetgazdasági bruttó átlag (ez decemberben 581900 fo­rint volt - a szerk.) 70 százalékáról, azaz a 407 ezer forintról annak 80- 90 százalékához közelítsen. Azt is reméli - mondta az érdek­védő -, hogy a munkakörülmények is változhatnak, ha a minisztéri­umban ismét szembesülnek azzal, hogy a bogarak, az ágyi poloska vagy a csótány gyakori vendég a bentla­kásos intézményekben. Kínosnak tartják majd talán azt is, hogy be­ázott mennyezetű és málló vakola­­tú épületekben dolgoznak a szociá­lis szféra alkalmazottai. A Szociális Ágazati Érdekegyezte­tő Fórum is foglalkozott a területen dolgozók bérhelyzetével. November­ben egy kidolgozott szociálisbértáb­­la-tervezet is készült, ám a minisz­tériumtól eddig nem érkezett erre visszajelzés a munkavállalói oldal képviselőinek. MUHARI JUDIT Kiszolgáltatott helyzetben a lakók és a dolgozók is I

Next