Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-26 / 22. szám
nr Iun InDl_ l_ rl_ YJ Hamarosan kiderül, perre mennek-e BRÜSSZEL Előreláthatólag február 1-jén szavaz az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága arról, hogy a képviselők az EU Bírósága elé citálják-e az Európai Bizottságot (EB), amiért tavaly decemberben felszabadított Magyarország számára 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást - értesült a Népszava egy bennfentes parlamenti forrástól. Ha a szaktestület úgy dönt, hogy beperli az EP-t, akkor szinte biztos, hogy a két uniós intézmény vitáját a bírák fogják eldönteni egy másfél-két évig tartó eljárásban. A végrehajtást csak a parlament elnöke akaszthatja meg, ha nem ért egyet a jogi bizottság véleményével, és ezért plenáris szavazást kezdeményez róla. Ilyenre azonban ritkán kerül sor, ráadásul a szakbizottság összetétele nagyon hasonló a parlamentéhez, ami szinte kizárja, hogy a teljes képviselő-testület más véleményen legyen. Az EP értékelése szerint a biztosi kollégium úgy ítélt oda több mint 10 milliárd eurót Magyarországnak, hogy a nemzeti hatóságok nem hajtották végre maradéktalanul a cserébe elvárt igazságügyi reformot. A múlt héten elfogadott állásfoglalásában már kilátásba helyezte a perindítást. A parlament jogi szolgálata jelenleg elemzi az EB határozatát, és szakvéleményét a jövő hét közepén terjeszti a jogi szakbizottság elé. A képviselők ennek figyelembevételével döntenek a bírósági eljárás elindításáról jövő csütörtökön. Ha keresetet indítanak, nagy valószínűséggel a 10,2 milliárdról szóló verdikt megsemmisítését fogják kérni. Az ülésre azon a napon kerül sor, amikor a brüsszeli EU-negyed túloldalán rendkívüli találkozóra gyűlnek össze a tagállamok vezetői, hogy megállapodjanak a közösségi költségvetés kiegészítéséről, benne az Ukrajnának szóló pénzügyi Az ülés aznap lesz, amikor a brüsszeli EU-negyed túloldalán rendkívüli találkozóra gyűlnek össze a kormányfők a támogatásról. A múlt hónapban tartott brüsszeli csúcson Orbán Viktor vétója tett be a megegyezésnek. A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem akadályozta meg az EU-ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről született döntést, amit sokan az EB rekordgyorsasággal meghozott, 10,2 milliárdos határozatával magyaráznak. Az EP-képviselők jó része szintén politikai alkut gyanít a háttérben, ami csak megerősíti elhatározásukat, hogy az ügyet bíróság elé vigyék. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Február 1-jén szavaz az Európai Parlament jogi bizottsága. Két uniós intézmény a bíróságon találkozhat <>Cii< s Gj öo népszava , 2024. január 26., péntek I «J Szerencsések és nem csicskások VISSZHANG Visszásnak tartják a svédek Orbán Viktor magatartását. Az északi kormányfő már NATO - szövetségesként hivatkozik hazánkra, a Fidesz vár. BATKA ZOLTÁN, ZOLTAI ÁKOS - Rendkívül visszásnak tartják a svéd politikában és a közbeszédben is a magyar kormány viselkedését -jelentette ki a Népszavának egy a svéd diplomáciát jól ismerő forrásunk. Mint emlékeztetett, Magyarország európai uniós csatlakozásánál Svédország volt az egyik olyan ország, amely kiemelten támogatta hazánk belépési szándékát. „Most szinte biztos vagyok benne, hogy ez másképp lenne, szerencséjük van a magyaroknak” - fogalmazott. Forrásunk szerint most szinte minden svéd hírműsorban kiemelt helyen szerepel Orbán Viktor kormányfő magatartása. Miközben se a svédek, se a hazánkkal szövetségben álló országok nem értik a magyar vezetést, a svéd közmédia publikált egy levelet, amelyben Ulf Kristersson kormányfő utalást tett arra, hogy esetleg elfogadhatja magyar kollégája invitálását Budapestre. Mint emlékezetes, Orbán nem sokkal azelőtt ragadott tollat, hogy kiderült: a NATO-tagországok közül Magyarország ratifikálhatja utoljára Svédország csatlakozását. A levélben - amelynek tartalmát elsőként lapunk ismertette - Orbán Viktor a NATO-csatlakozás mellett a kölcsönös bizalomépítésről is írt, Tobias Billström svéd külügyminiszter azonban elsőre visszautasította a lehetőséget. A svéd miniszterelnök tegnap viszont jelezte, egyetért azzal, hogy előnyös lenne, ha mindkét ország intenzívebb párbeszédet folytatna. Mint fogalmazott, számos ügyben érdekelt Magyarország és Svédország is. Ide sorolta a Gripen repülőgépekről szóló együttműködést, az Európai Uniót és a közelgő magyar uniós elnökséget, valamint a NATO-t, amelynek kontextusában már szövetségesként hivatkozik a két országra. Bizonytalanná teszi a budapesti találkozót az is: Kristersson szerint arra is lesz lehetőség, hogy február 1-jén Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén tárgyaljanak Orbánnal. Havasi Bertalan, miniszterelnöki sajtófőnök a hvg.hu-nak annyit reagált a levélre: „Minden megy a Kövér László szerint nem baj, ha mi leszünk az utolsók. Eddig mást ígértek. maga útján.” Kérdés, hogy milyen útról beszél a szóvivő. Orbán Viktornak ugyanis meg kell győznie a Fidesz-frakciót, benne régi harcostársát, Kövér Lászlót, hogy szavazzák meg a ratifikációt. Ez látszólag nem lesz egyszerű. A házelnök a kormányközeli Indexnek fakadt ki, és úgy fogalmazott: „Nem vagyunk a csicskásai senkinek.” Majd leszögezte, szerinte súlyos félreértés van a svédek fejében, és amúgy sem baj, ha mi leszünk az utolsók, „valakinek annak is kell lenni”. Annak ellenére mondta ezt, hogy korábban több kormánytag is az állította magabiztosan: nem Magyarország lesz az utolsó, amely jóváhagyja a svéd NATO-tagságot. A Fidesz-frakció - amelynek Orbán szavaival élve tavaly decemberben nem volt gusztusa a voksoláshoz - úgy nyilatkozott: megvárja a miniszterelnöki találkozót aztán majd döntenek. Regeringen Ulf Kristersson esetleg elfogadhatja a budapesti meghívást, de szerinte Brüsszelben is lehet tárgyalni 2o Cl <r Washington kapcsolatban van, és vár „Szoros kapcsolatban vagyunk magyar szövetségeseinkkel, várjuk, hogy befejezzék a ratifikációs eljárást, és a szövetség késlekedés nélkül tagjai között üdvözölhesse Svédországot" - jelentette ki Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője. A diplomatát a minap Washingtonban a szokásos napi külügyi sajtótájékoztató elején kérdezték a magyar ratifikációs eljárás elhúzódásáról. Patel nem árult el részleteket arról, próbáltak-e beszélni a kérdésről a magyar illetékesekkel, ugyanakkor nem mulasztotta el emlékeztetni a hallgatóságot arra: a magyar kormány a nyilvánosság előtt támogatja a svéd NATO-csatlakozást, és ismételten megígérte, hogy Budapest azt nem utolsóként fogja elfogadni. Szintén washingtoni hír, hogy egy nappal a svéd NATO-tagságról tartott ankarai szavazás után Joe Biden elnök levelet intézett az amerikai törvényhozás illetékes vezetőihez. Ebben sürgette őket, hogy a kongresszus mihamarabb hagyja jóvá azt a 20 milliárd dolláros ügyletet, amelynek keretében Törökország új F-16-os vadászgépeket, illetve a régebbi változatokat utólag korszerűsítő készleteket vásárolna az Egyesült Államoktól. Ez volt Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik fő feltétele a svéd csatlakozás jóváhagyásához. H. G. Szociális ágazat: feudális viszonyok ELLÁTÁS A szociális ágazatban dolgozó 90 ezer idősotthoni ápoló, gondozó, mentálhigiénés szakember, házi segítségnyújtó, hajléktalanellátásban dolgozó, gyermekvédelmi szociális szakember, iskolai szociális munkás, családsegítő többsége nem az alacsony fizetésüket, hanem a kiszolgáltatott helyzetüket és a szakmai inkompetenciát jelölte a legnagyobb problémának - jelentette ki a Népszavának a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke. Köves Ferenc szerint a csaknem három hónappal ezelőtt indított, Változást a szociális ágazatban elnevezésű akciójukra az ország minden pontjáról, az összes megyéből és az ágazat minden területéről érkezett már válasz. Többen telefonon elmondták, feudális viszonyok uralkodnak a munkahelyeken, ez elsősorban a kisebb településen működő intézményekre jellemző. A beosztottakat megalázzák a főnökök, vagy akár egy önkormányzati fenntartású intézményben maga a polgármester hoz nem az ő kompetenciájához tartozó döntést. „Van olyan településvezető, aki a családsegítőket direktben utasítja arról, hogy a rászorulók közül a helyzetüktől függetlenül kik kaphatnak, és kik nem kaphatnak anyagi vagy tárgyi segítséget” - mondta. Köves Ferencnek meséltek arról is, hogy gyakran nem a megfelelő szakmai elvek alapján történik egy-egy új kolléga kiválasztása sem, és a munka ellátása sem feltétlenül felel meg az írott vagy íratlan szabályoknak. A problémák ellenére sem tudnak sokan új munkahelyet keresni, erre főleg egy kistelepülésen dolgozók esélye minimális. Köves Ferenc kijelentette: a szakszervezet körülbelül egy hónap múlva lezárja a válaszadás lehetőségét, összesíti a problémákat, és felkeresi vele Pintér Sándor belügyminisztert. Azt reméli, hogy ezt követően megindulhatnak a tárgyalások a döntéshozókkal a munka- és bérkörülmények javításáról. Az egyik cél az, hogy a keresetek a nemzetgazdasági bruttó átlag (ez decemberben 581900 forint volt - a szerk.) 70 százalékáról, azaz a 407 ezer forintról annak 80- 90 százalékához közelítsen. Azt is reméli - mondta az érdekvédő -, hogy a munkakörülmények is változhatnak, ha a minisztériumban ismét szembesülnek azzal, hogy a bogarak, az ágyi poloska vagy a csótány gyakori vendég a bentlakásos intézményekben. Kínosnak tartják majd talán azt is, hogy beázott mennyezetű és málló vakolatú épületekben dolgoznak a szociális szféra alkalmazottai. A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum is foglalkozott a területen dolgozók bérhelyzetével. Novemberben egy kidolgozott szociálisbértábla-tervezet is készült, ám a minisztériumtól eddig nem érkezett erre visszajelzés a munkavállalói oldal képviselőinek. MUHARI JUDIT Kiszolgáltatott helyzetben a lakók és a dolgozók is I