Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-26 / 22. szám

nr I­rrS­ n DL­rvJLu népszava­­ , 2024. január 26., péntek I Igazítás lehet, hátraarc nem UTAZOK Alig 250 millió forintot spórol a nagy vihart kavart, 54 vonalat érintő járatritkítással a BKK. A fővárosi cég is inkább az átalakuló utazási szokásokkal és a szűkös büdzsével indokolta a döntést. SZALAI ANNA - A péntek az új szombat, a hétfő pedig még hétvége. Az említett két napon 5-13 százalékkal kevesebben utaznak a BKK járatain, miközben a város más pontjain kapacitáshi­ányt érzékeltünk. A főváros közös­ségi közlekedésre fordítható kerete azonban korlátozott, így a hálózat fejlesztését csak belső megtakarí­tással, pénzügyi átcsoportosítással tudjuk megvalósítani - ezzel ma­gyarázta a nemrég életbe lépett já­ratritkítást Walter Katalin. A BKK vezérigazgatója is elismerte, hogy a kapacitások átcsoportosításáról (amely 54 viszonylaton 6-9 má­sodperccel nagyobb követési időt jelent a hétfői és pénteki csúcsidő­ben) még az intézkedés előtt kellett volna tájékoztatást adniuk. Elszá­mították magukat. Mint a csütörtöki háttérbeszél­getésen kiderült: a BKK tavaly nyár óta dolgozik az új hálózati straté­gián, amelynek szűk keretet ad a pénzügyi realitás. Az átalakításhoz folyamatosan gyűjtik az utasfor­galmi adatokat, és modellezik az utazási szokások változását. A ko­ronavírus-járvány után az utasok­nak csak a 85 százaléka tért vissza a közösségi közlekedéshez, amit azután tovább erodált az egyre el­terjedtebb otthoni munkavégzés. A folyamatos - ezer járművön el­helyezett számlálók alapján törté­nő - utasszámmérés azt mutatta, hogy hétfőn és pénteken 5-13 szá­zalékkal kevesebben veszik igény­be a közösségi járműveket, számos viszonylaton 70 százalék alá esett a járművek kihasználtsága. (Ös­­­szehasonlításul: a száz százalék azt jelenti, hogy 4 ember jut egy négy­zetméterre, míg 50 százaléknál egy szólóbusz esetében mindenki le tud ülni.) Az érintett járatok közül végül 54 esetében döntöttek a követé­si idő növelése mellett. Ezek j­el­lemzően olyan belvárosi vonalak - hangsúlyozták a BKK vezetői -, amelyek több járatot is érintenek, így a megállókban gyakorta egy­mást érik a buszok. Példaként a Rá­kosrendező pályaudvarról a belvá­rosba tartó vonalakat említették. A 6-9 másodperces járatritkítás eze­ken a belső szakaszokon az utasok számára szerintük nem érzékel­hető. Összhálózati szinten sem je­lentős a menetrend-változtatás: a hétfői járatok 0,4 százalékát, pén­tekenként 1,3 százalékát érinti, a kettő együtt az éves megrendelt ka­pacitás alig 0,2 százalékát teszi ki. A január 19-én bevezetett intézke­dések hatását ugyanakkor a BKK folyamatosan vizsgálja, és ha az utasforgalom alapján szükséges­nek látja, rugalmasan igazít a me­netrenden. Walter Katalin azon­ban egyértelművé tette: a döntést nem vonják vissza, legfeljebb fi­nomhangolásról lehet szó. Az első tapasztalatok egyébként igazol­ják a várakozásaikat, sehol nem volt utaslemaradás és zsúfoltság. A Népszava kérdésére, miszerint a járatritkítással mennyit spórolt a cég, a cégvezető azt válaszolta, hogy semennyit. Az intézkedéssel megtakarítható 250 millió forintot elviszik majd a város más részén tervezett kapacitásbővítések. A BKK stábja ezzel együtt hang­súlyozta, hogy a közösségi közleke­dés kapacitása 1,5 százalékkal nő az idén, mivel több járaton sűrítik a járatokat, és 12-14 hálózati fejlesz­tést is terveznek 2024-ben. Ezek miatt összesen 243 millió úgyneve­zett férőhely-kilométerrel (az elin­dított járművek számának, megtett útjuk hosszának és a járműveken szállítható utasok számának szor­zata) több teljesítményt rendelnek meg. A cél ugyanis a közösségi köz­lekedést igénybe vevők számának növelése. Az új járatok és bővítések reményeik szerint napi 7000 fővel növelik az utazók számát. Járatrit­kítás miatt elégedetlenkedő és el­maradó utasokkal nem számolnak. A tervezett fejlesztések közül el­sőként Rákosmente és környezeté­nek közlekedési kapcsolatai bővül­nek február 5-étől, később valósul meg a 12-es villamos Lehel térig, a 75-ös trolibusz Kőbányáig való meghosszabbítása, de tervbe vet­ték egy új járat indítását is Újpes­ten és Újbudán. VOLÁNBUSZ 240 V/ívK) Budaörsi lakótelek czfi 4229 54 „viszony­laton", azaz vonalon növekedett minimálisan a járatok követési ideje hétfőnként és péntekenként. Azt ígérik, hogy ezt sok helyen észre sem fogják venni az utasok OPTIMIZMUS WALTER KATALIN Járatritkítás miatt elégedet­lenkedő és elma­radó utasokkal nem számolunk .Q O a; Öin O Régóta készültek az átalakításra A tiltakozó polgármesterekkel előzetesen nem, azóta viszont egyeztettek, és Walter Katalin vezérigazgató szerint elfogad­ták az érvelést. A cégvezetés to­vábbra is állítja, hogy a civil szer­vezetekkel részletekbe menően egyeztettek korábban. A Nép­szava azon kérdésére, miszerint a menetrend-változtatás össze­függésben van-e a Budapest-bér­­let körüli vitával, a cégvezető azt válaszolta, hogy nem, erre már régebb óta készülnek, a miniszté­rium lépése váratlanul érte őket december 20-án. Behajtási díj nélkül brutális lenne a helyzet BUDAPEST A fővárosi kormány­­hivatal eltöröltetné a teherjármű­­vek behajtási díját Budapesten, felszámolva ezzel egy fontos for­galomszabályozási eszközt. A fővá­rosi kormányhivatal felhívásában azt kifogásolta, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak nem volt jog­alapja a behajtási díj kivetésére. A megállapítás már csak azért is kü­lönös, mert az erről szóló fővárosi rendeletet 2011-ben alkotta meg az akkor még Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat. Az elmúlt 13 évben nem volt gondja ezzel a kormányhivatalnak, most hirte­len lett - csodálkozik Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki szokásos, Fővárosi Közgyűlést be­a­harangozó sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy a behaj­tási díj eltörlése elsősorban nem azért fájna, mert a főváros elesne az ebből származó évi 1,8 milliárd forintos bevételtől, hanem azért, mert ezzel ráengednék az M0-s fi­zetővé tételével bizonyosan sokak számára még vonzóbbá váló ingye­nes áthajtást Budapesten. Ez súlyos forgalomnövekedéssel, zaj-, por- és légszennyezettség-terheléssel j­ár­­na. A városvezetés nem ért egyet a törvényességi felhívással, és annak elutasítását javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek. Ha kell, bíróságra is mennek az igazuk bizonyítása érdekében. Másrészt a Fővárosi Önkormányzat, élve felterjesztési jogával, felkéri a kormányt, hogy törvényben rögzítsék a települések díj­megállapítási j­ogát. A főpolgármester-helyettes igen örvendetesnek tartotta, hogy a fő­város a szakszervezetekkel még 2021-ben megkötött bérpolitikai megállapodás alapján már tavaly megegyezett az érdekvédelmi szer­vezetekkel az idei, átlagosan 13,5 százalékos béremelésről. A főváro­si tulajdonú cégek többségénél már alá is írták az erről szóló dokumen­tumokat. A munkaerőhiány keze­lésére áprilisban ismét rendeznek állásbörzét, ezenfelül speciális kép­zési és támogatási programot indí­tanak a dolgozók fővárosi cégekhez csábítása érdekében. Elhangzott az is: a főpolgármesteri kabinet elfo­gadta a családon belüli erőszak ke­zelését célzó stratégia tervezetét, amely illeszkedik a korábban elfo­gadott idősügyi, lakhatási és drog­­stratégiák sorába. A tervezetet jövő héten bocsátják társadalmi vitára A Budapest-bérletről, a közle­kedési minisztériummal folytatott tárgyalásokról nem kívánt részle­teket megosztani, a megállapodás lehetséges időpontjára vonatko­zó kérdést is hárította, mondván, se magát, se a minisztériumot nem akarja időprés alá helyezni. A fővá­ros nem kívánja felmondani a há­rom közlekedési cég - BKK, MÁV, Volán - közötti december végi meg­állapodást, amely változatlanul fenntartja a korábbi rendszert. Az Építési és Közlekedési Minisztéri­um újfent leszögezte, hogy a jelen­legi budapesti agglomerációs köz­lekedési modellnek március 1-jén, az új tarifarendszer bevezetésével biztosan vége. Kiss Ambrus erre vo­natkozó kérdésünkre azt mondta, hogy ebben az esetben a minisztéri­um fogja satuba magát. A politikus annyit azért elárult, hogy a várme­gyebérlet budapesti elfogadása és a 12 milliárdos állami normatíva is ott van a tárgyalóasztalon. A Népszava kérdésére egyértel­művé tette, hogy a Karácsony Ger­gely főpolgármester által tegnap bejelentett 300 milliárd forintos uniós támogatás nem önállóan el­nyert forrás (ilyen is van, de azok sokkal kisebbek), hanem a helyre­­állítási, illetve a kohéziós alapokból származó támogatások, amelyek a kormányon keresztül érhetők el Budapest számára. A források egy részére még ki se írták a pályázatot, de olyan is akad, amelynek meg­valósítása már folyamatban van. A pénz fele közlekedési célú beruhá­zásokra költhető, de 34 milliárd jut esélyteremtő programokra is, köz­tük például a lakásügynökség idei elindítására. A Lánchíd felújítása, illetve a ki­vitelező A-Híd körüli hírekkel kap­csolatban azt mondta: valóban bot­rányos ügy, de nem úgy, ahogy a kormánypárti sajtó tálalja. A fővá­ros átlátható módon bonyolította le a projektet, minden ezzel kap­csolatos szerződés elérhető, nyil­vános. Az igazi botrány szerinte az, hogy a kormány még mindig nem fizette ki a fővárosnak a rekonst­rukcióra ígért 6 milliárd forintot. Kiss Ambrus kategorikusan tagad­ta, hogy a fővárosnak bármilyen kapcsolata lett volna Vig Mór bár­mely cégével. A BKK járatritkítá­sához pedig csak annyit tett hozzá, hogy az általa ismert számok sze­rint nincs csökkenés: a főváros a tavalyi 16,2 milliárd férőhely-kilo­méter helyett az idén 16,45 milliárd férőhely-kilométert rendelt meg. A BKK egyszerűen rosszul kommu­nikált. SZ. A. Kiss Ambrus: A Budapest-bérlet ügyében nem len­ne jó időprés alá helyezni senkit 13 éven át nem volt gondja a díjsza­bással a kormányhivatalnak

Next