Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-26 / 22. szám

­L­I népszava «/huf $/huf chf/huf­rA7nA).Ár O­I 2024. január 26., péntek_________________________385,17 *1 -0,57% 355,40 ♦ -0,19% 409,74 ♦ -0,65%____________________________/~­Z_ SZAA JH U LAPSZÉL Giganyereség a bankoknál Rekordnyereségük volt ta­valy a hazai bankoknak, ez de­rül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítéséből - adta hí­rül a Bank360.hu. Adózott nye­reségük december végére elér­te az 1373,7 milliárd forintot, ami történelmi rekord, három­szorosa a tavalyinak. Kemé­nyen fizetett adót a hazai bank­szektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ami 50-szerese volt a 2022-esnek. Ebben nincsenek benne a különadók és a tranzak­ciós illeték. A pénzügyi szerve­zetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milli­árd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelte a bankok költségeit. Mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022- ben. NÉPSZAVA Építésgazdasági adatbázis készül Sérülékeny a magyar építésgaz­daság olyan helyzetben, amely­ben 48 százalékos nagyság­rendben importtermékekből dolgozik, és közben nincs meg­felelő adatbázis a beszerzési ne­hézségek kezelésére - olvasható Koji László, az ÉVOSZ elnöké­nek sajtóközleményében. Olyan adatbázis létrehozására van szükség, amelyből a termékek széles körben megismerhetőek. Az ÉVOSZ az Építésügyi Minő­ség-ellenőrző Innovációs Non­profit Kft. (ÉMI) partnereként vesz részt az adatbázis elkészí­tésében. NÉPSZAVA Vendéglátási csúcs Tavaly csaknem 16 millió turis­ta több mint 41 millió vendégéj­szakát töltött Magyarországon, a szálláshelyek összbevétele el­érte a 860 milliárd forintot, ez 23 százalékkal volt magasabb, mint 2022-ben. A vendéglátó­­helyeken 18 százalékkal töb­bet, 1780 milliárd forintot köl­töttek el a vendégek - mondta el Guller Zoltán, a Magyar Tu­risztikai Ügynökség (MTÜ) ve­zetője csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. MTI-NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK 780 Ft OTP 16 990 Ft Richter 1 +1,83% BUX 64 543,96 +0,65% Mal 2858 Ft + 0,00% MTelekom 9500 Ft +1,52% -0,47% &o— '< ID in Oo Megszorítást hozott 2023 BÜDZSÉ Reálértéken csökkentek az egészségügyre, szociális ellátásokra, lakástámogatásokra fordított kiadások tavaly. •• P PAPP ZSOLT Semmi nem jött össze tavaly a kor­mánynak a költségvetési politiká­ban, sorra vétette el a saját maga által állított hiánycélokat. A defi­cit végül 4593 milliárd forint lett, ami alig marad el az előző évi 4672 milliárd forinttól. Igaz, időközben 17,6 százalékos infláción esett át a gazdaság, amit a két év összehason­lításánál nem hagyhatunk ki a szá­mításból. Az eredetileg elfogadott költségvetés szerint 2023-ban 2352 milliárd forint lett volna a hiány, ezt közel megduplázta a kormány. Az okokról már számtalanszor írtunk: az infláció elszállásáról, az áfabevé­telek összeomlásáról, a kamatkiadá­sok és az energiaárak megugrásáról, bár ez utóbbi tavaly már csökkent. Nemcsak lényegesen magasabb lett a hiány a vártnál, de a kormány még ezt is csak úgy tudta elérni, hogy lényeges, az embereket érin­tő kiadásokon spórolt, és a hiányzó bevételeket a cégeknél igyekezett beszedni. Tavaly - 0,5 százalékos GDP-csökkenés mellett - a társasá­­giadó-bevételek 36 százalékkal, az energiacégekre kivetett különadók 113 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban. E két tétel az extraprofitadók egy részének volt köszönhető, amit a kormány nem új adóként, hanem a már meglévők nö­velésével szedett be. Ezek nem ne­­vezhetőek klasszikus megszorítá­soknak. A többletbefizetés kicsit fájt a cégeknek, de általában volt miből fizetniük. Mindez már nem feltét­lenül igaz a kiskereskedelmi adóra, amiből tavaly 242 milliárdot szed­tek be, ami egy év alatt 37 százalékos növekedés. Ebből pár éve csak né­hány milliárd forint folyt be. A gond, hogy a kiskereskedelmi adót csak névleg a kereskedők fizetik, valójá­ban a kereskedelem ezt azonnal rá­terhelte a fogyasztókra. Egyes becs­lések szerint a kiskereskedelmi adó a boltokban 3-4 százalékos áreme­lést idézett elő. Másként fogalmaz­va ez olyan, mintha nem 27 százalék lett volna az áfa - ami már önmagá­ban a legmagasabb a világon -, ha­nem 30 százalék. Ez már megszorí­tásnak nevezhető. A lakosság tavaly 3996 milliárd fo­rint személyi jövedelemadót fizetett be, míg az előző évben 2785 milliár­dot - derül ki a Pénzügyminisztéri­um év végi költségvetési jelentéséből. Vagyis tavaly 43 százalékkal több adót fizettek be a munkavállalók mint egy évvel korábban. A növeke­dés csak részben a tavalyi 15 száza­lékos béremelkedés következménye. Az ok prózaibb: a kormány 2022- ben a választási pénzszórás köze­pette mintegy 800 milliárd forint­nyi szja-t küldött vissza a gyermekes családoknak, részben ez vezetett az uniós inflációs rekordhoz. Vagy­is nem tavaly fizetett a lakosság sok adót, hanem az előző évben keveset. Ez magyarázza a 2023-as 40 százalék feletti növekedést. Míg tavaly az államháztartás be­vételei 22,2 százalékkal emelked­tek, a kiadások „csak” 18,9 száza­lékkal voltak magasabbak, vagyis itt egy kis korrekciót meglépett a kormány. Egyes kiadások jelentős mértékben emelkedtek, a kamat­kiadások 31 százalékkal, az ener­giatámogatások megduplázódtak. Szembetűnő a közreadott adatok­ban, hogy a jóléti kiadásokon spó­rolt a kormány. A lakástámogatások 30 százalékos csökkenése magya­rázható a lakásfelújítási program kifutásával, bár a csok idei újabb átalakítása ennél nagyobb megszo­rítást jelent. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 10 százalékkal emel­kedtek, a gond, hogy a fogyasztói árak eközben 17,6 százalékkal nőt­tek. Vagyis ezeknek a kiadásoknak a reálértéke tavaly 6-7 százalékkal csökkent. Ezen belül az egészség­­ügyi kiadások 9,4 százalékkal nőt­tek, a gyógyszerártámogatások­ra 14,8 százalékkal több jutott, ám még ez sem kompenzálta az inflá­ciót. Nem csak az egészségügyben voltak megszorítások, ez tükröző­dik a szociális kiadással kapcsolatos számokban: a családi ellátásokra költött összeg tavaly 0,8 százalék­kal emelkedett, vagyis reálértékük mintegy 17 százalékkal csökkent egyetlen év alatt. Egy példa a meg­szorításra, amit a kormány saját be­vallása szerint soha nem tesz. J9Bt Tavaly mintha 30 százalékos áfával vásá­roltunk volna a különadó miatt 242 milliárd forint volt tavaly a kiskereskedelmi adóból befolyó összeg A költségvetés főbb bevételei és kiadásai, milliárd forint 435 BEVÉTELEK 2022 29 893 2023 36 51 é Változás (%) 22,2 CÉGEK BEFIZETÉSEI Társasági adó 2 895 3 633 25,5 747 1 014 35,8 Energiaágazat befizetései 204 Kiskereskedelmi adó FOGYASZTÁSI ADÓK LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI 177 8 718 3144 242 9 054 4 333 113,2 37,1 3,9 37,8 J­,011 i­ig i juvcuci­i i lauu KIADÁSOK 34 565 41109 18,9 Egyedi és normatív támogatások 995 2 597 160,9 Lakástámogatások 635 445­­ 29,9 Szociális támogatások 717 754 5,2 Ebből családi támogatások 401 405 0,8 Nyugellátások Egészségügyi ellátások 4 790 5 760 2 203 2 410 20,2 9,4 Gyógyszerártámogatás 440 506 14,8 Gyógyászati segédeszközök támogatása 82 75 Forrás: Pénzügy -9,3 „yminisztérium ofee z <ÍZ öo Az MNB nekiment a kamatcsökkentésnek INFLÁCIÓ Sokadszorra és több ponton bírálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormány gazdaság­­politikáját. A jegybank honlapján megjelentett cikket Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza, illetve Banai Ádám ügyvezető igazgató jegyzi, így az MNB-vezetés hivatalos vélemé­nyének tekinthető. A szerzők felhív­ják a figyelmet, hogy az infláció még nincs legyőzve. Az „infláció makacs jelenség”, vagyis mind a jegybank­nak, mind a kormánynak lenne még tennivalója ezen a területen. A hazai gazdaságpolitika azzal tud a legtöbbet tenni a gazdasági nö­vekedés újraindításáért, ha kitartó­an a stabilan alacsony inflációs kö­zeg visszaállítására és megőrzésére helyezi a hangsúlyt - üzenik a jegy­banki szakértők. „De ennek a fordí­tottja is igaz. Minden olyan intézke­dés, amely gyengíti ezt a folyamatot, akadályozza a fenntartható növeke­dési célok elérését” - írják. Az üze­net egyértelműen a kormánynak szól: Orbán Viktor kormányfő és Nagy Márton nemzetgazdasági mi­niszter többször elmondja vagy le­írja, hogy 2023 az infláció legyőzésé­nek éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés beindításáról szól. Ezért a kormány megpróbál minden ren­delkezésére álló intézkedést bevet­ni, akár a jegybank kárára is. A szakértők szerint az elmúlt másfél év fontos tapasztalata, hogy a monetáris transzmisszióba történő kormányzati beavatkozások többsé­gében a káros mellékhatások mes­­­sze meghaladták azok várt rövid távú előnyeit. Legtöbb esetben csak a pi­aci bizonytalanság nőtt, aminek sú­lyos ára volt: romló kockázati meg­ítélés, emelkedő hozamfelárak és a leminősítési kockázatok növeke­dése. Ilyen intézkedés a Nagy Már­ton nemzetgazdasági miniszter ál­tal hétfőn felvetett ötlet, ami szerint Az „infláció makacs jelen­ség”, vagyis mind a jegybank­nak, mind a kormánynak lenne még tennivalója ezen a területen. a jövőben a banki hitelek árazását nem a bankközi kamatlábakhoz, ha­nem a jóval alacsonyabb és mester­ségesen leszorított diszkontkincs­­tárjegy-hozamokhoz kössék. (Ettől a kormány a banki kamatok varázs­ütésszerű csökkentését reméli.) Ez egy olyan téves előfeltevésekre ala­pozó tervezet, amely - végső meg­valósítási formájától függően kisebb vagy nagyobb mértékben - hos­­­szabb távon drágábbá, illetve nehe­zebben elérhetővé teszi a gazdaság újraindításához szükséges piaci ala­pú hiteleket - írják az MNB szakér­tői a Nagy Mártonnak címzett bírá­latot. A szakértők szerint a miniszter terve már azzal kárt okoz, hogy arra a kockázati felárak növelésével rea­gált a pénzpiac. Már drágult a hite­lezés. A kormányzati tervek hatásá­ra nőtt a piaci bizonytalanság, ami a hitelminősítőknél negatív tényező, ezt jelezte a Standard and Poor’s is. A hitelminősítő rögtön negatívan rea­gált, jelezve, az ilyen lépések akár az ország hitelminősítését is veszélyez­tethetik - emlékeztetnek az MNB szakértői. P. ZS.

Next