Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-26 / 22. szám
LI népszava «/huf $/huf chf/hufrA7nA).Ár OI 2024. január 26., péntek_________________________385,17 *1 -0,57% 355,40 ♦ -0,19% 409,74 ♦ -0,65%____________________________/~Z_ SZAA JH U LAPSZÉL Giganyereség a bankoknál Rekordnyereségük volt tavaly a hazai bankoknak, ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítéséből - adta hírül a Bank360.hu. Adózott nyereségük december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot, ami történelmi rekord, háromszorosa a tavalyinak. Keményen fizetett adót a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ami 50-szerese volt a 2022-esnek. Ebben nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték. A pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelte a bankok költségeit. Mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022- ben. NÉPSZAVA Építésgazdasági adatbázis készül Sérülékeny a magyar építésgazdaság olyan helyzetben, amelyben 48 százalékos nagyságrendben importtermékekből dolgozik, és közben nincs megfelelő adatbázis a beszerzési nehézségek kezelésére - olvasható Koji László, az ÉVOSZ elnökének sajtóközleményében. Olyan adatbázis létrehozására van szükség, amelyből a termékek széles körben megismerhetőek. Az ÉVOSZ az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) partnereként vesz részt az adatbázis elkészítésében. NÉPSZAVA Vendéglátási csúcs Tavaly csaknem 16 millió turista több mint 41 millió vendégéjszakát töltött Magyarországon, a szálláshelyek összbevétele elérte a 860 milliárd forintot, ez 23 százalékkal volt magasabb, mint 2022-ben. A vendéglátóhelyeken 18 százalékkal többet, 1780 milliárd forintot költöttek el a vendégek - mondta el Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. MTI-NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK 780 Ft OTP 16 990 Ft Richter 1 +1,83% BUX 64 543,96 +0,65% Mal 2858 Ft + 0,00% MTelekom 9500 Ft +1,52% -0,47% &o— '< ID in Oo Megszorítást hozott 2023 BÜDZSÉ Reálértéken csökkentek az egészségügyre, szociális ellátásokra, lakástámogatásokra fordított kiadások tavaly. •• P PAPP ZSOLT Semmi nem jött össze tavaly a kormánynak a költségvetési politikában, sorra vétette el a saját maga által állított hiánycélokat. A deficit végül 4593 milliárd forint lett, ami alig marad el az előző évi 4672 milliárd forinttól. Igaz, időközben 17,6 százalékos infláción esett át a gazdaság, amit a két év összehasonlításánál nem hagyhatunk ki a számításból. Az eredetileg elfogadott költségvetés szerint 2023-ban 2352 milliárd forint lett volna a hiány, ezt közel megduplázta a kormány. Az okokról már számtalanszor írtunk: az infláció elszállásáról, az áfabevételek összeomlásáról, a kamatkiadások és az energiaárak megugrásáról, bár ez utóbbi tavaly már csökkent. Nemcsak lényegesen magasabb lett a hiány a vártnál, de a kormány még ezt is csak úgy tudta elérni, hogy lényeges, az embereket érintő kiadásokon spórolt, és a hiányzó bevételeket a cégeknél igyekezett beszedni. Tavaly - 0,5 százalékos GDP-csökkenés mellett - a társaságiadó-bevételek 36 százalékkal, az energiacégekre kivetett különadók 113 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban. E két tétel az extraprofitadók egy részének volt köszönhető, amit a kormány nem új adóként, hanem a már meglévők növelésével szedett be. Ezek nem nevezhetőek klasszikus megszorításoknak. A többletbefizetés kicsit fájt a cégeknek, de általában volt miből fizetniük. Mindez már nem feltétlenül igaz a kiskereskedelmi adóra, amiből tavaly 242 milliárdot szedtek be, ami egy év alatt 37 százalékos növekedés. Ebből pár éve csak néhány milliárd forint folyt be. A gond, hogy a kiskereskedelmi adót csak névleg a kereskedők fizetik, valójában a kereskedelem ezt azonnal ráterhelte a fogyasztókra. Egyes becslések szerint a kiskereskedelmi adó a boltokban 3-4 százalékos áremelést idézett elő. Másként fogalmazva ez olyan, mintha nem 27 százalék lett volna az áfa - ami már önmagában a legmagasabb a világon -, hanem 30 százalék. Ez már megszorításnak nevezhető. A lakosság tavaly 3996 milliárd forint személyi jövedelemadót fizetett be, míg az előző évben 2785 milliárdot - derül ki a Pénzügyminisztérium év végi költségvetési jelentéséből. Vagyis tavaly 43 százalékkal több adót fizettek be a munkavállalók mint egy évvel korábban. A növekedés csak részben a tavalyi 15 százalékos béremelkedés következménye. Az ok prózaibb: a kormány 2022- ben a választási pénzszórás közepette mintegy 800 milliárd forintnyi szja-t küldött vissza a gyermekes családoknak, részben ez vezetett az uniós inflációs rekordhoz. Vagyis nem tavaly fizetett a lakosság sok adót, hanem az előző évben keveset. Ez magyarázza a 2023-as 40 százalék feletti növekedést. Míg tavaly az államháztartás bevételei 22,2 százalékkal emelkedtek, a kiadások „csak” 18,9 százalékkal voltak magasabbak, vagyis itt egy kis korrekciót meglépett a kormány. Egyes kiadások jelentős mértékben emelkedtek, a kamatkiadások 31 százalékkal, az energiatámogatások megduplázódtak. Szembetűnő a közreadott adatokban, hogy a jóléti kiadásokon spórolt a kormány. A lakástámogatások 30 százalékos csökkenése magyarázható a lakásfelújítási program kifutásával, bár a csok idei újabb átalakítása ennél nagyobb megszorítást jelent. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 10 százalékkal emelkedtek, a gond, hogy a fogyasztói árak eközben 17,6 százalékkal nőttek. Vagyis ezeknek a kiadásoknak a reálértéke tavaly 6-7 százalékkal csökkent. Ezen belül az egészségügyi kiadások 9,4 százalékkal nőttek, a gyógyszerártámogatásokra 14,8 százalékkal több jutott, ám még ez sem kompenzálta az inflációt. Nem csak az egészségügyben voltak megszorítások, ez tükröződik a szociális kiadással kapcsolatos számokban: a családi ellátásokra költött összeg tavaly 0,8 százalékkal emelkedett, vagyis reálértékük mintegy 17 százalékkal csökkent egyetlen év alatt. Egy példa a megszorításra, amit a kormány saját bevallása szerint soha nem tesz. J9Bt Tavaly mintha 30 százalékos áfával vásároltunk volna a különadó miatt 242 milliárd forint volt tavaly a kiskereskedelmi adóból befolyó összeg A költségvetés főbb bevételei és kiadásai, milliárd forint 435 BEVÉTELEK 2022 29 893 2023 36 51 é Változás (%) 22,2 CÉGEK BEFIZETÉSEI Társasági adó 2 895 3 633 25,5 747 1 014 35,8 Energiaágazat befizetései 204 Kiskereskedelmi adó FOGYASZTÁSI ADÓK LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI 177 8 718 3144 242 9 054 4 333 113,2 37,1 3,9 37,8 J,011 iig i juvcucii i lauu KIADÁSOK 34 565 41109 18,9 Egyedi és normatív támogatások 995 2 597 160,9 Lakástámogatások 635 445 29,9 Szociális támogatások 717 754 5,2 Ebből családi támogatások 401 405 0,8 Nyugellátások Egészségügyi ellátások 4 790 5 760 2 203 2 410 20,2 9,4 Gyógyszerártámogatás 440 506 14,8 Gyógyászati segédeszközök támogatása 82 75 Forrás: Pénzügy -9,3 „yminisztérium ofee z <ÍZ öo Az MNB nekiment a kamatcsökkentésnek INFLÁCIÓ Sokadszorra és több ponton bírálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormány gazdaságpolitikáját. A jegybank honlapján megjelentett cikket Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza, illetve Banai Ádám ügyvezető igazgató jegyzi, így az MNB-vezetés hivatalos véleményének tekinthető. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy az infláció még nincs legyőzve. Az „infláció makacs jelenség”, vagyis mind a jegybanknak, mind a kormánynak lenne még tennivalója ezen a területen. A hazai gazdaságpolitika azzal tud a legtöbbet tenni a gazdasági növekedés újraindításáért, ha kitartóan a stabilan alacsony inflációs közeg visszaállítására és megőrzésére helyezi a hangsúlyt - üzenik a jegybanki szakértők. „De ennek a fordítottja is igaz. Minden olyan intézkedés, amely gyengíti ezt a folyamatot, akadályozza a fenntartható növekedési célok elérését” - írják. Az üzenet egyértelműen a kormánynak szól: Orbán Viktor kormányfő és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször elmondja vagy leírja, hogy 2023 az infláció legyőzésének éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés beindításáról szól. Ezért a kormány megpróbál minden rendelkezésére álló intézkedést bevetni, akár a jegybank kárára is. A szakértők szerint az elmúlt másfél év fontos tapasztalata, hogy a monetáris transzmisszióba történő kormányzati beavatkozások többségében a káros mellékhatások messze meghaladták azok várt rövid távú előnyeit. Legtöbb esetben csak a piaci bizonytalanság nőtt, aminek súlyos ára volt: romló kockázati megítélés, emelkedő hozamfelárak és a leminősítési kockázatok növekedése. Ilyen intézkedés a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által hétfőn felvetett ötlet, ami szerint Az „infláció makacs jelenség”, vagyis mind a jegybanknak, mind a kormánynak lenne még tennivalója ezen a területen. a jövőben a banki hitelek árazását nem a bankközi kamatlábakhoz, hanem a jóval alacsonyabb és mesterségesen leszorított diszkontkincstárjegy-hozamokhoz kössék. (Ettől a kormány a banki kamatok varázsütésszerű csökkentését reméli.) Ez egy olyan téves előfeltevésekre alapozó tervezet, amely - végső megvalósítási formájától függően kisebb vagy nagyobb mértékben - hosszabb távon drágábbá, illetve nehezebben elérhetővé teszi a gazdaság újraindításához szükséges piaci alapú hiteleket - írják az MNB szakértői a Nagy Mártonnak címzett bírálatot. A szakértők szerint a miniszter terve már azzal kárt okoz, hogy arra a kockázati felárak növelésével reagált a pénzpiac. Már drágult a hitelezés. A kormányzati tervek hatására nőtt a piaci bizonytalanság, ami a hitelminősítőknél negatív tényező, ezt jelezte a Standard and Poor’s is. A hitelminősítő rögtön negatívan reagált, jelezve, az ilyen lépések akár az ország hitelminősítését is veszélyeztethetik - emlékeztetnek az MNB szakértői. P. ZS.