Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-26 / 22. szám
\ / NÁT V I NÉPSZAVA I "7 2024. január 26., péntek I / Rosszul áll Rishi Sunak szénája KRITIKA Nem elég, hogy a Lordok Háza késlelteti a menekülthelyzetre kitalált Ruandatörvény elfogadását, jobboldalról már megint a kormányfő elmozdítását szorgalmazzák. R. HAHN VERONIKA LONDON Az 1997. május 1-jei, a Munkáspárt átütő győzelmét hozó választás előtti hangulat szelleme hatja át Westminstert. Nincs hét botrány nélkül. Mint arról lapunk is beszámolt, a múlt szerdán, a Biztonságos Ruanda elnevezésű törvény elfogadását megelőző vitában három módosító javaslatról szóló szavazáson is 60-60 konzervatív honatya voksolt az ellenzékkel, kikövetelve így két pártelnökhelyettes saját kardjába dőlését is. A törvény egészét végül a tory frakciónak csak 11 tagja utasította el voksával. Ám ahogy azt előre lehetett borítékolni, a most hétfői felsőházi jóváhagyási folyamat közepette közel két tucat főrend bírálta a ruandai menekültügyi rendszert, s hangsúlyozta annak megbízhatatlanságát. Amikor szavazásra került sor, 43-as többséggel fogadták el a lordok, hogy a kormánynak tíz gyakorlati lépést kell kidolgoznia a ruandai biztonsági rendszer fogyatékosságainak orvoslására, még mielőtt az első kitoloncolt földet érhetne Kigaliban. Bár a főrendek ajánlásait a kormánynak nem kell szükségszerűen teljesítenie, aggodalmat okoz, hogy muníciót adhatnak az illegális bevándorlóknak deportálásuk megakadályozásához azon az alapon, hogy a szisztéma nem tökéletes. Ahogy erről a The Times napilap is beszámolt, Kigali változatlanul kész a kidolgozott terv megvalósítására, az illegális menekültek befogadására ügyük elbírálása idejére, de egyre frusztrálóbbnak találja, hogy minden erőfeszítés ellenére a brit intézmények nem tekintik országukat alkalmasnak a feladat megnyugtató elvégzésére. A kormány által szinte érthetetlen megszállottsággal követett költséges és bonyolult ruandai kitoloncolási terv megvalósításának a nehezítése nem is a legnagyobb csapás volt, ami Rishi Sunakot a hét elején érte. Vakmerő lépésként Sir Simon Clarke korábbi kabinetminiszter a konzervatívok szócsövében, a The Daily Telegraphban tett közzé egy 1500 szavas vitriolos véleménycikket, amelyben a kormányfő mielőbbi eltávolítását követelte, mint ami az egyetlen megoldás lenne a választási „vérfürdő” elkerülésére. Nagy-Britannia polgárai is a világ népességének ahhoz a 40 százalékához tartoznak, mely ebben az esztendőben az urnák elé járul, s erre korábbi utalások szerint az év második felében kerül sor. A ruandai törvényre is nemet mondott Sir Simon szerint a párt kulcsfontosságú támogatókat vesztett, amiért nem elég bátor a bevándorlás és a kormányzati reformok terén. A korábban a felzárkóztatásért felelős miniszter tisztában van azzal: a tory frakció „vonakodik” két éven belül harmadszor is rákényszeríteni egy miniszterelnököt az országra általános választások megtartása nélkül, Sunakról ráadásul csak a parlamenti csoport, nem a teljes tagság szavazott. Majd költői kérdést tett fel: „Mi rosszabb, egyetlen, kaotikus főcímekkel teli hét Westminsterben, vagy egy évtizedes hanyatlás Keir (Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére) alatt?” Sir Simon úgy érzi, minden konzervatív képviselőnek a haláláig együtt kell élnie a következő napokban hozott döntésével. „Már az is egy döntés, ha nem csinál semmit.” A súlyos intervenció újabb meggyőző bizonyítéka a Konzervatív Párt szilánkokra esésének, ha még kellett egyáltalán a múlt heti ruandai szavazási turbulencia után. Sir Simon Clarke láta-Sir Simon Clarke volt kabinetminiszter szerint a kormányfő eltávolítása az egyetlen megoldás a „választási vérfürdő" elkerülésére.tólag nem olvasta a párt választási stratégiai orákuluma, Isaac Levido intelmét a YouGov közvélemény-kutatásának megsemmisítő eredménye után. Az ausztrál szakember, a 2019-es választási győzelem kovácsa a Munkáspárt 27 százalékos vezetésére reagálva valósággal könyörgött a képviselőknek: „Megosztott pártok kudarcra vannak ítélve. Ideje, hogy komolyra fogjuk a dolgot.” A konzervatív széthúzás persze nem új jelenség, de most, amikor minden egyes képviselő a saját mandátumát félti, és a politikai süllyesztőtől tart, különösen élesen nyilvánul meg. Ahhoz, hogy újabb vezetőválasztásra kerüljön sor, 53 képviselőnek kell hivatalos levélben bizalmi szavazást követelnie a felelős 1922-es Bizottság vezetőjétől. A cikk megjelenése után nyomban több befolyásos tory is nekiment a lázító Sir Simonnak. Köztük Boris Johnson belügyminisztere, Dame Priti Patel, aki írását felelőtlen és önelégült akciónak nevezte, míg Sir David Davis volt Brexit-ügyi miniszter úgy vélte, a párt és az ország is belefáradt abba, hogy parlamenti képviselők saját vezetői becsvágyukat az Egyesült Királyság érdekei elé helyezik. Volt olyan honatya is azonban - igaz, ő nem adta a nevét nézetéhez -, aki szerint „Sir Simon az igazságot mondja ki, amit mindenki tud, de nem veszi a szájára. Rishi tönkreteszi a párt esélyeit egy tisztességes választási eredményre.” A keményen dolgozó, több pénzügyi mint politikai tehetséggel megáldott Rishi Sunak nehéz körülmények között, a Brexit, a Covid-19-pandémia viharai után került hatalomra 15 hónappal ezelőtt. Úgy tűnik, azóta nem sikerült meggyőznie sem pártját, sem az országot arról, hogy a konzervatívok 2010 óta megtanulták a leckéjüket, s alkalmasabbak a kormányzás folytatására, mint a Munkáspárt és Sir Keir, aki mindeddig keveset árult el politikai víziójáról. 1 ZjIs * J a T í % É Rishi Sunak miniszterelnököt elsodorhatják a toryk belviszálya vezette hullámok .IDO:SC £ Z<C < O Erdogan külföldön élő honfitársait akarja befolyásolni CSÁPOK Új iszlamista párt megalakulását jövendölik Németországban. Mindezt azt követően, hogy a múlt héten a Bundestag törvényt fogadott el a külföldi állampolgárok honosításának egyszerűsítéséről. A jogszabály értelmében egy külföldi az eddigi nyolc Németországban eltöltött év helyett már öt esztendő után megkaphatja a német állampolgárságot, sőt, „különleges integrációs teljesítménye” esetén ez három évre is rövidülhet. Ez jó iskolai eredményt, munkahelyi teljesítményt vagy polgári szerepvállalást jelent. A jövőben a külföldi szülők gyermekei születésükkor megkapják a német állampolgárságot, ha az egyik szülő öt éve jogszerűen tartózkodik Németországban. Korábban ez is csak nyolc év után volt lehetséges. Komoly újítás az is, hogy a külföldiek hazájuk útlevelét is megtarthatják. A decemberben még módosításokon átment jogszabály célja a németországi munkaerőhiány kezelése azáltal, hogy az országot vonzóbbá tegye a külföldi munkavállalók számára. A könnyítések után azonban felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint Németországban olyan iszlamista párt alakulhat, elsősorban az ott élő, török gyökerekkel rendelkező állampolgárok révén, amelyet a háttérből Recep Tayyip Erdogan török elnök irányítana, s ezzel lehetővé válna számára, hogy befolyását a Bundestagra is kiterjessze. Alexander Throm, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) belpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője megjegyezte: az új törvény lehetővé teszi több mint 2,5 millió, többnyire török bevándorló számára, hogy azonnal megkapják a német állampolgárságot. „Ez nemcsak a demográfiai összetételünket változtatja meg, hanem a választói struktúrát is” - figyelmeztetett a Bild napilapnak adott interjújában. Throm szerint az állampolgárság megszerzésének a megkönnyítése hatalmas potenciális szavazótábort jelenthet az Erdogan által fémjelzett Igazság és Fejlődés Pártjához (AKP) kötődő iszlamisták számára. „Fel kell készülnünk arra, hogy hamarosan Erdogan AKP-jének egy német ága jelenik meg a Bundestagban” - mutatott rá. Ha Németországban 2,5 millió muszlim szavazna egy ilyen pártra, akkor könnyen átléphetné a parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt - vélik szakértők. „A választói potenciál megvan” - vélekedett Hermann Binkert, az INSA közvélemény-kutató intézet vezetője. Németországban a német belügyminisztérium szerint legalább 5,5 millió muszlim él. Erdogan komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy jelentősen befolyásolja a többmilliós németországi török diaszpóra gondolkodását, különösen azáltal, hogy közvetve, egy németországi egyesület révén mintegy ezer mecsetet tart ellenőrzése alatt. Felmérések szerint az egyes török választásokon a németországi török közösség kétharmada voksol Erdoganra és pártjára. Eren Güvercin németországi iszlámszakértő a Focus on Western Islamismnak (FWI) elmondta: Erdogan fő céljai közé tartozik a német politika befolyásolása, a politikai ellenfelek elleni kémkedés és a diaszpóra szavazatainak gyűjtése. Célja az is, hogy megakadályozza a fiatalabb törökök integrációját a német társadalomba. Seyran Ates török származású német ügyvéd, aki a berlini Ibn Rushd- Goethe-mecsetet (Németország első és eddig egyetlen liberális irányultságú imahelyét) alapította, azt mondta, hogy egy AKP-hez kötődő iszlamista párt alapítása Németországban már régóta előkészületben van. A Welt TV-nek adott interjújában megjegyezte, hogy Erdogan olyan politikus, aki hosszú távon gondolkodik. A következő 20 vagy 25 évre tervez. RÓNAY TAMÁS <int p <ÖO Erdogan török elnök és Scholz német kancellár. Előbbi szívesen küldene Berlinbe trójai falovat