Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-26 / 22. szám

1 NÉPSZAVA­­ / I­I AI I 2024. január 26., péntek V­I­I_/­0 Módosítja az Alkotmánytanács a vitatott törvényt PÁRIZS Egy hónappal azután, hogy a párizsi parlament elfogadta a be­vándorlókkal szemben igen kemény kitételeket tartalmazó bevándor­lási törvényt, ami annyira radikális lett, hogy még a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) képvise­lői is megszavazták, a francia Alkot­mánytanács a jogszabály mintegy harmadának visszavonását rendelte el, elsősorban azokat a passzusokat, amelyeket a radikális jobboldal kö­vetelt. Ez a fejlemény azonban nem tekinthető az Emmanuel Macron elnök által fémjelzett kormányzat ve­reségének. A kabinet éppen abban a hiszemben kérte ki a taláros testület kilenc bírájának véleményét, hogy a legradikálisabb kitételek visszavoná­sát rendeli el. A kabinet ezzel elérte a törvény megszavazását, de így mos­hatja is kezeit: nem rajta, hanem az alkotmánybíróságon múlt annak fel­puhítása. Még a szöveget előterjesztő Gérald Darmanin belügyminiszter is elismerte, hogy több rendelkezés „egyértelműen ellentétes az alkot­mánnyal”. S bár Macron elnök védel­mébe vette a törvényjavaslatot, egyes rendelkezéseiről azt mondta, nem tetszenek neki. A törvény ellen azóta többször tartottak tüntetéseket. Az Alkotmánytanács nagyon is ko­molyan belenyúlt a szövegbe, hiszen a 86 cikkből 32-t vagy azok egy részét kifogásolta. Az indoklás szerint azok nem kapcsolódnak közvetlenül a tör­vényjavaslathoz; ezek közé tartoznak egyebek mellett a családegyesítésre, valamint a szociális juttatásokra vo­natkozó rendelkezések. N­ÉPSZAVA 8 Vn z < Q­Z< Z <DO A döntés nyomán a francia törvény­­hozás kénytelen lesz fellazítani az új migrációs törvényt Most támogatjuk Ukrajnát TESTCSEL Váratlan fordulatként a Brüsszelben tartott uniós tagálla­mi nagyköveti gyűlésen azt jelezte a magyar fél képviselője, hogy nem fogja megvétózni az évi 5 milliárd euró összegű katonai finanszíro­zási alap tervét - áll a Bloomberg tudósításában. Az Európai Külügyi Szolgálat a múlt héten rukkolt elő az új katonai finanszírozási alap tervével, ami az eddig működő Európai Békekeret helyébe lépne. Hétfőn még határozott nemmel reagált a tervre Szijjártó Péter kül­ügyminiszter, amit „háborúpárti javaslatnak” és „kiábrándítónak” nevezett. NÉPSZAVA A magyar külügyminiszter hétfőn még hallani sem akart a tervezetről zmOmun <Öo Vucic két jelöltje SZERBIA Közelebb került az elnök pártja a többség megőrzéséhez a belgrádi városházán: a haladók ellenzéki politikusokat csábítanak átállásra. RÓNAY TAMÁS Elképzelhető, hogy az Aleksandar Vu­cic által fémjelzett Szerb Haladó Párt­nak (SNS) mégis sikerül megszerez­nie a többséget a belgrádi városházán, méghozzá a klasszikus módszerrel. Minden jel szerint sikerül meggyőz­nie a Mi - A nép hangja nevű formáció egy-két képviselőjét arról, hogy csat­lakozzanak a kormánytöbbséghez, az SNS és a Szerb Szocialista Párt (SPS) koalíciójához. A tavalyi általános voksolást kö­vetően az Európa-párti ellenzék tün­tetéshullámot indított nyilvánvaló és dokumentált belgrádi választási csalásokra hivatkozva. Videófelvéte­lek is készültek arról, hogy olyano­kat irányítottak a boszniai Szerb Köz­társaságból és Szerbia más részeiből szavazni a fővárosba, akik még soha életükben nem jártak ott. Az ellenzék, amely 40 ezer álszavazóról tett emlí­tést, ezért megismételt választás ki­írását követelte. Aleksandar Vucic el­nök mindeközben arról beszélt, hogy sosem volt ennyire tiszta választás Szerbiában. Ugyanakkor úgy látszott, az SNS a belgrádi választás megismét­lésére kényszerül, mert a szocialisták­kal együtt is éppen lemaradt az abszo­lút többségről a belgrádi városházán. A mérleg nyelvét képező, a különfé­le összeesküvés-elméleteket terjesz­tő egykori tüdőgyógyász, Vladimir Nestorovic által alapított Mi - A nép hangja jelezte: az Európa-párti ellen­zékkel semmiképp sem áll össze, de a kormányzó pártot is csak akkor segíti, ha teljesíti követeléseit. Nestorovicék azonban olyan feltételekkel álltak elő, amelyeket Vucicék nyilvánvalóan so­sem teljesítettek volna, ezért a meg­ismételt választás látszott a legvaló­színűbb opciónak. A Nestorovic-féle csoport egyik tagja, Aleksandar Jerkovic volt par­lamenti képviselő, jelenleg belgrádi tanácsos állítólag hajlana arra, hogy csatlakozzon a kormányzó többség­hez. S minden jel szerint nem csak ő. Toma Fila, a szocialisták polgár­i mandátum hiányzik a kormánykoa­líciónak ahhoz, hogy többségbe kerüljön Belgrádban mesterjelöltje azt állította, csatla­koznának hozzájuk „egyes tanácso­sok” Nestorovicék listájáról. Jerkovic egyébként nem tartozik a Mi - A nép hangja alapítói közé - jegyzi meg a Da­nas napilap -, hanem egy amúgy telje­sen jelentéktelen mozgalom elnöke, csak Nestorovicék listáján indult. Ha az Aleksandar Sapic polgármes­ter által fémjelzett városházán ma­radna az SNS-SPS-többség, az igen rossz hír lenne az ellenzék számára, mert azt is jelentené, hogy egyik cél­ját sem érte el. A Szerbia az Erőszak Ellen szövetség a szerb alkotmánybí­rósághoz járult a választási eredmény megsemmisítéséért, ám kizárható, hogy a taláros testület szembemenne Vucic pártjával. Ezt követően a stras­­bourgi Emberi Jogok Európai Bírósá­gához fordulnának jogorvoslatért, de e fórumon várhatóan több évet vesz igénybe, míg a testület ítéletet mond. Szintén rossz hír az Európa-párti el­lenzéknek egyrészt az, hogy az Euró­pai Bizottság nem állt nyíltan mellé az elcsalt választás kérdésében, más­részt pedig, hogy januárban egyelőre Az elnök­nek minden jel szerint sikerül meggyőznie a Mi - A nép hangja nevű formáció pár képviselőjét, hogy csat­lakozzanak a kormány­­többséghez. nem sikerült újraindítani a kormány­­ellenes megmozdulásokat. Közben további találgatások lát­nak napvilágot az új kormány össze­tételéről. Aleksandar Vucic elnök még korábban reményét fejezte ki, hogy március 15-ig megalakul az új kabinet, de még egyelőre arról sincs döntés az SNS-ben, ki legyen Ana Brnabic ügy­vezető miniszterelnök utóda, amint az is kérdéses, kit jelöljenek a parla­ment elnökének. Ez utóbbi tisztség­re esélyesnek tartják Nikola Selakovic munkaügyi minisztert, Vladimir Orli­­cot, a parlament jelenlegi elnökét, va­lamint magát Brnabicot, akit e poszt­tal kárpótolna Vucic a kormányfői tisztségről való leváltásáért. A Danas szerint a miniszterelnö­ki szék két várományosa Milos Vuce­­vic védelmi miniszter és Sinisa Mali pénzügyminiszter. Érdekes lábjegy­zet, hogy szerdán Vucic elnök közös fényképen pózolt Alex Sorossal, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnö­kével Szkopjében, ahol nyugat-bal­káni vezetők találkoztak amerikai és uniós diplomatákkal. ■ ■*H E: AMi - A nép hangja konteó­­kat terjesztő párt Vladimír Nestorovic vezetésével a mérleg nyelvét képezheti a belgrádi választáson Pajzsként használhatták az ukrán hadifoglyokat BELGOROD Oroszország emberi pajzsként használhatta az ukrán ha­difoglyokat, hogy utánpótlást szállít­son rakétarendszereihez - vetette fel tegnap az ukrán katonai hírszerzés szóvivője. Andrij Juszov továbbra sem erősítette meg, hogy 65 ukrán hadifogoly lett volna azon az Il-76-os orosz katonai szállító repülőgépen, amely szerda délelőtt, Moszkva állí­tása szerint ukrán rakétatalálat mi­att zuhant le. De azt megerősítette, hogy aznapra fogolycserét terveztek. Kijevi katonai források korábban azt mondták az Ukrajinszka Pravdának, hogy a repülőgépen Sz-300-as lég­védelmi rakéták voltak, amelyeket Oroszország rendszeresen használ a Harkivi terület elleni támadásokra. A Szabad Európa (RFE/RL) ukrán szolgálatának nyilatkozva Juszov felvetette, hogy mind az Sz-300-as rakéták, mind az emberek a fedélze­ten lehettek. Dmitro Lubinec ukrán ombuds­man közölte, hogy az ENSZ-hez és a Nemzetközi Vöröskereszthez fordul, hogy segítsenek kideríteni, mi tör­tént. Juszov hangsúlyozta: a nemzet­közi jog normái azt diktálják, hogy a hadifoglyokat fogva tartó állam fele­lős a biztonságukért, így a foglyokat katonai repülőgépen szállítani tilos. Juszov azt sem zárta ki, hogy az orosz hadsereg véletlenül lőtte le az 11—76- os gépet egy ukrán drón célbavétele­­kor Az orosz hatóságok a lezuhant gép mindkét fekete dobozát megtalálták, de kérdéses, hogy kiértékelésükhöz Moszkva odaenged-e független vizs­gálókat. Telegram-csatornáján Ze­­lenszkij ukrán elnök azt írta, ragasz­kodni fognak a baleset nemzetközi kivizsgálásához. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője áttételesen elutasí­totta a követelést. „Ha a kijevi rezsim bűneinek nemzetközi kivizsgálására gondol, akkor egyértelműen szükség van erre” - mondta. Arra nem tudott magyarázatot adni, hogy Kijev miért lőtte volna le a saját katonáit szállító gépet. Tisztázásra vár még az is, hogy a lezuhant I­-76-os honnan érkezett, mi volt a járatazonosító száma, fegy­vereket szállított-e, és milyen irányba tartott a rakétatalálat előtt. Az ukrán vezérkar szerint az adott időszakban több orosz katonai szállítógép leszál­lását is észlelték Belgorodban, s ezt a Harkiv és más ukrán városok elleni orosz rakétacsapásokkal hozták ös­­­szefüggésbe. Leszögezték: további lé­péseket tesznek a hordozóeszközök megsemmisítésére. Oroszország csütörtökre ös­­­szehívta az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának rendkívüli ülését az in­cidens megvitatására. HARSÁNYI GYÖRGY <o Az orosz és az ukrán fél egymás fele­lősségét firtatja a becsapódás után A lelőtt 11­76-os tisztázatlan útvonala A VChK-OGPU orosz katonai blog szerdán azt írta, hogy a repülőgép rövid­del a belgorodi repülőtérről való felszállás után zuhant le. Jablonovo falu, a becsapódás helyszíne Belgorodtól 65 kilométere északnyugatra található, ám a fogolycsere helyszíne a Belgorodi terület ukrajnai határán lett volna - írta a Vazsnije Isztorii orosz hírportál. Skrynka Pandori elemző szerint a lezuhant RA-78830-as számú repülőgép Egyiptomon, Szaúd-Arábián, a Vörös-tenge­ren és Iránon keresztül repült, Szíria közelében eltűnt a radarokról, majd Bel­gorod felett bukkant fel. „Minden jel szerint keletről hozott fegyvereket. Arra még semmi sem utal, hogy foglyok is lehettek rajta” - vélekedett az elemző. ( C­<Z) § <ÖO

Next