Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-27 / 23. szám

2 I _______________________________________________________________REFLEKTOR □= Q Zc £ in Ausztria, Németország mutatói javulnak FOGYÓBAN Általános európai probléma a születések számának csökkenése. Az EU statisztikai hi­vatala, az Eurostat adatai szerint az egy nőre jutó élve születések száma, azaz a termékenységi ráta 2001 és 2021 között a 27 EU-tag­­állam közül 11-ben csökkent. A jelenség 2008-tól kezdődött, a mélypontot 2020 jelentette, ami­kor csupán 4,07 millió kisbaba született az EU-ban, ez a szám 2008-ban még 4,68 millió volt. 2022 kiemelkedően rossz év volt egész Európában - összesen 8 százalékkal kevesebb gyermek született 2019-hez képest, 2021- hez viszonyítva pedig 5 százalékos volt a csökkenés. A statista.com adatai szerint 2023-ban az európai termékeny­ségi átlag 1,5 volt, ebbe a kategó­riába tartozik Magyarország is. A minimumcél 2-es átlagot csupán két kis ország, a Feröer-szigetek (2,71) és Monaco (2,08) haladta meg. Harmadik Gibraltár 1,82-dal, a negyedik Moldova 1,8-del, az első nagy állam Franciaország, ahol bár csökkenő tendenciát mu­tat a termékenység, még 1,79 volt tavaly. Az egyetlen ország, amely növekedést tud felmutatni, Portu­gália, de a mediterrán állam mély­ről indult, így is az uniós átlag alatt van 1,37-es mutatóval. Térségünkből az uniós átlag alatt található Ausztria (1,48), Lengyelország (1,47), Horvátor­szág (1,45) és a mediterrán álla­mok is. Szlovákia és Németország mutatója szinte azonos a magyar­ral, 1,57, illetve 1,53. Csehország és Románia átlag fölötti 1,7-del, Szlo­vénia mutatója 1,68. A legsúlyosabb a helyzet a me­diterrán térség uniós államaiban. Görögországban 1,38-os átlag alatti termékenységi ráta mellett is 10 százalékos volt a visszaesés, Olaszország mutatója 1,3, Spa­nyolországé 1,29, amivel csupán Ukrajnát, Máltát, Andorrát és San Marinót előzi meg. Ausztria és Németország eseté­ben azonban a rossz általános mu­tatók ellenére az utóbbi években folyamatos az enyhe növekedés. Ausztriában tavaly 0,51 százalé­kos volt 2022-höz viszonyítva, 2021-ben pedig 0,52 százalékos volt az éves javulás. Németország­ban az általános negatív demo­gráfiai trend ellenére minimális, 0,31 százalékos volt a születések számának emelkedése. Az Eurostat-adatok azonban azt is mutatják, hogy Franciaor­szágban 23 százalék, Németor­szágban, az Egyesült Királyság­ban és Svédországban 29 százalék volt a külföldi születésű anyák gyermekeinek aránya. GÁL MÁRIA Feröer-szigeteki család: Európában itt a legjobb a termékenységi ráta Q_ <öo Kevés a gyerek, mégis lassul a fogyás A KSH adatai szerint 2023-ban 127 200-an haltak meg, 6,8 százalék­kal, 9246-tal kevesebben, mint egy évvel korábban. Január-február­ban 11, március-júniusban 4,2, júli­us-decemberben pedig 6,9 száza­lékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma a születéseké­nél nagyobb mértékben csökkent, ennek következtében a természe­tes fogyás 42 000 fő volt, ami 12 százalékkal alacsonyabb az előző év 47 955 fős értékénél. 3291 meg nem született kisbaba NÉPESSÉG Még soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint tavaly. A visszaesés az európai trendhez illeszkedik, de olykor épp a hazai családpolitika jelent akadályt. MUHARI JUDIT Soha olyan kevés gyerek nem szü­letett még Magyarországon, mint tavaly - ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Nép­mozgalom című gyorstájékoztató­jából. 2023-ban 85 200 gyermek jött világra, 3,7 százalékkal, 3291- gyel kevesebb, mint az előző évben. A teljes termékenységi arány szám 1 nőre becsült értéke 1,5, ami egy év­vel korábban 1,52 volt. Ez a kifejezés egy elvi mutató, abból indul ki, hogy ha a mérés időszakának termékeny­ségi adatai állandósulnának, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Magyarországon a születések száma 1999 után egy évtizedig 95 és 100 ezer között stagnált. 2009-ben még 96 ezren születtek, ezután jött a zuhanás. Alig két év alatt, 2011-re 88 ezerre esett vissza a születések száma. Ezt követően évente 88 és 91 ezer gyerek született, majd 2016- ban volt egy 93 063-as kiugrás, 2021-ben is csaknem ennyi, 93 039 gyermek született. És ezt követően elindult a drámai csökkenés, ennek eredménye a tavalyi szám. A teljes termékenységi arányszám Magyar­­országon utoljára 1979-ben haladta meg a 2-es értéket, pedig erre lenne szükség ahhoz, hogy egy társadalom generációról generációra újrater­melje magát. A házasságkötéseknél is hason­ló folyamat figyelhető meg. Tavaly 50150 pár állt az anyakönyvvezető A teljes ter­mékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 1,5, egy évvel ko­rábban még 1,52 volt. mediátor arra hívta fel a figyel­met, hogy a vá­lások minősége is hatással van a születésszám alakulására, hiszen meghatá­rozza a jövőbeni gyermekválla­lást. Márpedig a válások száma lényegesen nem változik­ elé, 22 százalékkal, 13 817-tel keve­sebb, mint egy évvel korábban. Ezt megelőzően, 2021-ben még 93039 pár kötött házasságot. A tavalyi vá­lásokról még nincs adat, de az lát­szik, hogy miközben a házasságok száma csökken a válások számának aránya ezer lakosra vizsgálva 9 szá­zalék fölött marad. Korábban lapunknak nyilatko­zó szakértők azt mondták, ha van a családpolitikának valamiféle re­ceptje, akkor az, hogy legyen stabil, amit bővíteni lehet, de visszavágni nem, hiszen a gyermekvállalás egy 20-25 évre szóló projekt. Magyar­­ország ezzel szembemegy, január 1-jétől a babaváró hitel szabályai­nak módosításával már csak azok a házaspárok vehetik fel ezt a pénzt, ahol a nő 30 évnél fiatalabb. Van egy átmeneti időszak is; 2024 januárja és 2025. január 1-je között a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesz­nek, ha igazolják várandósságukat. A születésszám csökkenésének pontos okait nehezen lehet megál­lapítani, az egyik befolyásoló ténye­ző a válás. Január a gyermekköz­pontú válás nemzetközi hónapja, a szakemberek ekkor is felhívják a figyelmet a válás gyermekekre gyakorolt hatásaira. Lapunknak Hennel Éva mediátor - aki Boros Brigitta ügyvéd kolléganőjével vi­deósorozatot is indított Válni, de hogyan címmel - ezzel összefüg­gésben azt mondta: a válás minő­sége is hatással van a születésszám alakulására, hiszen meghatározza a jövőbeni gyermekvállalást. Ah­hoz, hogy egy elvált ember új, im­már mozaikcsaládot alapítson, az új kapcsolatában is merjen gyere­ket vállalni, nem jó, ha válását a ke­serűség, versengés, netán évekig tartó pereskedés határozza meg. Ha gyermekét elszakítja, elidege­níti tőle szülőtársa, új párjával is bizalmatlan lehet. Arról is beszélt, hogy minden jó szándék ellenére ilyen esetben a családpolitika is gá­tolja a második, harmadik gyermek megszületését. A sok hitel és támo­gatás miatt az egymással már rossz viszonyban lévő párok csak nagyon nehezen tudnak kiszállni a házas­ságból, válás esetén büntetésre szá­míthatnak az állam és a bankok ré­széről. Egyre több az olyan eset, amikor éppen a családtámogatások miatt egy mediátor, egy ügyvéd és a bank közös munkájára van szük­ség ahhoz, hogy a lehető legkisebb anyagi sérüléssel tudjanak válni a párok. Ez sokszor nehéz és hos­­­szú folyamat, pedig ha csak a pénz miatt marad együtt két ember, ak­kor náluk további gyerekvállalásra nem lehet számítani. Új kapcsola­tot sem alakíthatnak ki, tehát a to­vábbi gyermekáldás elmarad. Hennel Éva úgy fogalmazott: a válás nemzetközi hónapjának fon­tos üzenete, hogy a felek korrekt szülőtársi kapcsolatban maradja­nak, mert csak így van esélyük meg­védeni a már megszületett gyermek jóllétét, egy új kapcsolatban pedig vállalni a vágyott gyermeket. mnnvniü s­zün­SZt “ “<° Katók! M;^'iUkOno^,h0<:y< n^„*n./ki’,narnák Kivel kiiin bc'. ha a nc'1' tud “■•«Cr*4"' ««Jófc ÖSSZEFÜGGÉS HENNEL ÉVA A teljes termékenysé­gi arányszám Magyarorszá­gon utoljára 1979-ben haladta meg a 2-es értéket, pedig erre lenne szükség ahhoz, hogy egy társadalom generációról generációra újratermelje magát

Next