Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-27 / 23. szám
1 NÉPSZAVA DC I un I n I 2024. január 27., szombat DLLrULU 4 Vezet a Fidesz, messze az ellenzék, bejutna a Kutya Párt VÁLASZTÁSOK Az új év nem hozott komoly változásokat a pártpreferenciák terén. Januárban továbbra is a Fidesz-KDNP a legerősebb pártszövetség, bár a teljes népességben 1 százalékponttal csökkent a népszerűsége - 310 ezer szavazót bukott el, még így is 43 százalékon áll a pártválasztók körében - derült ki a Republikon Intézet friss, reprezentatív felméréséből. (Az adatokat elsőként a Telex ismertette.) Az ellenzék továbbra sem tudja megközelíteni a kormánypártokat szűk öt hónappal az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt. A legerősebb ellenzéki párt változatlanul a Demokratikus Koalíció (DK), a teljes népességben 12 százalék a támogatottsága, míg a pártválasztók körében 19. Ez egy százalékponttal magasabb, mint tavaly év végén. A harmadik legerősebb párt hivatalosan szintén ellenzéki, bár a szélsőjobboldali Mi Hazánk többször is nyíltan a jelenlegi kormányt támogatta. Toroczkai Lászlóék népszerűsége nem változott, a teljes népesség 6, a pártválasztók 9 százalékának szavazatára számíthatnak. A kutatás vélhetően legnagyobb meglepetését a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szolgáltatta, a teljes népességben továbbra is 5 százalékon áll, ugyanakkor a pártválasztók körében 1 százalékot erősödött, így 8 százalékkal simán bejutna a parlamentbe. Figyelemre méltó, hogy a Republikon kutatása szerint ezzel az eredménnyel megelőzték a jelenleg is az országgyűlésben tevékenykedő Momentumot. A tisztújítás előtt álló párt egyébként a teljes népesség 5, a pártválasztók 7 százalékának támogatásával bír Továbbra is a parlamenti küszöb környékén mozognak a szocialisták, támogatottságuk nem változott a legutóbbi mérés óta. Az MSZP-re a teljes népesség 3, a pártválasztók 5 százaléka szavazna. Az LMP nem jutna be a parlamentbe, népszerűsége januárban 1-1 százalékkal csökkent, 2, illetve 4 százalékra. A teljes népesség körében a Jobbik továbbra is 2 százalékon áll a teljes népesség körében, míg a pártválasztók 3 százaléka voksolna rá, így ők is kimaradnának a T. Házból. Ugyanez vonatkozik a Párbeszédre is - bár Karácsony Gergelyék 1-1 százalékkal növekedtek januárban. A bizonytalanok aránya 34 százalék. A Medián kutatását minap a hvg.hu publikálta, s kiderült belőle, hogy nem akar kormányváltást a magyarok abszolút többsége. Z. Á. Pártok támogatottsága a pártválasztók körében (Január, %) a [•] Fidesz-KDNP Mi Hazánk Momentum LMP Jobbik DK Vá t MKKP - MSZP Párbeszéd Forrás: Republikon Intézet/NÉPSZAVA-grafika LAPSZÉL Politikai nepotizmus „Nincs ezen mit szépíteni, az Index és a kormányzat elvette a történetünk hírértékének egy részét, és lehetőséget kaptak rá, hogy megpróbálják pozitív színben feltüntetni a politikai nepotizmust” - közölte Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója. Ezzel arra utalt, hogy miután több hetes kutatómunkával annak ellenére szerzett bizonyítékot Orbán Gáspár csádi katonai misszió részvételéről, hogy a minisztériumok közérdekű adatigénylésben sem adtak ki arról információt, a honvédelmi miniszter az Indexnek adott interjúban ismerte el ezt. NÉPSZAVA Nem sokan jönnek haza a Hazaváróval Több mint egymilliárd forintból indította be a kormány a külföldi magyarokat hazacsábító Hazaváró portált, amelyre az első 6 hét alatt 60 ezer érdeklődő kattintott. A kormányhivatalokban felállított Hazaváró pontokat 250 ember kereste fel - írta a hvg.hu Újhelyi István európa parlamenti képviselő közérdekű adatigénylésére hivatkozva. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy az elindított és nagyrészt lezárt eljárások száma meghaladja az ezret. Ez úgy jön ki, hogy egy ember több ügyet is elindíthat. NÉPSZAVA Antall-tudásközpont: nincs bűncselekmény „A feljelentett cselekmény nem bűncselekmény” - ezzel utasította el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága a néhai miniszterelnök fia, Antall Péter vezette Antall József Tudásközpont (AJTK) gazdálkodásával kapcsolatban költségvetési csalás gyanújával hozzájuk érkezett feljelentést - írta meg a hvg.hu. Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő intézett kérdéseket Polt Péterhez, amit a legfőbb ügyész - szokásához híven - feljelentésként értékelt. NÉPSZAVA V7tr, fiait/! %Q O '< inÖO Ventilálnak a vademberek SOCIAL MEDIA Amíg a társadalom nem változik, maradnak a szapuló kommentek is - vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. FRANK ZSÓFIA Az az össztársadalmi szinten jelentkező frusztráció, amit a valódi nyilvánosságtól való megfosztottság és az életünket érintő döntésekben való részvételi lehetőség hiánya okozott, elvezetett oda, hogy egymás felakasztását emlegetjük a nyilvános közösségimédia-platformokon - mondta lapunknak Mezei Mikes szociológus, akit arról kérdeztünk, mi állhat annak a hátterében, hogy a magyarok gyakran vadember stílusban szapulják egymást a Facebookon. A szakértő szerint - aki évek óta foglalkozik közösségimédia-adatokon alapuló kutatásokkal - a rendszeresen hozzászólók többsége alacsonyabb iskolai végzettségű és státuszú, és többnyire az idősebb korosztályhoz tartozik. A magasabban kvalifikáltak ezzel szemben - folytatta Mezei Mikes - jellemzően digitálisan érettebbek, óvatosabbak a nyilvános térben, kevesebbet is kommentelnek. A fiatalok esetében pedig amúgy is kevésbé szokás a hozzászólás. Sütő Anna, PhD-hallgató, social media kutató, és az IDEA Intézet kutatási igazgatója a Népszavának leszögezte, vizsgálatuk során kiderült, a „magyar stílus” nem jelenik meg a többi országban. Ez jelzés is lehet a társadalom állapotáról. Az, hogy a magyar társadalom alapvetően nincs jó állapotban, frusztrált, más mutatókon is látszik. Például a TÁRKI Társadalmi Riportja széles körben ismert, ebből régóta látszik, hogy a bizalom Magyarországon megrendült. Igaz ez az egymás, az intézmények, de akár a média iránti bizalomra is - mondta. Sütő szerint az egész social médiáról elmondható ugyanakkor az, hogy egyfajta ventilációs tér, az emberek akkor nyilvánulnak meg, ha valamiért erősebb érzelmi motivációjuk van, többségében inkább ha negatív. Ráadásul a kommentelőket az is felbátoríthatja - folytatta Havas Bendegúz, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének PhD-hallgatója -, hogy egy-egy beszólás után kisebb az esélye, hogy valakit orrba vágnak. A közvetlen P Nyomtatos Párb-est De noides Hangulatjelek. Az ország frusztrált és ez nem csak a közösségi médiából látszik NEM JÖTT BE SÜTŐ ANNA: A Facebook térnyerésével voltak olyan várakozások, hogy majd kiegyensúlyozza a médiát Brutális Facebook-előny Magyarországon a Facebook-felhasználók száma 2022-ben 7,4 millió körül mozgott, ehhez képest minden más platform elenyésző forgalmat produkál, különösen, ha kommentekről van szó. Tovább töredezik a tudásunk A Facebook célja, hogy minél több időt töltsünk el a felületen, amit elősegít, hogy öntanuló, mesterséges intelligencián alapuló algoritmus monitorozza, mire kattintunk, mit olvasunk. Ez több dolgot hozott magával - fogalmazott Mezei Mikes. A szakértő szerint azzal, hogy az algoritmus személyre szabja a tartalmainkat, megszűnik a közös valóság. „Ha megnézzük egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó Facebook-hírfolyamát vagy TikTok-kezdőoldalát, egészen mást fogunk látni. Ez a személyre szabottság nem fog itt megállni, ez viszont azt jelenti, hogy az így is töredezett tudásunk a világról még töredezettebbé válik. Egy témán belül egyszerűen nem ugyanarról fogunk beszélni, mert olyan mértékig eltérő tartalmakkal találkozunk a közösségi médiában és az interneten" - vélekedett. Probléma az is: egyre kevésbé érezzük személyesnek az online tereket. Néhány éve még nagyrészt az ismerőseink posztjait láttuk, ezek alatt jellemzően senki nem őrjöngött, ahogy ez igaz a mai napig is. Ha a volt iskolatársunk feltölt egy képet a gyerekéről, nem megyünk oda anyázni. Egy algoritmus által feldobott cikk vagy hirdetés esetén már kevésbé érzik az emberek a morális súlyát annak, amit oda írnak, retorzió hiánya mellett az élethez képest sokkal kevésbé érvényesek a morális szabályok is az interneten. Ehhez társul, hogy a végletekig polarizált országban élünk. A pártos rendeződés összefonódott az identitás más rétegeivel is. Van két nagyon hangos tábor (ellenzéki és kormánypárti), és mindkét fél erős negatív érzéseket táplál a kívülállók felé, és pozitívakat a saját irányába. Sütő Anna szerint a social média térnyerésével voltak olyan várakozások, hogy ez majd kiegyen-Havas Bendegúz, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének PhD -hallgatója szerint a kommentelőket az is felbátoríthatja: egy-egy beszólás után kisebb esélye, hogy valakit orrba vágnak, súlyozza a médiát (nem csak Magyarországon), erősíti a kritikai nyilvánosságot, amivel nyomást lehet gyakorolni a döntéshozókra. Egy ilyen térképes lehetne megteremteni, hogy az emberek egyeztessék közös valóságaikat, racionális alapokon vitatkozzanak, és végül konszenzusra jussanak. Ehelyett a véleménybuborékok erősödtek és jöttek létre a Facebookon is, és ezek a csoportok lényegében úgy sértegetik egymást, ahogy nem szégyellik. Az egész sokkal inkább érzelmi alapon zajlik, ahol az emberek alapvető identitása ütközik egymással. Mind ismerjük ezeket a szólamokat: „Mert te Fideszes vagy, te libsi, te rossz anyuka, te vidéki...” Hogy van-e ebből kiút? Megtanulhatunk-e normálisan beszélgetni egymással az interneten? Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzó válasza: egyelőre nincs. Mivel a kommentek a társadalom állapotát is tükrözik, ahhoz valójában először egy társadalmi változáson kellene átesnie az országnak, hogy megtanuljunk kulturáltan vitatkozni a Facebookon. ÉRETTEK MEZEI MIKES: A magasabban kvalifikáltak digitálisan érettebbek, óvatosabbak ■<2 ÖOZ [UNK]<Q<M