Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-27 / 23. szám

­L­I­NÉPSZAVA «/HUF $/HUF CHF/HUF rA7nAr*r O | 2024. január 27. szombat________________________387,33 T +0,59% 356,34 T +0,33% 412,72 T +0,77%_____________________________'J r\3r\'J LAPSZÉL Emelkedett a munkanélküliség A munkanélküliek száma 2023 decemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 szá­zalék volt - közölte a KSH. 2023 egészében a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalékra nőtt, ami 0,5 száza­lékpontos emelkedés az előző évhez képest. A munkanélkü­liség idehaza 2022 áprilisa óta lassan növekszik, a mélypont 3,2 százalék volt. Ezzel együtt a magyar 4,1 százalékos munka­nélküliségi mutató jóval kedve­zőbb az Európai Unióban mért 5,9 százaléknál. MTI Kamatcsökkentés előtt gyengült a forint Az MNB kedden kamatdön­tő ülést tart, a kamatcsökken­tés várható mértéke tartotta bi­zonytalanságban a forintpiacot az elmúlt napokban. A forint­­gyengülés másik oka a kormány azon terve, amely a bankoknak a hitelezésben új referenciaka­matok bevetését írná elő - ez­zel mesterségesen lenyomva a hitelkamatokat. Az euró árfo­lyama a pénteki kereskedésben egészen 388 forintig emelke­dett, ami három hónapos mély­pontot jelent. NÉPSZAVA Elbocsátották az érdekvédőt Azonnali hatállyal elbocsá­totta Radics Gábort, a szege­di gumigyár munkavállalóját a ContiTech Kft. - tudta meg a Mérce. A lap információi sze­rint a Gumiipari Szakszerveze­ti Szövetség (GSZSZ) elnökét az elbocsátással egy időben a szak­­szervezeti tevékenységével kap­csolatos dokumentációktól is elzárták. Radics úgy tudja, hogy a szomszédos, makói Continen­tal újabb peres eljárásokat indí­tott vele és a GSZSZ-szel szem­ben. Az ügyek a Radics által vezetett szakszervezeti szövet­ség és a makói telephely vezeté­se közötti konfliktus elmérgese­désével függhetnek össze - írta a lap. NÉPSZAVA r.á. niMÉSIM*00*0 A Kg«* LÉGKOR EUSWV JUT**­PVKN^' ■ cK é.' RÉSZVÉNYEK 64 381,91­4 -0,25% .1. 2850 Ft ± -0,28% MTelekom 778 Ft OTP 16 910 Ft Richter 9485 Ft Il BUX Mal -0,26% -0,47% -0,16% y öo Könnyített ellenőrzés ATOM Bár a határidők rövidítését, az engedélyezés egyszerűsítését épp az illetékes hatóság kérte, ez akár gyengítheti is a nukleáris biztonságot. MARNITZ ISTVÁN „Meg lehet oldani, hogy ne gyengítse a nukleáris biztonságot” - vélemé­nyezte lapunknak az új atomerőmű­­vi berendezések engedélyeztetésé­nek tavaly év végi, a Paks 2-es tervtől bizonyára nem független, leginkább könnyítésnek tetsző átalakítását egy szakértő. Már a tavaly októ­berben társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán többeket megdöb­bentett, hogy például a radioaktív anyagok kibocsátásának megakadá­lyozásáért, a baleset-elhárításért, az üzemzavari hűtésért vagy épp a lég­mentes zárásért felelős rendszerek gyártását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a jövőben nem „en­gedélyezi”, csak „tudomásul veszi”. Igaz, a hatóság 15 nap alatt el is uta­síthatja a kérvényt, illetve feltétele­ket - sajátos nyelvükön „visszatar­tási pontokat” - is szabhatnak. Ha az OAH 15 napon belül nem válaszol a beadványra, úgy az elfogadottnak minősül. A parlament által decem­ber legvégén elfogadott atomtör­vény-módosító csomag bevezette a „független ellenőrző szervezet” fo­galmát is. Az OAH ezeket különféle vizsgálatokkal bízhatja meg, illetve megállapításaikat elfogadhatja. Per­­ger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse már tervezet olvastán aggályainak adott a hangot a szűk határidő kapcsán. Úgyszintén kétségeit fejezte ki, hogy a szűk atomenergia-szakmában lé­­tezhet-e a szereplőktől „független” szereplő, illetve ha igen, akkor bizo­nyosan rendelkezik-e az ellenőrzés­hez szükséges szakismeretekkel. Az OAH azóta több közlemény­ben is kiállt a módosítások mellett. Úgy vélik, az általuk előkészített pontok megszüntetik az „átfedése­ket”, így több ellenőrzési erőforrá­suk marad, illetve az eljárások hos­­­sza is „tervezhetőbbé” válik. Kádár Andrea Beatrix elnök egy november végi rendezvényen aláhúzta, hogy az új szabályozás „csak” az „alacso­nyabb biztonsági súlyú” elemek gyártására vonatkozik. Mostantól kizárólag az OAH-nyilvántartásba felvett, független szervezetek végez­hetnek ellenőrzéseket - emelte ki. A módosítások az OAH által vég­zett gyártási, beszerzési, szerelé­si és üzembe helyezési engedélye­zésen belül csak az elsőt, vagyis a gyártást érintik - hívta fel a figyel­münket egy az ügyre rálátó forrás. A változtatások ezen túlmenően nem vonatkoznak a „primer kör tömör­ségének fenntartására”, ami a leg­fontosabb, úgynevezett 1. bizton­sági osztályba tartozik. Ezek közé A jövőben a fontos atom­erőművi rendszerek gyártását nem ellen­őrzi az OAH csak tudomásul veszi vagy elutasítja a kérelmet, sorolható például a reaktor- és nyo­máskiegyenlítő tartály, a főkeringe­tő szivattyú, a kapcsolódó vezetékek és a fűtőelemek. Itt az engedélyezte­tési idő közel fél év. A mostani vál­toztatás tehát „csak” a 2-3. bizton­sági osztályba sorolt berendezések gyártására-beszerzésére vonatko­zik. (Megjegyzendő: ezek is alapvető biztonsági, baleset-megelőzési fel­adatokat látnak el.) A hatóság eddig 15 napnál hosszabb ideig vizsgálhat­ta ezek gyártási-beszerzési szán­dékát. Most viszont az OAH újból besorolhatja a berendezéseket en­gedélyeztetési szükségesség szerint. De a fennmaradók gyártásának-be­­szerzésének esetleges „tudomásul­vétele” után is tarthatnak ellenőrzé­seket. Ám a gyártás vagy a beszerzés esetleges „gyorsított” felügyelete dacára, a folyamat végén, az üzembe helyezés változatlanul engedélyhez kötött. Vagyis az új felállás inkább növeli a beruházó abbéli kockázatát, hogy a hatóságnak esetleg az átadás előtt akad gondja. A független ellenőrök nem isme­retlenek az iparágban, amit a Nem­zetközi Atomenergia-ügynökség is elfogad - hangsúlyozta forrásunk. Olyannyira, hogy a gyártási-szere­lési ellenőrzéseket állami megbí­zás alapján, de rendszerint külső­sök végzik. Ezek tanúsítványait a hatóságok elfogadhatják, visszauta­síthatják, illetve saját ellenőrzést is végezhetnek. Az OAH által feljogo­sított cégek a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál nyilvántartott szerve­zetek közül kerülhetnek ki. Szintén megjegyzendő: a most elfogadott törvény már a legelején rögzíti, hogy köztisztviselők (akár a hatóság munkatársai) engedéllyel szerepet vállalhatnak a külső cégek munká­jában. Igaz, ilyenkor nem vehetnek részt a kapcsolódó hatósági dönté­sekben. A módosító csomag egyik utolsó, két hónap múlva hatályba lépő pontja egyébként ezt a felté­telt is tovább gyengíti, így végül is az érintett dolgozónak csak a külsős megbízott nyilvántartásba vételétől, felfüggesztésétől vagy törlésétől kell tartózkodnia. Gyorsítanák Paks 2 enge­délyezését az újragondolt szabályokkal 2o<o2o <m Öo Átmeneti üzemzavar Nem kapott érdemi választ Tóth Bertalan MSZP-frak­­cióvezető arra a Lantos Csaba energiaügyi miniszter­nek címzett írásbeli kérdésére, hogy mi okozta a paksi atomerőmű 4-es blokkjának december 25-i hirtelen leállását (a működése csak másnap késő délelőtt állt helyre). Koncz Zsófia államtitkár válaszában a felvetést, a megszokott, MSZP-ellenes politikai kirohanásokba ágyazva, hangulatkeltésnek minősítette. Egyszersmind emlékeztetett az OAH közleményére, miszerint „át­meneti üzemzavar" történt, amely a nemzetközi skála szerint 0-s besorolást kapott, és sem a biztonságra, sem a környezetre nem hatott ki. Az államtitkár azt is felhánytorgatja, hogy az ellenzék nem támogatta a legutóbbi, „a magas nukleáris biztonság további ga­rantálását és a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését" lehetővé tévő törvénymódosítást. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a parlamenti vitában kifo­gásolta, hogy a részletszabályokat a jövőben a hatóság elnöke rendeletekben hirdetheti ki. Ennek kapcsán kérdésesnek nevezte, hogy a hivatal mennyiben kíván megfelelni a fideszes politikai elvárásoknak. Csökkentek a lakásárak KERESLET A múlt év harmadik negyedében minden településtí­pusban enyhén mérséklődtek az átlagos lakásárak az előző negyed­hez képest, országos szinten 1,7 százalékos árcsökkenést mértek az április-júniusi időszakhoz képest, így az éves áremelkedés mértéke 1,5 százalékra lassult, ami messze elmarad a 17,6 százalékos 2023-as inflációtól - derül ki az MNB la­káspiaci felméréséből. Budapesten negyedéves alapon 2 százalékkal estek a lakásárak, s ennek révén az éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 szá­zalékra lassult. A vidéki városok­ban 0,9 százalékkal csökkentek a lakásárak 2023 harmadik negyed­évében, ezzel az éves áremelkedés üteme 3,4 százalékról 2,2 százalék­ra mérséklődött. A községekben 2,8 százalékos árcsökkenés volt megfi­gyelhető a harmadik negyedévben, ugyanakkor éves összevetésben a lakásárak 0,7 százalékkal megha­ladták az előző év azonos időszaki szinteket. A múlt év lakáspiaci folyamatai­ra egyértelműen magas infláció és a magas kamatok hatottak - emiatt a korábbi évekhez képest visszaesett a kereslet és a tranzakciók száma. A lakásvásárlók egyértelműen kivár­nak, a hitelkamatok csökkenésére számítva, amely következő hóna­pokban hat százalék alá csökken­het, amit a lakáshitelezésben a szak­értők lélektani határnak tartanak. Az év első két hetében ötödével nőtt az eladó lakások és házak irán­ti érdeklődések száma az egy évvel korábbihoz képest az Ingatlan.com adatai szerint. Ahogy a múlt év ele­jén, így az idén is a vevők zöme a 60 millió forint alatti ingatlanokat ke­resi. A magasabb árkategóriákban, a 80 milliónál magasabb áron el­adásra kínált ingatlanok iránti ér­deklődések aránya egyáltalán nem emelkedett. NÉPSZAVA o o Falvakban, városokban, de még Bu­dapesten is csökkentek a lakásárak. Közel lehetünk a mélyponthoz oS

Next