Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-27 / 23. szám
81 NÉPSZAVA / II Áf I 2024. január 27., szombat VIL/AvJ LAPSZÉL Kenyai nem az ENSZ-misszióra Egy kenyai bíróság az ország kormánya és az ENSZ által is jóváhagyott rendőri misszió elindítása ellen hozott határozatot. A küldetés feladata a Haitiben elharapódzó bandaháborúk visszaszorítása lenne - számolt be az Al Jazeera. Az ítélet szerint bármelyik állami szerv vagy hivatalnok olyan döntése, amely rendőri különítmény Haitire rendeléséről határozna, „törvénytelen és érvénytelen”. A döntés alapján tehát Haitin vagy más idegen államban tilos a kenyai rendőrök bevetése. A kormány szóvivőjének közleménye szerint tiszteletben tartják a jogállamiság kereteit, de fellebbeznek a döntés ellen. NÉPSZAVA Orosz dezinformáció Nyugat-Európában A német külügyminisztérium az X (korábban Twitter) nevű közösségi oldalon terjedő dezinformációs kampányt leplezett le. Az orosz titkosszolgálatok célja nyilvánvalóan a német kormány elleni elégedetlenség felszítása és az Ukrajnát támogató közhangulat aláásása volt. A szakértők által vizsgált egy hónapos időszakban 50 ezer hamis felhasználói fiókot azonosítottak, amelyekről összesen több mint egymillió bejegyzés érkezett. Ezekben legtöbbször olyan vádak szerepelnek, amelyek szerint a német kormány elhanyagolja saját lakosságát Ukrajna érdekében. A francia kormány részéről is érkezett jelzés, miszerint „összehangolt orosz megközelítés” figyelhető meg a Sputnik News, az RT és a Ria Novosztyi hírcsatorna anyagaiban. NÉPSZAVA Macron India díszvendége Díszvendégként fogadta Draupadi Murmi indiai államfő a francia elnököt a szubkontinens méretű ország piros betűs ünnepeként számon tartott, a sorban 75. alkalommal ünnepelt Köztársaság Napján - áll az AP tudósításában. Az Új-Delhiben rendezett díszes felvonuláson az ország 1950-es alkotmányának elfogadását ünneplik, amely röviddel a brit gyarmatbirodalmi státusz alóli felszabadulást követte. A ceremónia szabályai szerint a két politikust egy a gyarmatosítás korabeli lovashintó vitte át az elnöki palotából az ünnepi tribünhöz. Az elmúlt negyven évben ez volt az első alkalom, hogy autó helyett hintót használtak erre a reprezentatív célra. NÉPSZAVA z I O Gázán túl is háború lehet PUSKAPOR Miközben Izrael hadjárata veszélybe sodorja az évtizedek óta tartó békét Egyiptommal, Hágából is élesen kritizálják a zsidó államot. MOSOLYGÓ MIKLÓS Az ENSZ Nemzetközi Büntetőbírósága átmeneti rendelkezésekről döntött tegnap Izrael ügyében, miután Dél-Afrika genocídium vádjával keresetet nyújtott be a taláros testülethez az izraeli hadsereg gázai hadműveleteinek kiugróan magas civil áldozatai miatt. Bár a döntés nem tartalmaz felszólítást a katonai műveletek felfüggesztésére, az izraeli fél így is jelentős megrovásban részesült. A Washington Post tudósításában sorra veszi a testület rendelkezéseinek lényegi pontjait, amelyek legfőbb üzenete a bíróság joghatóságának megállapítása mellett az, hogy Izraelnek nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a civil áldozatok megkímélése érdekében. Joan Donoghue elnöklő bíró hangsúlyozta, hogy a Gázai övezet civil lakosságának helyzete továbbra is „extrém módon veszélyeztetett”. Az izraeli hadsereg be kell tartania a Genfi Egyezményekben foglaltakat, valamint köteles elejét venni minden népirtásra történő felbujtásnak a Gázai övezetben. Továbbá „azonnali és hatékony lépéseket” vár a testület Izraeltől a humanitárius segítség és a beérkező egészségügyi segélyszállítmányok felgyorsításában, amellyel a hágai testület végső ítéletének meghozataláig elkerülhető a már így is katasztrofális humanitárius helyzet további romlása. Ugyanakkor „mélyen aggasztónak” ítéli a Gázában még fogva tartott izraeli túszok helyzetét, és azonnali szabadon engedésükre hívott fel. Eközben nő a feszültség Izrael és Egyiptom között, miután az IDF a Hamász terrorsejtjeinek felszámolására irányuló műveletében egy délebbre nyomul a Gázai övezetben. Már vitába is keveredett a két fél, hiszen az izraeli vezetés állítása szerint a Hamász terrorszervezet teljes felszámolásához az offenzívát ki kell terjeszteniük az egyiptomi határátkelőként is szolgáló Rafah városára, azon belül az ún. Philadelphia folyosóra is - adta hírül az AP hírügynökség. Ezt az apró, 14 kilométer hosszú és 90 méter széles demilitarizált földsávot még az Egyiptom és Izrael közötti 1979-es békekötés eredményeként hozták létre. Egy múlt heti sajtótájékoztatóan Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök olyan állítást tett, miszerint „a területen folyamatosan zajlik a fegyverek beáramlása” a Hamász részéről, és ennek a „résnek a lezárása nélkül” nem érhet véget a háború. A csempészetet az egyiptomi fél határozottan tagadja, és figyelmeztette Izraelt, hogy katonáinak bevetése a szóban forgó területen a békeszerződés megsértésével lenne egyenlő. Diaa Rasvan, Egyiptom Információs Szolgálatának vezetője hazugságnak nevezte a fegyvercsempészetre vonatkozó állítások, amelyek állítása szerint csak ürügyül szolgálnak a folyosó elfoglalására. Egyiptom mintegy 1500 alagutat robbantott be a Gázai övezettel közös határán, így „teljes kontrollt” gyakorol a határsáv felett - fogalmazott. Az erre adott izraeli reakciók egymásnak ellentmondóak. Kobi Michael, az Institute for National Security Studies Nő a feszültség Izrael és Egyiptom között, miután az izraeli hadsereg egyre délebbre nyomul a Gázai övezetben. agytröszt vezető kutatója úgy vélekedik, hogy „a jelenlegi mennyiségű fegyver kizárólag Philadelphia folyosón keresztül kerülhetett Gázába”. Ugyanakkor Aron Ben-David, az izraeli Channel 13 TV haditudósítója szerint a Gázában használt fegyverek mintegy 90 százalékának helyben állítják elő, és Egyiptom már korábban sikeresen lecsapott a csempészekre. A szomszédos országnak persze más félnivalója is akad: egy Rafát érintő támadás hatalmas palesztin menekülthullámot indítana el a Sínai-félsziget irányába. Egymillió palesztin menekült Rafába és környékére a bombázások és szárazföldi offenzíva elől. A Gáza jövőjéről szóló tervek még ködösek. Izrael jelenleg egy kilométer mélységű ütközősáv kialakításán dolgozik Gáza körül, amely a közeli izraeli településeket volna hivatott megvédi a tavaly október 7-ihez hasonló támadásoktól. Az Egyesült Államok azonban ellenzi a térség területének csökkentését. Netanjahu szerint a háború után folytatni kell Gáza megfigyelését, ennek pedig részét képezi a Philadelphia folyosó kontrollálása is. Ezen a keskeny földsávon törhet ki a konfliktus Izrael és Egyiptom között Kijev szándékos orosz manővert sejtet TITKOLÓZÁS Folytatódott tegnap Moszkva és Kijev különös huzavonája, amelyben a felek egymást okolják az állítólag ukrán hadifoglyokat fogolycserére szállító Il-76-os orosz repülőgép Belgorod-közeli szerdai lelövéséért, és próbálnak konkrét információkat kihúzni egymásból arra vonatkozóan, hogy valóban a gép fedélzetén volt-e a 65 fogoly. Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője azt mondta, „a lezuhanás rejtélyes körülményei Oroszország szándékos cselekedetére utalhatnak” Andrij Juszov egy tv-műsorban kérdésekre válaszolva bírálta az orosz hatóságokat, amiért nem tájékoztatják a Nemzetközi Vöröskeresztet (ICRC) a január 24-i cserére előkészített, Moszkva szerint a katasztrófában meghalt foglyok hollétéről, hogy az ICRC szerepe szerint ellenőrizhesse, mi történt velük. Megismételte, tudomásuk van arról, hogy ezen gépen kellett volna utaznia két orosz tisztségviselőnek is (előző nap még ötről beszélt), akiket az utolsó pillanatban leszállítottak. Juszov hangsúlyozta, hogy egyelőre „az eltitkolás elemeivel” állnak szemben. „És talán valóban van mit eltitkolni”, különösen azt, hogy milyen rakéta találta el a gépet, amiből kiderülhetne, ki okozta a balesetet. Amikor valaki rákérdezett arra az ugyancsak csütörtökön megszellőztetett értesülésükre, hogy a katasztrófa helyszínéről csak öt holttestet vittek a közeli orosz megyeszékhely, Belgorod hullaházába, s hogy ez szerinte mit jelenthet, Juszov azt mondta, Oroszország blokkolja a teljes információt, ami már önmagában is sérti a nemzetközi jogot. „Nem tudjuk elvetni azt a verziót, hogy a többi holttestet az agresszor máshová rejtette el” - tette hozzá. „De akkor megint csak az a kérdés, hogy milyen céllal teszik ezt?” Az ENSZ Biztonsági Tanácsának orosz kérésre összehívott csütörtöki ülésén Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes leszögezte, a szervezet nem tudja megállapítani, hogy Oroszország állítása megfelel-e a valóságnak. Bizonyítékok helyett Moszkva pénteken azzal a fenyegetéssel állt elő, hogy ha Kijev nem biztosít DNS-mintákat az Il-76-os lezuhanásakor meghalt foglyok azonosításához, akkor számozott zsákokban, jeltelen sírban fogják őket eltemetni. Az orosz állami vizsgálóbizottság közlése szerint a helyszínen ukrán személyazonossági okmányokat és az ukrán katonákra jellemző tetovált testrészeket találtak, utóbbiakat genetikai vizsgálatra vitték. „A bizonyítékok között a szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat kísérő dokumentumai is szerepelnek” tették hozzá. Oroszországnak kizárólagos hozzáférése van a baleset helyszínéhez, ezért a bizottság közléseinek objektív ellenőrzése nem lehetséges. Az orosz fél azt állítja, hogy az I- 76-ost az ukrán hadsereg lőtte le egy föld-levegő rakétával. Ukrajna ezzel szemben úgy véli, nincs bizonyíték a fedélzeten utazók kilétére, és nemzetközi vizsgálatot követel HARSÁNYI GYÖRGY Moszkva DNS-mintákat követel a meghalt ukrán foglyok azonosításához, miközben Kijev szerint ez nem szolgál bizonyítékkal a halálukra vonatkozóan < oö<