Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-27 / 23. szám

81 NÉPSZAVA­­ / I­I Áf I 2024. január 27., szombat V­I­L/AvJ LAPSZÉL Kenyai nem az ENSZ-misszióra Egy kenyai bíróság az ország kor­mánya és az ENSZ által is jóváha­gyott rendőri misszió elindítása ellen hozott határozatot. A kül­detés feladata a Haitiben elha­rapódzó bandaháborúk vissza­szorítása lenne - számolt be az Al Jazeera. Az ítélet szerint bárme­lyik állami szerv vagy hivatalnok olyan döntése, amely rendőri különítmény Haitire rendelésé­ről határozna, „törvénytelen és érvénytelen”. A döntés alapján tehát Haitin vagy más idegen ál­lamban tilos a kenyai rendőrök bevetése. A kormány szóvivőjé­nek közleménye szerint tiszte­letben tartják a jogállamiság ke­reteit, de fellebbeznek a döntés ellen. NÉPSZAVA Orosz dezinformáció Nyugat-Európában A német külügyminisztéri­um az X (korábban Twitter) nevű közösségi oldalon terje­dő dezinformációs kampányt leplezett le. Az orosz titkos­­szolgálatok célja nyilvánvalóan a német kormány elleni elége­detlenség felszítása és az Uk­rajnát támogató közhangulat aláásása volt. A szakértők által vizsgált egy hónapos időszak­ban 50 ezer hamis felhasználói fiókot azonosítottak, amelyek­ről összesen több mint egymil­lió bejegyzés érkezett. Ezekben legtöbbször olyan vádak szere­pelnek, amelyek szerint a né­met kormány elhanyagolja saját lakosságát Ukrajna érdekében. A francia kormány részéről is érkezett jelzés, miszerint „ös­­­szehangolt orosz megközelítés” figyelhető meg a Sputnik News, az RT és a Ria Novosztyi hírcsa­torna anyagaiban. NÉPSZAVA Macron India díszvendége Díszvendégként fogadta Drau­­padi Murmi indiai államfő a francia elnököt a szubkonti­nens méretű ország piros be­tűs ünnepeként számon tartott, a sorban 75. alkalommal ünne­pelt Köztársaság Napján - áll az AP tudósításában. Az Új-Delhi­­ben rendezett díszes felvonulá­son az ország 1950-es alkotmá­nyának elfogadását ünneplik, amely röviddel a brit gyarmat­­birodalmi státusz alóli felsza­badulást követte. A ceremónia szabályai szerint a két politi­kust egy a gyarmatosítás kora­beli lovashintó vitte át az elnöki palotából az ünnepi tribünhöz. Az elmúlt negyven évben ez volt az első alkalom, hogy autó helyett hintót használtak erre a reprezentatív célra. N­ÉPSZAVA z I O Gázán túl is háború lehet PUSKAPOR Miközben Izrael hadjárata veszélybe sodorja az évtizedek óta tartó békét Egyiptommal, Hágából is élesen kritizálják a zsidó államot. MOSOLYGÓ MIKLÓS Az ENSZ Nemzetközi Büntetőbí­rósága átmeneti rendelkezésekről döntött tegnap Izrael ügyében, mi­után Dél-Afrika genocídium vádjá­val keresetet nyújtott be a taláros testülethez az izraeli hadsereg gázai hadműveleteinek kiugróan magas civil áldozatai miatt. Bár a döntés nem tartalmaz felszólítást a katonai műveletek felfüggesztésére, az iz­raeli fél így is jelentős megrovásban részesült. A Washington Post tudósításában sorra veszi a testület rendelkezései­nek lényegi pontjait, amelyek leg­főbb üzenete a bíróság joghatóságá­nak megállapítása mellett az, hogy Izraelnek nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a civil áldozatok megkí­­mélése érdekében. Joan Donoghue elnöklő bíró hangsúlyozta, hogy a Gázai övezet civil lakosságának hely­zete továbbra is „extrém módon ve­szélyeztetett”. Az izraeli hadsereg be kell tartania a Genfi Egyezmé­nyekben foglaltakat, valamint köte­les elejét venni minden népirtásra történő felbujtásnak a Gázai övezet­ben. Továbbá „azonnali és hatékony lépéseket” vár a testület Izraeltől a humanitárius segítség és a beérkező egészségügyi segélyszállítmányok felgyorsításában, amellyel a hágai testület végső ítéletének meghozata­láig elkerülhető a már így is kataszt­rofális humanitárius helyzet további romlása. Ugyanakkor „mélyen ag­gasztónak” ítéli a Gázában még fog­va tartott izraeli túszok helyzetét, és azonnali szabadon engedésükre hí­vott fel. Eközben nő a feszültség Izrael és Egyiptom között, miután az IDF a Hamász terrorsejtjeinek felszámo­lására irányuló műveletében egy dé­lebbre nyomul a Gázai övezetben. Már vitába is keveredett a két fél, hi­szen az izraeli vezetés állítása sze­rint a Hamász terrorszervezet teljes felszámolásához az offenzívát ki kell terjeszteniük az egyiptomi határát­kelőként is szolgáló Rafah városára, azon belül az ún. Philadelphia folyo­sóra is - adta hírül az AP hírügynök­ség. Ezt az apró, 14 kilométer hos­­­szú és 90 méter széles demilitarizált földsávot még az Egyiptom és Izrael közötti 1979-es békekötés eredmé­nyeként hozták létre. Egy múlt heti sajtótájékoztatóan Benjamin Ne­tanjahu izraeli miniszterelnök olyan állítást tett, miszerint „a területen folyamatosan zajlik a fegyverek be­áramlása” a Hamász részéről, és en­nek a „résnek a lezárása nélkül” nem érhet véget a háború. A csempésze­tet az egyiptomi fél határozottan ta­gadja, és figyelmeztette Izraelt, hogy katonáinak bevetése a szóban forgó területen a békeszerződés megsér­tésével lenne egyenlő. Diaa Rasvan, Egyiptom Informá­ciós Szolgálatának vezetője hazug­ságnak nevezte a fegyvercsempé­szetre vonatkozó állítások, amelyek állítása szerint csak ürügyül szolgál­nak a folyosó elfoglalására. Egyiptom mintegy 1500 alagutat robbantott be a Gázai övezettel közös határán, így „teljes kontrollt” gyakorol a ha­társáv felett - fogalmazott. Az erre adott izraeli reakciók egymásnak el­lentmondóak. Kobi Michael, az Ins­titute for National Security Studies Nő a feszült­ség Izrael és Egyip­tom között, miután az izraeli had­sereg egyre délebbre nyomul a Gázai öve­zetben. agytröszt vezető kutatója úgy véle­kedik, hogy „a jelenlegi mennyiségű fegyver kizárólag Philadelphia folyo­són keresztül kerülhetett Gázába”. Ugyanakkor Aron Ben-David, az iz­raeli Channel 13 TV haditudósítója szerint a Gázában használt fegyverek mintegy 90 százalékának helyben ál­lítják elő, és Egyiptom már korábban sikeresen lecsapott a csempészekre. A szomszédos országnak persze más félnivalója is akad: egy Rafát érintő támadás hatalmas palesztin mene­külthullámot indítana el a Sínai-fél­­sziget irányába. Egymillió palesztin menekült Rafába és környékére a bombázások és szárazföldi offenzí­­va elől. A Gáza jövőjéről szóló tervek még ködösek. Izrael jelenleg egy kilomé­ter mélységű ütközősáv kialakításán dolgozik Gáza körül, amely a közeli izraeli településeket volna hivatott megvédi a tavaly október 7-ihez ha­sonló támadásoktól. Az Egyesült Ál­lamok azonban ellenzi a térség te­rületének csökkentését. Netanjahu szerint a háború után folytatni kell Gáza megfigyelését, ennek pedig ré­szét képezi a Philadelphia folyosó kontrollálása is. Ezen a kes­keny földsá­von törhet ki a konfliktus Izrael és Egyiptom között Kijev szándékos orosz manővert sejtet TITKOLÓZÁS Folytatódott teg­nap Moszkva és Kijev különös huzavonája, amelyben a felek egy­mást okolják az állítólag ukrán ha­difoglyokat fogolycserére szállító Il-76-os orosz repülőgép Belgo­­rod-közeli szerdai lelövéséért, és próbálnak konkrét információkat kihúzni egymásból arra vonatkozó­an, hogy valóban a gép fedélzetén volt-e a 65 fogoly. Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője azt mondta, „a lezuhanás rejtélyes körülményei Oroszország szándékos cselekede­tére utalhatnak” Andrij Juszov egy tv-műsorban kérdésekre válaszolva bírálta az orosz hatóságokat, amiért nem tá­jékoztatják a Nemzetközi Vöröske­resztet (ICRC) a január 24-i cserére előkészített, Moszkva szerint a ka­tasztrófában meghalt foglyok hollé­téről, hogy az ICRC szerepe szerint ellenőrizhesse, mi történt velük. Megismételte, tudomásuk van arról, hogy ezen gépen kellett volna utaz­nia két orosz tisztségviselőnek is (előző nap még ötről beszélt), akiket az utolsó pillanatban leszállítottak. Juszov hangsúlyozta, hogy egyelő­re „az eltitkolás elemeivel” állnak szemben. „És talán valóban van mit eltitkolni”, különösen azt, hogy mi­lyen rakéta találta el a gépet, amiből kiderülhetne, ki okozta a balesetet. Amikor valaki rákérdezett arra az ugyancsak csütörtökön megszellőz­tetett értesülésükre, hogy a kataszt­rófa helyszínéről csak öt holttestet vittek a közeli orosz megyeszékhely, Belgorod hullaházába, s hogy ez szerinte mit jelenthet, Juszov azt mondta, Oroszország blokkolja a teljes információt, ami már önma­gában is sérti a nemzetközi jogot. „Nem tudjuk elvetni azt a verziót, hogy a többi holttestet az agresszor máshová rejtette el” - tette hozzá. „De akkor megint csak az a kérdés, hogy­ milyen céllal teszik ezt?” Az ENSZ Biztonsági Tanácsának orosz kérésre összehívott csütörtö­ki ülésén Rosemary DiCarlo főtit­kárhelyettes leszögezte, a szerve­zet nem tudja megállapítani, hogy Oroszország állítása megfelel-e a valóságnak. Bizonyítékok helyett Moszkva pénteken azzal a fenye­getéssel állt elő, hogy ha Kijev nem biztosít DNS-mintákat az Il-76-os lezuhanásakor meghalt foglyok azo­nosításához, akkor számozott zsá­kokban, jeltelen sírban fogják őket eltemetni. Az orosz állami vizsgálóbizott­ság közlése szerint a helyszínen uk­rán személyazonossági okmányo­kat és az ukrán katonákra jellemző tetovált testrészeket találtak, utób­biakat genetikai vizsgálatra vitték. „A bizonyítékok között a szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat kí­sérő dokumentumai is szerepelnek” tették hozzá. Oroszországnak ki­zárólagos hozzáférése van a baleset helyszínéhez, ezért a bizottság köz­léseinek objektív ellenőrzése nem lehetséges. Az orosz fél azt állítja, hogy az I­- 76-ost az ukrán hadsereg lőtte le egy föld-levegő rakétával. Ukrajna ezzel szemben úgy véli, nincs bizonyíték a fedélzeten utazók kilétére, és nem­zetközi vizsgálatot követel HARSÁNYI GYÖRGY Moszkva DNS-mintákat követel a meghalt ukrán foglyok azonosításá­hoz, miközben Kijev szerint ez nem szolgál bizonyítékkal a halálukra vonatkozóan < oö<

Next