Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-27 / 23. szám
10 I _____________________________________________VÉLEMÉNY Kérjük vissza a lovat! CIVIL BESZÉD Nérjük vissza a lovat Erdogantól! Olyan csúnyán viselkedett állítólagos magyar barátjával, hogy nem érdemli meg az ajándékot. Pláne, hogy a magyarok közös ajándékáról van szó. Elvégre a mén Mezőhegyesről való, ahová már ment némi közpénz, 2022-ben pl. 15 milliárdocska a gazdaságot fenntartó alapítványnak. A miniszterelnök meg is írta a Facebookon: „Egy lovas nemzet ajándéka egy lovas nemzetnek.” Ez nekem mint a lovas nemzet határozottan lovatlan tagjának is nagyon tetszett, nem is akadékoskodtam. Ajándék lónak ne nézd a fogát, akkor sem, ha nem kapod, csak adod. Nem nézzük, és kész. Nem kell nekünk mindent látni, ami a hatalmasok között történik. Szóval ha a kormányfő nem is, de én kérem vissza a lovat. Megsértődtem, az ő nevében is. Előre tudom, mit mondanak majd, melyik része jut nekem a lónak, de hát istenem, ezt is megszoktuk már. Ám azt mégsem tűrhetem, hogy a szegény miniszterelnök végig tartotta a törökök helyett a hátát, hagyta, hogy az egész világ hülyének, avagy - ami nem sokkal jobb - Erdogan-, illetve Putyin-bérencnek nézze. Ja, és még hazugnak is, hiszen hetente más ürügyet találtak ki a svéd NATO-csatlakozás késsel-Orbánt bosszanthatja, hogy repedezni kezdett a hosszú évek munkájával építgetett szobortalapzat a lába alatt. A Superman-jelmezét kissé megrángatták. tetőjére. Kínos is volt, amikor Németh Zsolt, akinek már elege volt az egészből, elköpte: „Nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között.” Hát lehet, hogy az utolsó pillanatig nagyon szoros egyeztetés volt, de valahogy épp az utolsó pillanatban a török vezetés le sem sajnálta a magyar kollégákat. Inkább az amerikaiakkal tárgyaltak - ki érti ezt?! -, és valahogy nem volt érkezésük (legfeljebb csak az utolsó előtti vagy utáni percben) felvenni a telefont Orbánnak is, hogy sorry, de inkább mi leszünk az utolsó előttiek, és nem te. Hiába takarództál ezzel vagy százszor bel- és külföldön egyaránt. Hja, ahogy már hallottuk nagyjainktól, a hála nem politikai kategória. Csakhogy miközben kormányunk lógó nyelvvel lihegett a hozzá hasonló politikai eszményekkel rendelkező önkényurak, Erdogan és főleg Putyin nyomában, minden látható haszon és nemzeti érdek nélkül megutáltatta magát a fél világgal. Félő, hogy részben minket, alattvalókat is. „Totális diplomáciai kudarc” - így az összes nemzetközi szakértő. „Túltaktikázta magát” - vihorászik elégedetten pl. a Neue Zürcher Zeitung, a vezető nyugati lapokkal együtt. Márpedig az a srác, aki az osztályban már mindenkibe belekötött, nemigen számíthat később a többiek jóindulatára. Egy darabig fogukat szíva hagyják, hogy pimaszul megdézsmálja a tízóraijukat, de előbb-utóbb visszaadják a kölcsönt. Orbánt ennél is jobban bosszanthatja, hogy repedezni kezdett a hosszú évek munkájával építgetett szobortalapzat a lába alatt. A Superman-jelmezét kissé megrángatták. Eddig arról volt szó, hogy végre van egy dacos magyar, aki revansot vesz a nevünkben a világon, rácáfolva méreteinkre és helyzetünkre, világformáló tényezővé lép elő. Ő az, akit mindenki tisztel, aki mindig előre megmondja a tutit, akire még egy volt amerikai elnök is felnéz. És mivel ő minden magyar kvintesszenciája, általa a mi keblünk is dagad. Lehet, hogy téged a főnök semmibe vesz, hogy a kocsmai haverok között sincs tekintélyed, és még otthon is papucsként tartanak, de Orbán! Orbán, az megmondja, előre látja, kiverekszi vagy kiügyeskedi. Ujja köré csavar, kioszt vagy megzsarol mindenkit, felnéznek rá és tartanak tőle. Téged, sorsverte, peches embert nem fél és nem tisztel a kutya se, a világ packázik (a hazád nem törődik) veled, de majd ő! Helyetted is megmutatja. Visszahozza régi dicsőségünket, amely nem késik többé az éji homályban. És ha visszahozza, valami majd rád is esik a fényből. Hiszen te hittél benne és támogattad. Fontos eleme volt ez a NER-tábor összetartó erejének. Annyiban volt is igazság benne, hogy Orbán valóban nemzetközi tényező lett, megtestesítője, szimbóluma annak a törekvésnek, amely éppen szétverni akarja az eddigi demokratikus hagyományokat, nyitott életmódot, humánus, felvilágosodott kultúrát. Tehetséges ember, szuggesztív példát mutat. Ismerik a nevét. De hát Al Caponéét is ismerik, mégsem úgy tűnik, hogy országa büszke lenne rá. És most tessék. Kiderült: a nagy bábjátékos gyakran inkább báb, mint játékos. Kiment a folyosóra, amikor kiküldték, jó képet vág, amikor a törökbarát cserben és egyébben hagyta. Persze majd kimagyarázzák, és megszavazzák a svéd csatlakozást. A közönsége nem, de a mezőny igazi játékosai már tudják róla, mit ér. Ara van, nem értéke. Orbánék még csak nem is mutathatják a durcát. De legalább a lovat visszakérhetnék. Eleinknek még bejött a lótrükk, átrázták a fehér lóval Szvatoplukot. De most a mi vezérünk az új Szvatopluk, a lóvá tett lovag, ő került a szívóágra. Ha így, akkor lovat vissza, mindent vissza! Vissza a Kicsi Huszárnak. Igaz, akkor neki is illik visszaadnia a török autócsodát, pedig már kipróbálta a vezetését. Ő pedig nem olyan, hogy könnyedén kiszállna bármely vezetőülésből. Bár talán egyszer érdemes ezt is kipróbálni. Hátha jót tesz. Remélem, megvan még a ló és az autó blokkja. Az szokott kelleni a visszacseréléshez. LENDVAI ILDIKÓ volt parlamenti képviselő oszte<~> 72 in ö A török pofon hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (az ATV-ben arról, hogy Törökország Magyarországot megelőzve ratifikálta a svédek NATO-csatlakozását, tehát mégis mi leszünk az utolsók, akik a felvételüket megszavazzuk), hogy „ez nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a magyar parlamentnek van egy ülésezési rendje, amely eltér a török parlament ülésezési rendjétől. Ezzel szemben a tény az, hogy a törökök előzése nem ennek „köszönhető”, hiszen a magyar parlamentben az elmúlt másfél évben bármikor kitűzhették volna az erről szóló szavazást, de a törökök háta mögé bújva ezt folyton halogatták. Mint annyiszor, most is túltolták a biciklit, és nem vették észre, hogy Erdogan közben leszállt a tandemről. Azt is állította a politikai igazgató (ugyanott), hogy a NATO-hoz tartozás a legkomolyabb politikai elköteleződés, és azért kértek politikai konA tény az, hogy sem a jelenlegi, sem az előző svéd kormány nem kiabált kígyót-békát a magyarra, legföljebb a demokrácia leépítését kifogásolta. zultációt a svéd kormánytól, mert ha kígyót-békát kiabálnak ránk, „akkor hogyan fogjuk ezt a politikai és katonai szövetséget működtetni". Ezzel szemben a tény az, hogy sem a jelenlegi, sem az előző svéd kormány nem kiabált kígyót-békát a magyarra, legföljebb a demokrácia leépítését kifogásolta, hasonlóan az Európai Unió másik 25 tagállamához - amely ezek miatt be is fagyasztotta az uniós támogatások jelentős részét -, illetve hasonlóan az Egyesült Államokhoz, amely a NATO-szövetség legfontosabb tagja. De remélhetőleg hamarosan mindannyian bocsánatot kérnek, mert különben a magyar katonák nem fogják megvédeni Svédország és az Egyesült Államok szabadságát, ha támadás éri őket. Azt állította továbbá Orbán Balázs, hogy a konzultációt többek között azért is javasolták, hogy ezzel megkönnyítsék a svédek dolgát. Ezzel szemben a tény az, hogy a svédeknek már nincs dolga a NATO-felvétellel. A magyar kormánynak annál inkább. Azt állította Kövér László, az Országgyűlés elnöke (az Index portálnak), hogy „a svédek olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni'. Ezzel szemben a tény az, hogy nem mentek messzebbre, mint az amerikai, a norvég, a holland, vagy legutóbb a lengyel kormány is. Donald Tusk miniszterelnök például a napokban Kijevben megjegyezte Orbánról, hogy „azok, akik csendben támogatják Putyint, mindenféleképpen elárulják Európát, ezért emlékezni fognak rájuk, és nem nyernek majd megbocsátást”. Remélem, az ilyen pocskondiázókat Kövér legközelebb felszólítja az azonnali távozásra a NATO -ból. Azt is állította Kövér (ugyancsak NATO-ügyben), hogy „ha használhatok katonai szlenget, nem vagyunk csicskásai senkinek. Úgy érzem, súlyos félreértés van a svédek fejében." Ezzel szemben a tény az, hogy a csicskásai ugyan nem vagyunk senkinek, de a szövetségesei igen. Svédország az Európai Unió tagja, és miután a NATO többi tagja már jóváhagyta a felvételét, ezzel gyakorlatilag a NATO-nak is. Hacsak nem lépünk ki mind a két szervezetből, akkor az a bizonyos súlyos félreértés Kövér fejében van. BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére. SZERINTEM Tűrünk A volt szocialista közép- és kelet-európai országok közül Magyarországon a legbüszkébb a jobb- és baloldal egyaránt arra, hogy a magyar nép harcolt a legkitartóbban a szabadságáért, emberi jogaiért, a demokráciáért Sajnos úgy látom, hogy az utóbbi évtizedben ez a harcosság, ha létezett is, semmivé foszlott Polgártársaink közel fele elfeledte, hogy az oroszok három alkalommal is leigázták Magyarországot, és ma már oroszpártinak bizonyulnak. De nem kell ilyen messzire menni térben és időben: a hatalom hazánkban a társadalom szinte minden csoportját megsértette már, és ezt komoly ellenállás nélkül megtehette. Úgy látszik, a magyar emberekben a harcosságot felváltotta a beletörődés. DR. JÓKAI OSZKÁR Dilemma Nagy hibát követ el a kormány, ha a növekedést erőlteti. Az elmúlt év bizonyítja, hogy a ráolvasásszerű látszatintézkedések, mint a kötelező akciózás és az árfigyelés, semmit sem jelentettek az infláció megfékezése szempontjából. Ezek a néphülyítés eszközei voltak, nulla hatékonysággal. Az igazi fékezőerőnek a fogyasztás drasztikus csökkenése bizonyult, pusztán mert a lakosságnak elfogyott a pénze. Lehet forszírozni, hogy legyen növekedés, de ha lesznek állami megrendelések, és a fogyasztás is nőni fog, az adósság és az infláció emelkedik majd. A kormányt csak az érdekli, hogy megnyerje a választást. Vajon így sikerül-e? MIKULÁS FERENC Orvosbérek A magyar orvosbérek a legmagasabbak az átlagbérekhez viszonyítva az OECD-országokban - tudta meg a Magyar Nemzet Rétvári Bence államtitkártól. Nem is az orvosbérekkel van baj, kedves képviselő úr, hanem az átlagbérekkel! KOPÁCSI JÁNOS La Caligula császár a kedvenc lovát nevezte ki szenátornak. Elnézve Menczer Tamás keresztényüldözéses videóját, Szijjártó Péter kiváló üzletkötéseit (lélegeztetőgép, orosz gáz stb.) vagy Lázár János hónapok óta tartó ámokfutását, azon gondolkodom, mennyivel jobban jártak annak idején a Római Birodalom alattvalói. Az a paripa biztos, hogy sokkal kevesebb kárt okozott MOLNÁR FERENC Tónusok A 444.hu adta közre, hogy végre tudjuk, miért sárga a pisi. Tanulmány is megjelent erről a nagyon fontos kérdésről a Nature Microbiology szaklapban. Sajnos nálunk azonban továbbra is homály fedi egyes színek korlátlan eluralkodását. Emlékezzünk csak a miniszterelnök két évvel ezelőtti szlogenjére: „Piros volt a paradicsom, nem sárga. Magyarország előre megy, nem hátra!”Ez a színpompás kijelentés is megérne egy mélyreható vizsgálódást SPÁNYIK MIKLÓS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu