Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-27 / 23. szám

4 VISSZHANG Ne legyen cirkusz a Balkánon... BALASSA TAMÁS ÉS RÖHRIG DÁNIEL RIPORTJA A pártállami időkben irigyelt, nyugati életszín­vonalat idéző Jugoszlávia dicsősége mára jófor­mán csak a délszláv egységkovács Tito marsall nevét viselő sugárutakban és a háborús emlék­művek partizánnosztalgiájában érhető tetten. De ideológiáért - rideg tény ez arrafelé is - nem adnak kenyeret a boltban. Az egykori külön utas kommunista szövetségi állam etnikai egysége elporladt a második világháború utáni legna­gyobb európai fegyveres konfliktussorozatban, amelyben 1991-1995 között mintegy 300 ezren vesztették életüket. Súlyos háborús bűnök gyö­törhették akkoriban az utódállamok lelkiisme­retét, békepárti szentet nehéz lett volna találni. A vakhitű nacionalisták és soviniszták akár ma is fegyvert fognának az ortodox szerb, a katolikus horvát és a muszlim bosnyák erőfitogtatás, vagy a történelmi status quo jegyében. Ami arrafelé számolatlanul van. A fegyverfogás nem okozna gondot a Balká­non: Szerbiában a tavalyi beszolgáltatás első hónapjában több mint 50 ezer fegyver és robba­nószerkezet került elő. Már az eső napon cirka másfél ezer lőfegyverrel, 50 ezer tölténnyel és több mint száz bombával, aknavetővel és más, emberélet kioltására alkalmas szerkezettel sétál­tak be az emberek a rendőri posztokra. Mindez két tömeggyilkosság után történt, ami megráz­ta a déli szomszédunkat (és december közepén előre hozott választásokhoz vezetett, amelyet a populista Szerb Haladó Párt a vártnál is nagyobb arányban nyert meg, az Orbán-kormány hatha­tós támogatásával és tüntetéshullámhoz vezető csalások sorozatával.) Orbán bosnyák árnya Az 1992-es népszavazás után függetlenedett Bosznia-Hercegovina jelenleg az egyik legéle­sebb ellentétet hordozza a Balkánon. A szerbek lakta északi országrész már a referendum más­napján kikiáltotta a maga köztársaságát. Ezzel elkezdődött a délszláv háború talán legvéresebb időszaka, ami a srebrenicai mészárlásban csú­csosodott ki, és aminek az 1995-ös daytoni bé­keszerződés vetett véget. Ez a dokumentum ér­telmezhető az ország alkotmányaként, ami elég ingatag fundamentum. Biztos, ami biztos, mind az északi Boszniai Szerb Köztársaságnak, mind a déli Bosznia-hercegovinai (bosnyák-horvát) Föderációnak saját alaptörvénye van. Az alkot­mánybíróságban az Európai Emberjogi Bíróság három taggal képviselteti magát, az országot vezető elnökségben nemzetközi főképviselő is helyet kapott. Christian Schmidt azonban nem szívesen látott tisztségviselő: a boszniai szerb rendőrség letartóztathatja és kitoloncolhatja, ha a szerb többségű entitás területére lép, mert „hamis módon a nemzetközi közigazgatás első emberének adja ki magát Bosznia-Hercegovi­nában”. Ezt Milorad Dodik boszniai szerb elnök jelentette be. Ő sem aludhat azonban nyugodtan, a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség emelt vádat ellene, mert semmibe veszi Schmidt döntéseit. Dodik szerint Bosznia-Hercegovina régóta működésképtelen, és a Szerb Köztársa­ságnak függetlenné kell válnia. Nyugtalan vidék. Mindeközben érdekes magyar szál, hogy a 2022 óta uniós tagjelölt Bosznia szerb entitá­sának Orbán Viktor az egyik legnagyobb ba­rátja Vucic szerb elnök mellett. A magyar kor­mányfőt január elején a legmagasabb állami kitüntetéssel illették a szerb köztársaság napján, amelyet diszkriminatív jellege miatt betiltott Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága. Or­bán nem vett részt a parádén, februárban veszi át a kitüntetést. Különösen is mutatott volna a fel­fegyverzett rendőrök, páncélozott rendőrautók, helikopterek és drónok között, amelyet Dodik kritikusai szecessziós dacos demonstrációnak láttak a Balkan Insight riportja szerint. A szepa­ratista mutatványt értékelve az USA sajátos jelét adta nemtetszésének: két F-16-os vadászgépet küldött Bosznia-Hercegovina légterébe egy gya­korlat részeként, hogy jelezze: az ország területi integritását támogatja. Egy héttel később nyoma sincs a nacionalis­ta erődemonstrációnak Banja Lukában (a város első említése 1494-ből II. Ulászló magyar királynak köszönhető), amely Sza­rajevó főváros mellett az északi államalakulat kormányzati központja. Egy minisztériumi épület előtt a készenléti ren­dőrség tisztje az al-Dzsazíra televízió látogatásáról me­sél - csupán ennyit értünk a folyékony szerbséggel előa­dott történetből. Átellenben a világháborús hősi emlék­műnél a Vörös Hadsereg neves stratégájának, a Leningrádot védő és Berlint elfoglaló Zsukov marsallnak a szobra előtt sétálunk el, amelyet a soknem­zetiségű Jugoszlávia hőseinek a karéja ölel át. De nem kell több mint fél évszázadot vis­­­szamenni az időben háborús konfliktusért. A délszláv háború etnikai tisztogatásai idején bosnyákokat, horvátokat, romákat és más, nem szerb nemzetiségűeket gyilkoltak le vagy zártak koncentrációs táborokba. Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök, költő és pszichiáter mindezért életfogytiglani börtönbüntetését töl­ti. A hágai Nemzetközi Törvényszék ítélte el nép­irtás vádjával, miután sok év bujkálás után 2008- ban rendőrkézre került. Az etnikai tisztogatások tovább gördítették a háborút, amelynek a NA­TO-erők vetettek véget. Karadzic pribékjei sem a dzsámikat, sem a templomokat nem kímélték. A Banja Luka-i hatóságoknak 42 millió dollárt kellett fizetniük a mecsetek megsemmisítése miatt. A nemzetiségek közötti viszály a háborút követően sem csitult. Boszniai szerb nacionalis­ták 2001-ben a korábban felrobbantott Ferha­­dija-dzsámi romjai előtt ünneplő bosnyákokra támadtak. Tizennégy rendbontót tartóztatott le a rendőrség. A Ferhadija-dzsámi a 2016-ban befejeződött újjáépítése óta teljes pompájában mutatja ma­gát. Lélegzetelállító építmény, tervezőmérnöke Mimar Koca Sinan, azaz Szinán Mester (1489- 1588), az Oszmán Birodalom legjelentősebb és legtöbbet foglalkoztatott építészének tanítványa volt. Hidzsábos diáklányok beszélgetnek a bejá­rat mögötti beugrókban, más tankönyvvel mú­latja az időt. Varázslatos az atmoszféra. A mélykék bársonyon hangtalan a járás. A vastag falak ablakréseiben korá­nok pihennek a szentkönyv-áll­ványokon. Éles napsütés szí­nezi a narancsban-vörösben gazdag díszítéseket. Imám érkezik. Elkezdődik a napi ötszöri szertartás egyike. Ez az aszt, vagyis a kora délutáni ima. Meglepetésünkben fél­rehúzódunk, de figyelmetle­nül éppen a lányok szekciójába, ahonnan kedvesen eltanácsolnak. Az ólomüveg ablakokon beszűrődő napfény szivárványszín fényjátékot fest az oszlopokra. Kisfiú sétál a földre ereszkedő lá­nyok sora előtt. A szertartásnak vége, a dzsámi elől népes, babakocsis bosnyák család indul haza. Alkotmányos demográfia Bőven vannak etnikai feszültségek a Balkánon, Boszniában, Koszovón és Macedóniában, még ha a háborús konfliktus esélye kicsi is, a politikai küzdelmek erősödhetnek a jövőben, és ezeknek a küzdelmeknek erőszakos komponense is le­het még - veszi számba a félsziget országainak gócpontjait Tóth Szilárd politológus, a Társa­dalomtudományi Kutatóközpont Politikatudo­mányi Intézetének munkatársa. - A koszovói­nak most is van, a boszniainak aktuálisan nincs. Macedónia azért érdekes, mert ott a helyi albán kisebbség aránya növekszik folyamatosan. A koszovói háború után, 2001-ben itt is volt albán szeparatista erőszak. Tóth Szilárd szerint Boszniában a demográfiai folyamatok a helyi muzulmánoknak dolgoznak, emiatt egyre erősebbek a kihívások a daytoni al­kotmányos rendszerrel szemben. - Bizonytalan, hogy hosszú távon fenn tud-e maradni a jelenlegi formájában. Azt nem mondanám, hogy kimon­dottan a szerbek lennének azok, akik a boszniai állam stabilitását egyoldalúan aláásnák. Ennél bonyolultabb a helyzet, ami az 1995-ös daytoni egyezményből vezethető le. Ennek a logikája az volt, hogy olyan hatalmi megosztás jöjjön lét­re, amely mindhárom etnikai csoport pozícióit bebiztosítja. A központi kormányzat működése a szerb, horvát és muzulmán elitek kooperáci­óján múlik. Az eredmény azonban az, hogy kor­­mányozhatatlan az állam, ami feszültségeket szül. A gazdasági problémák sora és a tömeges kivándorlás részint biztos, hogy az alkotmányos rendszer miatt van, úgyhogy nem véletlen, hogy időről időre tüntetések szerveződnek a rendszer ellen. llEEnOtBlEETii nPMKYnMtfnomMCJ­3ACMEHY HEJ1EWMMH0­nPEflCEflMKAOnillTMHE nETMUVHA JlEflOCABHTi LU­Z y Leposavic központjában kordonok és szögesdrótok védik a városházát A híd Mitrovica központjában le van zárva. Ha gépjárművel átjárható lenn, az észak és dél eggyé válását szimbolizálná

Next