Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-29 / 24. szám
41 NÉPSZAVA DC I un In I 2024. január 29., hétfő DLLIULU Ungváry Krisztián leleplezi Bayer Zsolt „élethazugságait” TÖRTÉNELEM A kormányközeli publicista nagyapja nyilas párti szervező volt, a holokauszt idején gettóorvosként testüregi motozásra tanította be a személyzetét, a háború után pedig besúgónak állt - többek között ezt állítja dokumentumokra hivatkozva Ungváry Krisztián történész abban a videóban, amelyet Bayer Zsolt élethazugságai címmel tett közzé vasárnap. A videóról először a Telex adott hírt, és a portál ígéri, hétfőn közli az ügyről Ungváry cikkét is. A vasárnap megjelent videóban a történész hangsúlyozta: „Ez a történet Bayer Zsoltról szól, Bayer Zsolt élethazugságairól, de hogy konstruktív legyek, inkább arról, hogy megértsük Bayer Zsoltot.” Ungváry szerint Bayer Zsolt különböző írásaiban idillikus képet fest a nagyapjáról: embereket megmentő gettóorvosként esik Ungváry Krisztián szerint ez a történet arról szól, hogy megértsük Bayer Zsoltot szó róla, akit később meghurcolt az ÁVH, és végül négy hálás zsidónak köszönhette a szabadulást az Andrássy út 60.-ból. A történész szerint azonban ez a kép nem fedi a valóságot. Ungváry állítja, Bayer nagyapja már 1937-ben a kiskőrösi nyilas párt egyik fő alapítója és legfontosabb szervezője volt. Később pedig gettóorvos volt, amiről a videóban az hangzott el: „Tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította ott a helyszínen serénykedő személyzetnek”. A történész kiemelte: ez az eljárás embertelen volt, a kesztyűket nem fertőtlenítették, ráadásul „az elkövetők oldaláról a részvétel ebben nem volt kötelező”. Ungváry közölte, egy vallomás szerint volt példa arra is: 500 pengőt fogadott el segítségnyújtásért, amit aztán nem csinált meg. A történész videójában elhangzott, hogy a férfi a háború után besúgó lett. „Állambiztonsági karrierje feltehetően több évtizeden keresztül folytatódott” - közölte Ungváry, aki szerint Bayer nagyapja a puszta formalitásnál többet teljesített besúgóként. NÉPSZAVA LAPSZÉL Hetvenezren segítették Iványiékat Megérkezett az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) számlájára a 2022-es adóévre vonatkozó egyházi 1 százalékos személyi jövedelemadó-felajánlás a bejegyzett egyházat megillető állami kiegészítéssel együtt - írta a 444.hu. A portál szerint 73418 adófizető mintegy 718 millió forintos támogatást adott, a felajánlók magas számának köszönhetően pedig további 516 milliós állami kiegészítéshez is jutottak. Iványiékat régóta szorongatja az állam, ami miatt intézménybezárásra is kényszerültek, dolgozóiknak bért sem tudtak fizetni. A MET most azt közölte: „Az 1,234 milliárd forint jelentős részét ígéretünk szerint az elmaradt munkabérek pótlólagos rendezésére fordítjuk” Hozzátették: „Ha az elmúlt fél évben hozzájutottunk volna a törvény szerint járó állami normatív támogatáshoz, ezt az összeget nem elmaradt bérekre, hanem fejlesztésekre, felújításokra, béremelésre, tartozásaink rendezésére, felzárkóztatásra költhetnénk.” NÉPSZAVA Visszafogott megemlékezés „Az elmúlt évtizedben az antiszemitizmus elleni küzdelemben tett erőfeszítéseinknek köszönhetően Magyarország a zsidó közösség számára az egyik legbiztonságosabb országgá vált” - írta Orbán Viktor kormányfő a nemzetközi holokauszt emléknapon a korábbi Twitteren, az X-en. Az ígérte, hogy ez így is marad. NÉPSZAVA Toroczkai területi igényei Ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, egyetlen magyarországi pártként „mi igényt tartunk Kárpátaljára” - erről is beszélt Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén. NÉPSZAVA ■<o2 o2o [UNK]< oOJ o oo% '< Öin O Több mint 16 ezer pedagógus mondott nemet a minősítésre OKTATÁS Az előre jelzett 22 ezer főből mindössze 5,4 ezren vesznek részt az idei eljárásban. Ebben közrejátszhatott, hogy a kormány utólag módosított a szabályokon. JUHÁSZ DÁNIEL Bár eredetileg 22 ezer pedagógus került be a 2024. évi minősítési eljárásba, abban végül csak 5451- en vesznek részt - tudtuk meg az Oktatási Hivataltól (OH). Az idei minősítésre - mely során az érintettek „szintet léphetnek”, vagyis például Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek - még tavaly kellett jelentkezni. A résztvevők számának csökkenését az tette lehetővé, hogy tavaly még kötelező volt a Pedagógus II. fokozat elérése, de törvényi változások miatt az idei évtől már nem az, vagyis az érintettek utólag dönthettek arról, hogy mégsem vesznek részt az eljárásban. Az OH Népszavának küldött adatai alapján tehát több mint 16 ezer pedagógus, vagyis az eredeti létszám háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy inkább nem kér a minősítésből. Az 5451 fő résztvevő többsége minden bizonnyal gyakornok fokozatú, akiknek még mindig kötelezően minősülniük kell Pedagógus I-be. Az OH kérdésünkre ugyanis azt is elárulta, hogy a résztvevők közül mindössze 1671 fő az, akik a Pedagógus II. fokozatra irányuló, immáron nem kötelező eljárásban vesznek részt. Maga az eljárás egy hosszabb és bürokratikus folyamat, ami rengeteg pluszterhet ró a pedagógusokra a nevelés-oktatással összefüggő munkáik mellett. El kell készíteniük egy részletes portfoliót is, amit később egyfajta szóbeli „vizsgán” kell megvédeniük. Az idei eljáráshoz a portfoliókat 2023. november 25-éig kellett elkészíteni és feltölteni az OH rendszerébe. A magasabb fokozatba lépés magasabb fizetési kategóriát is jelent, igaz, a bérek csak a gyakornokok esetében térnek el jelentősebben. Az idén januári béremelés után egy gyakornok fizetésének alsó határa bruttó 428 ezer forint (ez nettóban, kedvezmények nélkül 284,6 ezer forint). Ez az összeg Pedagógus I-ben bruttó 538 ezer forintra - nettó 357,7 ezer forintra - nő. A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alsó fizetési határai között viszont már csak bruttó 17 ezer forint a különbség, ami nettóban 11,3 ezer forintot jelent. De a Pedagógus II. fokozat megszerzését célzó eljárás résztvevői számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy a kormány utólag, visszamenőleges hatállyal módosított a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: Nem túl sportszerű meccs közben módosítani a szabályokon a portfoliók elbírálásának szempontrendszerén. Az új pedagógus-életpályatörvény - ismertebb nevén státusztörvény - idén januártól életbe lépett végrehajtási rendeletében található több melléklet is, amelyek a minősítés és a portfoliók elbírálásának szempontjait tartalmazzák. Ezek a pedagógusok digitális kompetenciáinak mérésére vonatkozó tartalmakkal bővültek, ám az új szempontrendszer még nem volt pontosan ismert, amikor a portfoliókat tavaly el kellett készíteni. Ez visszamenőleges szabályozásnak minősül, ami az érintettek számára hátrányos, a portfoliók elkészítésekor erről még nem tudtak, ezzel pedig pontokat veszíthetnek - vélekedett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet. Hasonlóképp látja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is, aki azt is megjegyezte, nem túl sportszerű meccs közben módosítani a szabályokon. Sőt szerinte a visszamenőleges szabályozás törvényességi aggályokat is felvet. A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium szerint azonban nincs ok aggodalomra, szerintük így is alkalmazható az idei eljárásban az új szempontrendszer. A Népszava megkeresésére azt írták: az érintetteket az eljárásba bekerülésről szóló levélben, valamint a portfóliófeltöltés határidejének betartására figyelmeztető levelekben is tájékoztatták a szempontrendszer kiegészítéséről. Ezt az OH is megerősítette lapunknak, leszögezve, hogy „a minősülőt hátrány nem érheti.” A szaktárcától pedig azt is megtudtuk, a szempontrendszer változása szerintük azért sem jelenthet gondot, mert a portfoliók szóbeli védésének napjáig még van idejük a pedagógusoknak arra, hogy felkészüljenek, vagyis a védésen és az azt követő szakmai beszélgetésen szóban is „tanúbizonyságát tudják adni digitális kompetenciáik meglétének.” A minősítés önmagában hosszadalmas procedúra, most még bonyolultabbá tették azt a tanárok számára AGGÁLY TOTYIK TAMÁS, AKADÁLY NAGY ERZSÉBET, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője úgy véli, a visszamenőleges szabályozássá megnehezítették a „minősülő" tanárok dolgát Feketelistára tett tanárok A pedagógushiány ellenére sem veszik vissza azokat a tanárokat, akik tavaly elutasították a státusztörvényt, most viszont visszatérnének a közoktatásba - számolt be az RTL, amely szerint akad olyan pedagógus, akit nyolc iskola is elutasított. Az RTL Híradó birtokába jutott igazgatói levélből az derül ki, a tankerület vezetője nem támogatja az érintett tanár alkalmazását. A Klebelsberg Központ szerint a tanárok a szeptemberi nyilatkozattal „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni". Valójában arra nem adtak lehetőséget, hogy a sokat bírált státusztörvényt elutasító pedagógusok tovább dolgozhassanak. Ko a; '< 'szköz: