Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' Nem uniós forgatókönyv, de erős figyelmeztetés CSÖRTE Egy magas rangú uniós illetékes cáfolta, hogy az EU a magyar gazdaság gyengeségeit tervezi célba venni, a kiszivárogtatás mindenesetre elég volt ahhoz, hogy a forint zuhanni kezdjen. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az EU szabotálni fogja Magyaror­szág gazdaságát, ha Budapest a csü­törtöki csúcstalálkozón megakadá­lyozza az Ukrajnának szánt újabb segélyeket - ez áll abban a doku­mentumban, amelyet a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács tit­kársága készített és amelynek rész­leteit hétfőn kiszivárogtatták a Fi­nancial Times című üzleti lapnak. Egy magas rangú EU-tisztviselő azonban újságírókkal közölte: a tit­kárság „a saját felelősségére” készí­tette el a háttéranyagot, amely sem­milyen konkrét tervet nem vázol fel a többéves uniós költségvetésre, az ukrán pénzügyi csomagra és Ma­gyarországra vonatkozóan. - A do­kumentum egy olyan javaslatot tar­talmaz, amely nincs összhangban a tárgyalások menetével - nyilatkoz­ta. Állítása szerint a megbeszélések folynak, és az a céljuk, hogy mind a 27 uniós tagállam számára elfo­gadható kompromisszummal vég­ződjenek. Orbán Viktor kormányfő az uni­ós vezetők decemberi találkozó­ján megakadályozta a megegyezést az EU hosszú távú büdzséjének fe­lülvizsgálatáról és benne az Uk­rajnának négy évre szánt 50 milli­árdos pénzügyi csomagról. Az ál­lam- és kormányfők a február 1-jei rendkívüli brüsszeli csúcson pró­bálnak dűlőre jutni a segély felté­teleiről. A tárgyalásokon egyelőre nincs áttörés, a magyarok a támo­gatás éves felülvizsgálatát szorgal­mazzák, amely minden alkalommal vétójogot biztosítana a vezetőknek, köztük Orbán Viktornak. A többség számára ez elfogadhatatlan köve­telés. A brit újság birtokába jutott fel­jegyzésben a tanácsi titkárság fel­vázol egy olyan stratégiát, amely szerint a tagállamoknak célba kell venniük a magyar gazdaság gyen­geségeit, ha Budapest nem hajlan­dó feloldani a Kijevnek nyújtan­dó támogatással szembeni vétóját. Amennyiben a február 1-jei csúcs­­találkozón nem születik megálla­podás, a többi állam- és kormányfő nyilvánosan kijelentheti: a magyar miniszterelnök nem konstruktív magatartása miatt nem tudják el­képzelni, hogy uniós forrásokat biztosítsanak Budapestnek. E fi­nanszírozás nélkül a pénzügyi pia­cok, valamint az európai és nemzet­közi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyaror­szágon fektessenek be. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatná az államháztartási hiány finanszírozá­si költségeinek további növekedé­sét és a fizetőeszköz bezuhanását” fogalmaz a laphoz eljuttatott fel­jegyzés. A jelek szerint már az ötlet meg­­lebegtetése is elég volt ahhoz, hogy zuhanni kezdjen a forint és emel­kedjen az irányadó kötvényhozam. Mint a Financial Times meg­jegyzi, olyan még nem fordult elő, hogy a közösség kifejezetten egy tagállam gazdaságának az aláásását tűzze célul. Ehhez hasonló fenyege­tést talán csak Görögország kapott, amikor a gazdasági és pénzügyi vál­ság idején a német pénzügyminisz­ter belengette az eurózónából való kizárásának a lehetőségét. Brüsszel a dokumentumban fog­laltakat erős figyelmeztetésnek szánhatta az Orbán-kormány szá­mára, hiszen a pénzügyi csapokat nem lehet pusztán a közös dönté­sek megakadályozása miatt, egyik napról a másikra elzárni. Ráadásul az ötletet sem minden tagállam tá­mogatná, és információink szerint nem is mindegyik értesült róla. Egy magas rangú EU-forrás azonban megjegyezte, hogy a kormányok most már valóban kezdik megelé­gelni a folyamatos magyar vétókat és vétófenyegetéseket és eszközö­ket keresnek az elhárításukra. A nyomásgyakorlás része lehet a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkelyes eljárás felgyorsítá­sának szorgalmazása, amelyet saj­tóhírek szerint néhány uniós kor­mány is támogat. A szavazati jog megvonását eredményező proce­A kormányok most már va­lóban kezdik megelégelni a folyamatos magyar vétó­kat és vétófe­nyegetéseket, és eszközö­ket keresnek az elhárítá­sukra. dúrának azonban éppoly lassú len­ne a kifutása, mint a pénzek fel­függesztésének. Ráadásul nem a döntések blokkolásának meg­büntetésére, hanem a jogállamisá­gi normák rendszerszintű megsér­tésének a szankcionálására talál­ták ki. Az Európa-ügyi miniszterek hétfői brüsszeli tanácskozását kö­vetően a soros EU-elnök nevében nyilatkozó Hadja Labbib belga kül­ügyminiszter elhárította a választ a kérdésre, hogy tervezik-e folya­matot a szankció közeli szakaszba léptetni. Didier Reynders, az Eu­rópai Bizottság igazságügyi bizto­sa pedig azt mondta, addig nem ér­demes felpörgetni az eseményeket, amíg a kormányok döntő többsé­ge nem áll a kezdeményezés mögé. Mint beszámoltunk róla, az Euró­pai Parlament januári állásfoglalá­sa mindkét uniós intézményt fel­szólította, hogy tegyen lépéseket a hetes cikkelyes eljárás beélesíté­­sére. A pénzügyi csapokat nem lehet egyik napról a má­sikra elzárni, a kiszivárog­tatás mégis fontos üzenet Orbán Viktor számára 0 < z Dühös kormányzati reakció Magyarország nem enged a zsa­rolásnak - írta Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn a Facebook­­oldalán még jóval azelőtt, hogy megérkezett volna az uniós cáfo­lat a Financial Times nagy vissz­hangot kiváltó értesülésére. Sze­rinte az eset megerősíti azt, amit a magyar kormány hosszú idő óta állít: Brüsszel az uniós forrá­sokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja. Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fi­­deszes elnöke - szintén még az uniós cáfolat előtt - többek kö­zött azt írta: már hetes cikkelyes „szappanopera" sem kell a brüs­­­szeli liberálisoknak, hogy előjöj­jön belőlük a birodalmi diktatúra hangja. „Már csak odaszólnak, mint a kocsmában, hogy fogjuk be, különben baj lesz" - tette hozzá. Orbán Balázs, a miniszterel­nök politikai igazgatója úgy re­agált: Brüsszel úgy zsarolja Ma­gyarországot, mintha nem lenne holnap. C2 <'S népszava­­ , 2024. január 30., kedd I O z<o1<. o<ÖZQzmkü Gyengülő forint, zuhanó OTP, sebezhető gazdaság REAKCIÓ Rámutatott a magyar gazdaság sebezhetőségére a Finan­cial Times cikke, hiszen a lap hírére erőteljesen reagált a tőzsde és a fo­rint árfolyama is. A nap elején gyen­gült a forint az euróval szemben, és estek a tőzsdei árfolyamok, legin­kább az OTP-t ütötték a befektetők. A nap elején 2,2 százalékos mínusz­ban nyitott a legnagyobb bank pa­pírja, az esés a nap folyamán mér­séklődött. Ugyanez nem mondható el a fo­rintról: az euró reggel 388 forinton nyitott, az árfolyam folyamatosan emelkedett, délután 390 forint fe­lett jegyezték. Mi több ezzel az ár­folyammal a forint már éves alapon is gyengült, vagyis többe kerül egy euró, mint egy évvel korábban. A fo­rint árfolyamát napok óta gyengítik a jegybank keddi kamatcsökkenté­sével kapcsolatos spekulációk, illet­ve a kormány, különösen Nagy Már­ton nemzetgazdasági miniszter és a jegybank folyamatos vitája a gazda­ságpolitikáról. A legnagyobb probléma, hogy a magyar gazdaság valóban sebez­hető, több okból is kiszolgáltatott helyzetbe került: az államháztartás hiánya kiugróan magas, emiatt az államadósság sem csökken a kívánt mértékben, a magas kamatok miatt pedig GDP-arányosan a magyar ár­ Stabilan gyenge: az eurót 390 forint felett is jegyezték tegnap lamadósság kamatterhei a legmaga­sabbak az Európia Unióban. Emel­lett még a jelenlegi 5,5 százalékos infláció is kiemelkedő mind az uni­ós összevetésben, mind a 3 százalé­kos inflációs célhoz képest. A forint árfolyamát a magas ka­matok mellett az uniós pénzek ígé­rete tartja egyensúlyban, így ha ez a mankó kihullana a hazai deviza alól, az újabb gyengülési hullámot indítana el. A kormány láthatóan kivárásra játszik, az idei évet meg­próbálja komolyabb költségvetési kiigazítás nélkül megúszni az ön­­kormányzati és a számára kiemel­ten fontos európai parlamenti vá­lasztásokig, ám nem biztos, hogy ez sikerül. Ha most megegyezés szü­letik is Ukrajna uniós finanszírozá­sának kérdésében, és átmenetileg meg is szűnik a pénzügyi turbu­lencia veszélye, bármikor támad­hat olyan gazdasági vagy geopoliti­kai válság a világban, amely hasonló vagy ennél nagyobb pénzügyi prob­lémákat okozhat a magyar gazdaság számára. P. ZS. ö Fel van adva a lecke az MNB-nek Kedden kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT). A jegybank a vártnál gyorsabb dezinfláció miatt arra készült, hogy a korábbi 0,75 százalékpontos lépésekkel szemben nagyobb léptékkel 100 bázisponttal csökkentse kamatát - erre két hete Virág Barnabás, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke egy bécsi pénzügyi konferencián gyakorlatilag ígéretet is tett. Ha csak az inflációt nézzük, amely decemberben 5,5 száza­lékra csökkent, teljesen indokolatlan 10,75 százalékos alapkamat fenntar­tása, ezért teljesen logikus lenne legalább egy 100 bázispontos vagy akár ezt meghaladó kamatcsökkenés­­ nyugodt pénzügyi környezetben. Viszont ez a pénzügyi környezet borult fel az elmúlt napokban - ezért most komoly dilemma elé nézz az MT, hogy mekkora kamatcsökkentést lépjen, illetve ho­gyan előzze meg a további forintgyengülést a kamatok csökkentése mellett.

Next