Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-30 / 25. szám
pm rrSI n DurvJLU' Nem uniós forgatókönyv, de erős figyelmeztetés CSÖRTE Egy magas rangú uniós illetékes cáfolta, hogy az EU a magyar gazdaság gyengeségeit tervezi célba venni, a kiszivárogtatás mindenesetre elég volt ahhoz, hogy a forint zuhanni kezdjen. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest a csütörtöki csúcstalálkozón megakadályozza az Ukrajnának szánt újabb segélyeket - ez áll abban a dokumentumban, amelyet a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács titkársága készített és amelynek részleteit hétfőn kiszivárogtatták a Financial Times című üzleti lapnak. Egy magas rangú EU-tisztviselő azonban újságírókkal közölte: a titkárság „a saját felelősségére” készítette el a háttéranyagot, amely semmilyen konkrét tervet nem vázol fel a többéves uniós költségvetésre, az ukrán pénzügyi csomagra és Magyarországra vonatkozóan. - A dokumentum egy olyan javaslatot tartalmaz, amely nincs összhangban a tárgyalások menetével - nyilatkozta. Állítása szerint a megbeszélések folynak, és az a céljuk, hogy mind a 27 uniós tagállam számára elfogadható kompromisszummal végződjenek. Orbán Viktor kormányfő az uniós vezetők decemberi találkozóján megakadályozta a megegyezést az EU hosszú távú büdzséjének felülvizsgálatáról és benne az Ukrajnának négy évre szánt 50 milliárdos pénzügyi csomagról. Az állam- és kormányfők a február 1-jei rendkívüli brüsszeli csúcson próbálnak dűlőre jutni a segély feltételeiről. A tárgyalásokon egyelőre nincs áttörés, a magyarok a támogatás éves felülvizsgálatát szorgalmazzák, amely minden alkalommal vétójogot biztosítana a vezetőknek, köztük Orbán Viktornak. A többség számára ez elfogadhatatlan követelés. A brit újság birtokába jutott feljegyzésben a tanácsi titkárság felvázol egy olyan stratégiát, amely szerint a tagállamoknak célba kell venniük a magyar gazdaság gyengeségeit, ha Budapest nem hajlandó feloldani a Kijevnek nyújtandó támogatással szembeni vétóját. Amennyiben a február 1-jei csúcstalálkozón nem születik megállapodás, a többi állam- és kormányfő nyilvánosan kijelentheti: a magyar miniszterelnök nem konstruktív magatartása miatt nem tudják elképzelni, hogy uniós forrásokat biztosítsanak Budapestnek. E finanszírozás nélkül a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatná az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a fizetőeszköz bezuhanását” fogalmaz a laphoz eljuttatott feljegyzés. A jelek szerint már az ötlet meglebegtetése is elég volt ahhoz, hogy zuhanni kezdjen a forint és emelkedjen az irányadó kötvényhozam. Mint a Financial Times megjegyzi, olyan még nem fordult elő, hogy a közösség kifejezetten egy tagállam gazdaságának az aláásását tűzze célul. Ehhez hasonló fenyegetést talán csak Görögország kapott, amikor a gazdasági és pénzügyi válság idején a német pénzügyminiszter belengette az eurózónából való kizárásának a lehetőségét. Brüsszel a dokumentumban foglaltakat erős figyelmeztetésnek szánhatta az Orbán-kormány számára, hiszen a pénzügyi csapokat nem lehet pusztán a közös döntések megakadályozása miatt, egyik napról a másikra elzárni. Ráadásul az ötletet sem minden tagállam támogatná, és információink szerint nem is mindegyik értesült róla. Egy magas rangú EU-forrás azonban megjegyezte, hogy a kormányok most már valóban kezdik megelégelni a folyamatos magyar vétókat és vétófenyegetéseket és eszközöket keresnek az elhárításukra. A nyomásgyakorlás része lehet a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkelyes eljárás felgyorsításának szorgalmazása, amelyet sajtóhírek szerint néhány uniós kormány is támogat. A szavazati jog megvonását eredményező proceA kormányok most már valóban kezdik megelégelni a folyamatos magyar vétókat és vétófenyegetéseket, és eszközöket keresnek az elhárításukra. dúrának azonban éppoly lassú lenne a kifutása, mint a pénzek felfüggesztésének. Ráadásul nem a döntések blokkolásának megbüntetésére, hanem a jogállamisági normák rendszerszintű megsértésének a szankcionálására találták ki. Az Európa-ügyi miniszterek hétfői brüsszeli tanácskozását követően a soros EU-elnök nevében nyilatkozó Hadja Labbib belga külügyminiszter elhárította a választ a kérdésre, hogy tervezik-e folyamatot a szankció közeli szakaszba léptetni. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa pedig azt mondta, addig nem érdemes felpörgetni az eseményeket, amíg a kormányok döntő többsége nem áll a kezdeményezés mögé. Mint beszámoltunk róla, az Európai Parlament januári állásfoglalása mindkét uniós intézményt felszólította, hogy tegyen lépéseket a hetes cikkelyes eljárás beélesítésére. A pénzügyi csapokat nem lehet egyik napról a másikra elzárni, a kiszivárogtatás mégis fontos üzenet Orbán Viktor számára 0 < z Dühös kormányzati reakció Magyarország nem enged a zsarolásnak - írta Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn a Facebookoldalán még jóval azelőtt, hogy megérkezett volna az uniós cáfolat a Financial Times nagy visszhangot kiváltó értesülésére. Szerinte az eset megerősíti azt, amit a magyar kormány hosszú idő óta állít: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja. Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke - szintén még az uniós cáfolat előtt - többek között azt írta: már hetes cikkelyes „szappanopera" sem kell a brüsszeli liberálisoknak, hogy előjöjjön belőlük a birodalmi diktatúra hangja. „Már csak odaszólnak, mint a kocsmában, hogy fogjuk be, különben baj lesz" - tette hozzá. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy reagált: Brüsszel úgy zsarolja Magyarországot, mintha nem lenne holnap. C2 <'S népszava , 2024. január 30., kedd I O z<o1<. o<ÖZQzmkü Gyengülő forint, zuhanó OTP, sebezhető gazdaság REAKCIÓ Rámutatott a magyar gazdaság sebezhetőségére a Financial Times cikke, hiszen a lap hírére erőteljesen reagált a tőzsde és a forint árfolyama is. A nap elején gyengült a forint az euróval szemben, és estek a tőzsdei árfolyamok, leginkább az OTP-t ütötték a befektetők. A nap elején 2,2 százalékos mínuszban nyitott a legnagyobb bank papírja, az esés a nap folyamán mérséklődött. Ugyanez nem mondható el a forintról: az euró reggel 388 forinton nyitott, az árfolyam folyamatosan emelkedett, délután 390 forint felett jegyezték. Mi több ezzel az árfolyammal a forint már éves alapon is gyengült, vagyis többe kerül egy euró, mint egy évvel korábban. A forint árfolyamát napok óta gyengítik a jegybank keddi kamatcsökkentésével kapcsolatos spekulációk, illetve a kormány, különösen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a jegybank folyamatos vitája a gazdaságpolitikáról. A legnagyobb probléma, hogy a magyar gazdaság valóban sebezhető, több okból is kiszolgáltatott helyzetbe került: az államháztartás hiánya kiugróan magas, emiatt az államadósság sem csökken a kívánt mértékben, a magas kamatok miatt pedig GDP-arányosan a magyar ár Stabilan gyenge: az eurót 390 forint felett is jegyezték tegnap lamadósság kamatterhei a legmagasabbak az Európia Unióban. Emellett még a jelenlegi 5,5 százalékos infláció is kiemelkedő mind az uniós összevetésben, mind a 3 százalékos inflációs célhoz képest. A forint árfolyamát a magas kamatok mellett az uniós pénzek ígérete tartja egyensúlyban, így ha ez a mankó kihullana a hazai deviza alól, az újabb gyengülési hullámot indítana el. A kormány láthatóan kivárásra játszik, az idei évet megpróbálja komolyabb költségvetési kiigazítás nélkül megúszni az önkormányzati és a számára kiemelten fontos európai parlamenti választásokig, ám nem biztos, hogy ez sikerül. Ha most megegyezés születik is Ukrajna uniós finanszírozásának kérdésében, és átmenetileg meg is szűnik a pénzügyi turbulencia veszélye, bármikor támadhat olyan gazdasági vagy geopolitikai válság a világban, amely hasonló vagy ennél nagyobb pénzügyi problémákat okozhat a magyar gazdaság számára. P. ZS. ö Fel van adva a lecke az MNB-nek Kedden kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT). A jegybank a vártnál gyorsabb dezinfláció miatt arra készült, hogy a korábbi 0,75 százalékpontos lépésekkel szemben nagyobb léptékkel 100 bázisponttal csökkentse kamatát - erre két hete Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy bécsi pénzügyi konferencián gyakorlatilag ígéretet is tett. Ha csak az inflációt nézzük, amely decemberben 5,5 százalékra csökkent, teljesen indokolatlan 10,75 százalékos alapkamat fenntartása, ezért teljesen logikus lenne legalább egy 100 bázispontos vagy akár ezt meghaladó kamatcsökkenés nyugodt pénzügyi környezetben. Viszont ez a pénzügyi környezet borult fel az elmúlt napokban - ezért most komoly dilemma elé nézz az MT, hogy mekkora kamatcsökkentést lépjen, illetve hogyan előzze meg a további forintgyengülést a kamatok csökkentése mellett.