Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-30 / 25. szám
41 NÉPSZAVA DC I un In I 2024. január 30., kedd DLLrULU Nagy bérletalku: ki fizet a végén? FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A főváros és a minisztérium megállapodásáról kiadott közleményből az is kiderül, hogy a kormány az idei évtől nem fizeti a közösségi közlekedésre eddig adott 12 milliárdos normatívát. (A kormány ezzel is trükközött már egy ideje, hol csak az év végén, hol csak egy részét fizette ki az összegnek. Tavaly például csak 10 milliárdot kapott ezen a címen Budapest.) Új rendszert vezetnek be a közösségi közlekedés működési költségének bevétellel nem fedezett részének finanszírozására. Az eldőlt, hogy az agglomerációs járatok után a főváros a 2022-2023-as elszámolásként 5,57 milliárd forintot fizet a MÁV-nak. Ez kedvező a főváros számára, hiszen 2022-re önmagában 8,4 milliárdot kért a kormány, 2023-ra pedig legalább ennyi lett volna, így ezzel be is hozták a kieső idei normatívát. A kölcsönös bérletelfogadással milliárdokkal csökkenhet a főváros jegyárbevétele. A teljes árú vármegyebérlet (9450 forint) ugyan csak egy hajszállal olcsóbb, mint a Budapest-bérlet (9500 forint), de ezzel is mindenen lehet utazni, sőt a városhatáron kívül is érvényes, így bizonyosan akad olyan fővárosi, aki átpártol. Azért, hogy ezt megelőzhessék, tegnap be is jelentették, csökkentik a Budapest-bérlet árát. Azt még nem tudni, hogy mennyivel. A 14 év alattiak törvénybe foglalt ingyenes utazása esetén állami ellentételezés jár, így a BKK a jelenlegihez képest pluszbevételhez jutna. A vármegyebérlet 25 éves korig nyújtott 50 százalékos kedvezményének ellensúlyozása viszont fogas feladvány lesz a BKK-nak. (Budapest-bérlet vásárlása esetén teljes árat kell fizetni.) Még nagyobb veszteséget termelhet a diákbérlet, hiszen a BKK tanulóknak szóló ajánlata 3450 forint, míg a vármegyebérlet csak 950 forintba kerül. Aligha kérdéses, hogy melyiket vásárolják majd a családok. A bérletek és jegyek eladásából tavaly 68-70 milliárd folyt be a BKK-hoz. Ehhez adódik hozzá az állam által törvényben rögzített, a 65 évesek ingyenes utazását ellentételező szociálpolitikai kedvezmény. Ennek összege 12,5-13 milliárd forint volt 2023-ban. A kockázatok így is nagynak tűnnek. A vármegyebérletek jelentősen „kannibalizálhatják” a Budapest-bérleteket. Márpedig a BKK néhány milliárdos bevételkiesést sem tud eltüntetni, és a fővárosnak sem maradt miből betömködni a költségvetési réseket. „Ha a fővárosi közösségi közlekedés ellehetetlenül, akkor az nem ennek a megállapodásnak a következménye lesz, hanem annak, hogy a kormány elvonja a főváros bevételeit” - válaszolta a Népszavának Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyettes szerint a korábbinál csak jobb lehet az új rendszer. A költségalapú elszámolás egy parttalan hitvita volt, a teljesítményalapú megosztás tényeken alapszik. A 12 milliárdot persze jobb lett volna megtartani, de az elmúlt években már a kormány kegyétől vált a kifizetése. Kiss szerint ez volt a lehető legjobb végeredmény, amit elérhettek, különös tekintettel a fővárosiakra. Bár azt ő sem tagadja, a rendszerben annyi ismeretlen változó van, hogy legfeljebb az év második felére derül ki, mennyire jártak jól vagy rosszul a felek. SZALAI ANNA 931 ,üÁVlet 907 Vármegye és Budapest. Mindkettő jó lesz a HÉV-re >< < D 5 LAPSZÉL Rogán-terv olcsó vendégmunkásokról Kedvezményes adózási rendszert javasol a digitális cégeknek és munkavállalóiknak a Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata. Ez csak azokra vonatkozik, amelyeknél több mint 60 százalékban Európán kívüliek dolgoznak - írta a 24.hu. A Rogán Antal-féle tárca szerint a cél az, hogy Magyarországra lehessen csábítani a programozókat, informatikusokat, hiszen ezekben a szakmákban hiány van. A lap által megkérdezett szakértők a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy gondolják, hogy nem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. NÉPSZAVA Rendkívüli ülést akar az ellenzék Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett jövő hétfőre az MSZP-, az LMP-, a DK-, a Jobbik-Konzervatívok-, a Párbeszéd- és a Momentum-frakció a svéd NATO-csatlakozásának ratifikálása miatt. Mint arról többször írtunk, már Törökország is támogatta az északi ország csatlakozását a katonai szövetséghez, így hiába a fideszes ígéretek, Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikál. Az elmúlt években egyébként egyszer sem ment el a Fidesz az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésekre. NÉPSZAVA Karácsony 38, Vitézy 16 Ha most tartanák a főpolgármester-választást, Karácsony Gergelyre a budapestiek 38 százaléka szavazna, Vitézy Dávidra 16, míg a fideszes Sára Botondra 18 százalék (utóbbi kettő még nem jelölt) - írta a Válasz Online egy belső mérésre hivatkozva. NÉPSZAVA '<2 \Z ÖQ<Z'< o Bayer Zsolt iszonyodik ÉLETHAZUGSÁGOK A fideszes publicista állítja, nem volt tudomása mindarról, amit Ungváry Krisztián tárt fel anyai nagyapja sötét múltjáról. CZENE GÁBOR „Iszonyodom attól a nagy, erős, csöndes embertől, aki a nagyapám volt, és akiről emlékem is alig van mindezeken kívül. S ami van, családi legendák sora csupán” - reagált Bayer Zsolt újságíró a Magyar Nemzetben azokra az embertelenségekre, amelyeket Ungváry Krisztián történész hozott nyilvánosságra anyai nagyapjáról, Gyimes Károlyról. Ahogyan arról beszámoltunk, Ungváry Krisztián szerint Gyimes Károly nyilas vezető volt Kiskőrösön, 1942 körül lépett át egy másik szélsőjobboldali szervezetbe, a Magyar Megújulás Pártjába. A történész először vasárnap, egy videóban beszélt Bayer Zsolt „élethazugságairól”, hétfőn aztán terjedelmes írást közölt a témáról a Telexen. A vészkorszak idején a gettó orvosaként Gyimes Károly tanította be testüregi motozásra a személyzetet. A deportáltak hüvelyi motozása „bátran nevezhető a holokauszt történetében hungarikumnak”, ilyesmire ugyanis kizárólag Magyarországon került sor - hangsúlyozta Ungváry, aki megrázó részleteket is közölt az eljárásról. Hozzátette: az ebben való részvétel nem volt kötelező. Tanúvallomások alapján előfordult, hogy a nagypapa orvosként „pénzt szedett áldozataitól, akiket becsapott”. A háború után Gyimes Károly megúszta a felelősségre vonást, jelentkezett az ÁVH-nál, és kommunista besúgóként folytatta pályáját. Ungváry Krisztián mindezt azért tartotta fontosnak kideríteni, mert „Bayer Zsolt rendszeresen fel szokta emlegetni politikai ellenfelei szüleinek és nagyszüleinek valós vagy vélt viselt dolgait”. A fideszes újságíró Ungváry szerint a saját nagyapjáról valótlanságokat állított, azaz hazudott. A történész által idézett Bayer-cikkekből olyan kép tárul elénk, mintha a nagypapa a polgári Magyarország egyik reprezentánsaként valamiféle békebeli világot testesített volna meg, aki annak idején nemhogy bántalmazta volna, hanem kifejezetten menekítette az üldözött zsidókat. A „zsidó ávósok” azonban (nyilván hála helyett) csak röhögtek a „félholt Nagypapán” - panaszolta egy alkalommal Bayer Zsolt, ahogyan a történész fogalmazott, nem is palástolt antiszemitizmussal. A Magyar Nemzet oldalán publikált válaszában Bayer Zsolt azt írta, hogy anyai nagyapjával csak ritkán találkozott, múltjáról aligalig tudott valamit. Ezzel a múlttal szembe kell néznie, „de ez a család dolga”. Ungváry Krisztián ténykedését annak tulajdonította, hogy harc, háború, küzdelem folyik a „szuverenisták, a nemzetállam hívei, a kurucok, illetve a globalisták, a nemzetállam elárulói, a labancok között”. Bayer úgy érzi, „lent a padlón, iszonyodva”, nagyapja sorsával a hátán erősebbé vált, hogy folytassa a harcot. Némi malíciával ezért köszönetet mondott a történésznek. Bár Bayer Zsolt egy-két életrajzi adalékot pontosított, azt nem vonta kétségbe, hogy megfelel a valóságnak, amit Ungváry Krisztián a nagyapjáról közölt. Az ügyről azonban szintén hétfőn, kicsivel korábban megjelent egy másik cikk is a Magyar Nemzet honlapján. Ennek szerzője, Szentesi Zöldi László hazugságokkal vádolta Ungváry Krisztiánt, egyúttal - szemben a közvetlenül érintett Bayer Zsolttal - azt állította, hogy amiről a történész most írt, „abban voltaképpen semmi újdonság nincs”, Bayer „már réges-régen beszélt nagyapja viselt dolgairól”. Közös elem viszont, hogy a DK-s Dobrev Klárát mindkét szerző szükségesnek tartotta előhozni. Igaz, Bayer Zsolt csak név nélkül utalt rá: „nem én élek zsidóktól elrabolt budai villában, amit a kommunista tömeggyilkos nagyapámtól örököltem”. Szentesi Zöldi elmagyarázta, hogy Dobrevnek miért nem jár ugyanaz a feloldozás, ami Bayernek. Szerinte egyszerű a válasz: Dobrev Klára „politikus, bejelentkezett ennek az országnak a vezetésére”, míg Bayer Zsolt publicista, neki „semmiféle politikai vagy erkölcsi kötelezettsége nincs”. Bayer Zsolt nem vonta kétségbe, hogy megfelel a valóságnak, amit a történész közölt HUNGARIKUM UNGVÁRY KRISZTIÁN: A gettó orvosaként Gyimes Károly tanította be testüregi motozásra a személyzetet. A deportáltak hüvelyi motozása bátran nevezhető a holokauszt történetében hungarikumnak ooz ÖoQ