Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

41 NÉPSZAVA DC I un I­n I 2024. január 30., kedd DLLrULU Nagy bérletalku: ki fizet a végén? FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A főváros és a minisztérium megál­lapodásáról kiadott közleményből az is kiderül, hogy a kormány az idei évtől nem fizeti a közösségi közleke­désre eddig adott 12 milliárdos nor­matívát. (A kormány ezzel is trük­között már egy ideje, hol csak az év végén, hol csak egy részét fizette ki az összegnek. Tavaly például csak 10 milliárdot kapott ezen a címen Bu­dapest.) Új rendszert vezetnek be a közösségi közlekedés működési költségének bevétellel nem fedezett részének finanszírozására. Az eldőlt, hogy az agglomerá­ciós járatok után a főváros a 2022-2023-as elszámolásként 5,57 milliárd forintot fizet a MÁV-nak. Ez kedvező a főváros számára, hi­szen 2022-re önmagában 8,4 milli­árdot kért a kormány, 2023-ra pedig legalább ennyi lett volna, így ezzel be is hozták a kieső idei normatívát. A kölcsönös bérletelfogadással milliárdokkal csökkenhet a főváros jegyárbevétele. A teljes árú várme­gyebérlet (9450 forint) ugyan csak egy hajszállal olcsóbb, mint a Bu­­dapest-bérlet (9500 forint), de ez­zel is mindenen lehet utazni, sőt a városhatáron kívül is érvényes, így bizonyosan akad olyan fővárosi, aki átpártol. Azért, hogy ezt megelőz­hessék, tegnap be is jelentették, csökkentik a Budapest-bérlet árát. Azt még nem tudni, hogy mennyi­vel. A 14 év alattiak törvénybe fog­lalt ingyenes utazása esetén állami ellentételezés jár, így a BKK a jelen­legihez képest pluszbevételhez jut­na. A vármegyebérlet 25 éves korig nyújtott 50 százalékos kedvezmé­nyének ellensúlyozása viszont fo­gas feladvány lesz a BKK-nak. (Bu­dapest-bérlet vásárlása esetén teljes árat kell fizetni.) Még nagyobb veszteséget termelhet a diákbér­let, hiszen a BKK tanulóknak szóló ajánlata 3450 forint, míg a várme­gyebérlet csak 950 forintba kerül. Aligha kérdéses, hogy melyiket vá­sárolják majd a családok. A bérletek és jegyek eladásá­ból tavaly 68-70 milliárd folyt be a BKK-hoz. Ehhez adódik hozzá az ál­lam által törvényben rögzített, a 65 évesek ingyenes utazását ellentéte­lező szociálpolitikai kedvezmény. Ennek összege 12,5-13 milliárd fo­rint volt 2023-ban. A kockázatok így is nagynak tűn­nek. A vármegyebérletek jelen­tősen „kannibalizálhatj­ák” a Buda­­pest-bérleteket. Márpedig a BKK néhány milliárdos bevételkiesést sem tud eltüntetni, és a fővárosnak sem maradt miből betömködni a költségvetési réseket. „Ha a fővárosi közösségi közleke­dés ellehetetlenül, akkor az nem en­nek a megállapodásnak a következ­ménye lesz, hanem annak, hogy a kormány elvonja a főváros bevétele­it” - válaszolta a Népszavának Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyet­tes szerint a korábbinál csak jobb lehet az új rendszer. A költségala­pú elszámolás egy parttalan hitvita volt, a teljesítményalapú megosz­tás tényeken alapszik. A 12 milliár­dot persze jobb lett volna megtar­tani, de az elmúlt években már a kormány kegyétől vált a kifizetése. Kiss szerint ez volt a lehető legjobb végeredmény, amit elérhettek, kü­lönös tekintettel a fővárosiakra. Bár azt ő sem tagadja, a rendszerben annyi ismeretlen változó van, hogy legfeljebb az év második felére de­rül ki, mennyire jártak jól vagy ros­­­szul a felek. SZALAI ANNA 931 ,üÁVlet 907 Vármegye és Budapest. Mindkettő jó lesz a HÉV-re >< < D 5 LAPSZÉL Rogán-terv olcsó vendégmunkásokról Kedvezményes adózási rend­szert javasol a digitális cégek­nek és munkavállalóiknak a Miniszterelnöki Kabinetiro­da törvényjavaslata. Ez csak azokra vonatkozik, amelyek­nél több mint 60 százalékban Európán kívüliek dolgoznak - írta a 24.hu. A Rogán Antal-fé­­le tárca szerint a cél az, hogy Magyarországra lehessen csá­bítani a programozókat, infor­matikusokat, hiszen ezekben a szakmákban hiány van. A lap által megkérdezett szakértők a részletes tevékenységi köri lis­ta alapján úgy gondolják, hogy nem a magasan képzett munka­erő idecsábítása lehet a fő csa­pásirány, hanem az olcsó ven­dégmunkásoké. NÉPSZAVA Rendkívüli ülést akar az ellenzék Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett jövő hétfő­re az MSZP-, az LMP-, a DK-, a Jobbik-Konzervatívok-, a Pár­beszéd- és a Momentum-frak­ció a svéd NATO-csatlakozá­sának ratifikálása miatt. Mint arról többször írtunk, már Tö­rökország is támogatta az észa­ki ország csatlakozását a kato­nai szövetséghez, így hiába a fideszes ígéretek, Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikál. Az elmúlt években egyébként egyszer sem ment el a Fidesz az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésekre. NÉPSZAVA Karácsony 38, Vitézy 16 Ha most tartanák a főpolgár­mester-választást, Karácsony Gergelyre a budapestiek 38 szá­zaléka szavazna, Vitézy Dávidra 16, míg a fideszes Sára Botond­­ra 18 százalék (utóbbi kettő még nem jelölt) - írta a Válasz On­line egy belső mérésre hivat­kozva. NÉPSZAVA '<2 \Z ÖQ<Z'< o Bayer Zsolt iszonyodik ÉLETHAZUGSÁGOK A fideszes publicista állítja, nem volt tudomása mindarról, amit Ungváry Krisztián tárt fel anyai nagyapja sötét múltjáról. CZENE GÁBOR „Iszonyodom attól a nagy, erős, csöndes embertől, aki a nagyapám volt, és akiről emlékem is alig van mindezeken kívül. S ami van, csa­ládi legendák sora csupán” - rea­gált Bayer Zsolt újságíró a Magyar Nemzetben azokra az embertelen­ségekre, amelyeket Ungváry Krisz­tián történész hozott nyilvános­ságra anyai nagyapjáról, Gyimes Károlyról. Ahogyan arról beszá­moltunk, Ungváry Krisztián sze­rint Gyimes Károly nyilas vezető volt Kiskőrösön, 1942 körül lépett át egy másik szélsőjobboldali szer­vezetbe, a Magyar Megújulás Párt­jába. A történész először vasárnap, egy videóban beszélt Bayer Zsolt „élethazugságairól”, hétfőn aztán terjedelmes írást közölt a témáról a Telexen. A vészkorszak idején a gettó or­vosaként Gyimes Károly tanítot­ta be testüregi motozásra a sze­mélyzetet. A deportáltak hüvelyi motozása „bátran nevezhető a ho­lokauszt történetében hungari­­kumnak”, ilyesmire ugyanis kizá­rólag Magyarországon került sor - hangsúlyozta Ungváry, aki meg­rázó részleteket is közölt az eljárás­ról. Hozzátette: az ebben való rész­vétel nem volt kötelező. Tanúvallomások alapján előfor­dult, hogy a nagypapa orvosként „pénzt szedett áldozataitól, akiket becsapott”. A háború után Gyimes Károly megúszta a felelősségre vo­nást, jelentkezett az ÁVH-nál, és kommunista besúgóként folytatta pályáját. Ungváry Krisztián mindezt azért tartotta fontosnak kideríte­ni, mert „Bayer Zsolt rendszere­sen fel szokta emlegetni politikai ellenfelei szüleinek és nagyszülei­nek valós vagy vélt viselt dolgait”. A fideszes újságíró Ungváry szerint a saját nagyapjáról valótlanságokat állított, azaz hazudott. A történész által idézett Bayer-cikkekből olyan kép tárul elénk, mintha a nagypapa a polgári Magyarország egyik rep­rezentánsaként valamiféle békebe­li világot testesített volna meg, aki annak idején nemhogy bántalmaz­ta volna, hanem kifejezetten mene­kítette az üldözött zsidókat. A „zsi­dó ávósok” azonban (nyilván hála helyett) csak röhögtek a „félholt Nagypapán” - panaszolta egy alka­lommal Bayer Zsolt, ahogyan a tör­ténész fogalmazott, nem is palás­tolt antiszemitizmussal. A Magyar Nemzet oldalán pub­likált válaszában Bayer Zsolt azt írta, hogy anyai nagyapjával csak ritkán találkozott, múltjáról alig­­alig tudott valamit. Ezzel a múlttal szembe kell néznie, „de ez a család dolga”. Ungváry Krisztián tényke­dését annak tulajdonította, hogy harc, háború, küzdelem folyik a „szuverenisták, a nemzetállam hí­vei, a kurucok, illetve a globalisták, a nemzetállam elárulói, a labancok között”. Bayer úgy érzi, „lent a pad­lón, iszonyodva”, nagyapja sorsával a hátán erősebbé vált, hogy folytas­sa a harcot. Némi malíciával ezért köszönetet mondott a történész­nek. Bár Bayer Zsolt egy-két életrajzi adalékot pontosított, azt nem von­ta kétségbe, hogy megfelel a való­ságnak, amit Ungváry Krisztián a nagyapjáról közölt. Az ügyről azon­ban szintén hétfőn, kicsivel koráb­ban megjelent egy másik cikk is a Magyar Nemzet honlapján. En­nek szerzője, Szentesi Zöldi Lász­ló hazugságokkal vádolta Ungvá­ry Krisztiánt, egyúttal - szemben a közvetlenül érintett Bayer Zsolt­tal - azt állította, hogy amiről a tör­ténész most írt, „abban voltakép­pen semmi újdonság nincs”, Bayer „már réges-régen beszélt nagyapja viselt dolgairól”. Közös elem viszont, hogy a DK-s Dobrev Klárát mindkét szer­ző szükségesnek tartotta elő­hozni. Igaz, Bayer Zsolt csak név nélkül utalt rá: „nem én élek zsi­dóktól elrabolt budai villában, amit a kommunista tömeggyilkos nagyapámtól örököltem”. Szente­si Zöldi elmagyarázta, hogy Dob­­revnek miért nem jár ugyanaz a feloldozás, ami Bayernek. Szerin­te egyszerű a válasz: Dobrev Klá­ra „politikus, bejelentkezett ennek az országnak a vezetésére”, míg Bayer Zsolt publicista, neki „sem­miféle politikai vagy erkölcsi köte­lezettsége nincs”. Bayer Zsolt nem vonta kétségbe, hogy megfelel a valóságnak, amit a törté­nész közölt HUNGARIKUM UNGVÁRY KRISZTIÁN: A gettó orvo­saként Gyimes Károly tanította be testüregi motozásra a személyzetet. A deportáltak hü­velyi motozása bátran nevezhe­tő a holokauszt történetében hungarikumnak ooz ÖoQ

Next