Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

­L­I NÉPSZAVA «/HUF $/HUF CHF/HUF rA7nAr*r O I 2024. január 30. tedd___________________________389,45 T +0,52% 360,14 T +0,91% 417,00 T +0,95%______________________________/~\Z_ L/AA JH U LAPSZEL Áprilistól megszűnhet a vállalati kamatstop A Bankszövetség és a Nemzet­­gazdasági Minisztérium egyez­sége alapján a kamatcsökken­tési akcióhoz önkéntesen csat­lakozó kereskedelmi bankok 2024. február 1. és május 1. kö­zött megkötött valamennyi új vállalati forinthitel esetében átmenetileg, azaz a futamidő első 6 hónapjában 0 százalék­ra csökkentik a BUBOR feletti kamatfelárat, ami 2-4 százalék­­pontos hitelkamat-csökkentést jelent - emelte ki a Nemzet­­gazdasági Minisztérium közle­ményében. A bankok önkéntes vállalása a hitelfelvétel céljától függetlenül érvényes lehet min­den vállalati hitelre. Nagy Már­ton nemzetgazdasági miniszter a kkv-kamatstop intézményé­nek kivezetésével kapcsolatban a Bankszövetség képviselőit ar­ról tájékoztatta, hogy miután áprilisig a referenciakamatok 8 százalék alá csökkenhetnek, ami a kamatstop szabályozásá­ban rögzített kamat alatti szint, megszüntethető a kamatfixálás. A kormány szándékai szerint a hatályos jogszabályok alap­ján 2024. április 1-jével lejá­ró kkv-kamatstop intézményét nem hosszabbítaná meg - tette hozzá. NÉPSZAVA Drágulnak a Digi szolgáltatásai is A jelentősebb távközlési szol­gáltatók között utolsóként a Digi is nyilvánosságra hozta idei díjemelési szándékét. E szerint a cég a műsorterjesztési, veze­tékes internet és a vezetékes hang szolgáltatások havidíjait a KSH által közölt 17,6 százalé­kos inflációs értéknél alacso­nyabb mértékben, 14,9 száza­lékkal korrigálja május 1-től. A Digi közleményében kiemeli, hogy a díjemelés alatta marad a versenytársak 15 százaléknál magasabb értékeinek, illetve a díjkedvezményei is emelked­nek. Mint ismeretes március­tól a Vodafone 15,4, a Telekom 15, míg a Vettel 15,3 százalékkal emeli díjait. NÉPSZAVA Adjon új lendületet cégének! Tegye meg a következő lépést RÉSZVÉNYEK BUX 63192,77 Mol 2854 Ft MTelekom 757 Ft OTP 16 550 Ft Richter 9160 Ft ± -1,40% h +0,21% -2,57% -2,04% -1,82% in Ö Dicstelen bronzérem Noha immár a Cargopedia üzem­anyagár-nyilvántartásában is meg­jelent a literenként 41 forintos adóemelés második, 21 forintos részletének 15-i érvényesítése, a fuvarozókat segítő oldal tanúsá­ga szerint ezzel a térségbeli he­lyezésünk csak eggyel romlott, így a nyolc államból mi lettünk a har­madik legdrágábbak. Változatlanul, mindkét üzemanyagfajtáért többet kérnek az osztrákok, de drágább a szlovák benzin és a szerb gázolaj is. Bár tavaly év vége óta némiképp valóban csökkent a legdrágább szomszéd és a hazai tarifák kü­lönbsége, 2023 jó részében szintén a lista harmadik fokán, vagy akár feljebb is álltunk, Tovább nőnek az üzemanyagárak TANKOLÁS Miközben az év elejével jelentősen ugranak a tarifák, a kormány intézkedései egyre csökkentik a kis kutak nagy láncokhoz viszonyított árelőnyét. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A hazai üzemanyagár alakulását leg­inkább befolyásoló, Brent típusú nyersolaj hordója a december kö­zepi, 72 dolláros mélypont óta, hul­lámozva bár, de tegnapra 81 dollá­rig drágult. Az Erste Market reggeli elemzése az emelkedést a közel-ke­leti feszültség további fokozódásá­val magyarázza. Jordániában három amerikai katonát ölt meg egy irá­ni drón, míg a Vörös-tengeren raké­tatámadás ért egy orosz kőolajter­mékeket szállító hajót. Az amerikai elnökválasztási előkészületek mi­att Irán térségbeli helyzete erősöd­het, ami fokozhatja a feszültségeket. Az üzemanyagok drágulása irányá­ba hat az is, hogy a forint tegnap ne­gyedévi mélypontra gyengült a dol­lárral szemben. Az év elej­étől csökkenhetett a nagy láncokhoz nem tartozó egységek ed­digi árelőnye - erősítette meg olva­sóink visszajelzéseit Gépész László, a kis hazai töltőállomások képvise­letét ellátó Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke. Ennek legfőbb oka, hogy az év elejével a kor­mány 3 százalékban „egységesítette” az ágazat szereplőire kirótt kiskeres­kedelmi pótadót, így a kis forgalmú szereplők árbevétel-arányos sarca hússzorosára ugrott, a nagyoké pe­dig harmadával csökkent. A kis ku­tak viszonylagos év eleji áremelke­dését részben az magyarázza, hogy ezt a tehernövekedést a jellemzően családi tulajdonú vállalkozások nem képesek tartalékaikból fedezni, így azt kénytelenek fogyasztóikra há­rítani - vélekedett Gépész László. Meglátása szerint a kormány a nagy láncok - így a Mol - érdekei mentén rontja a kis szereplők piaci lehető­ségeit. Bár a fogyasztók első körben ennek kevéssé érzékelhetik a hátrá­nyait, a versenytársak ellehetetlení­tése mindig magasabb árakba torkol­lik - figyelmeztetett az alelnök. Bár a kormány a teljes üzemanyag-ágaza­tot túladóztatja, a helyzetet jellem­zi, hogy a Mol és a kormány közösen tart sajtótájékoztatókat, illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a MÁSZ, tavaly ősszel, az FRSZ be­vonása nélkül, folyamatos egyezte­tésekben állapodott meg. Ráadásul, míg a bruttó 41 forintos jövedéki­­adó-emelés január 1-től nagykeres­kedelmi áraikban, azonnal megje­lent, addig a Mol saját kúthálózatán ennek felét csak január 15-től érvé­nyesítette, így a január elejétől emelt áron vásárló, kis kutak választhattak, hogy két hétig, alkalmazkodva a leg­nagyobb szereplőhöz, „benyelik” az emelés felét, avagy, versenyképes­ségüket kockáztatva, azonnal érvé­nyesítik a drágulást. Ráadásul, míg egy nagyobb szereplő akár még de­cemberben, olcsóbban betározha­­tott annyit, hogy a január eleve gyér forgalmú első két hetében a késlel­tetett emelés ne okozzon neki tény­leges veszteséget, kellő tőke és esz­köz híján e lehetőséggel a kicsik jó­val kevésbé élhettek - fejtette ki az alelnök. Amiként arról idén több ízben is beszámoltunk, a tavalyi szakmai jós­latokkal szemben, a 41 forintos jö­­vedékiadó-emeléssel az átlagos ha­zai üzemanyagtarifák nem ugrot­tak a térségi lista élére. A jelenséget az FBSZ-alelnök azzal magyarázta, hogy a Mol irányadó szereplőként tavaly év végén több tíz forint nagy­ságrendben mondhatott le saját kis­kereskedelmi árréséről. Ezt pedig a versenytársak, kénytelen-kelletlen, lekövették. Benne ez is erősíti azt az érzetet, hogy a kormány és a Mol kapcsolata kiegyensúlyozott: hol az előbbi ad hátszelet az olajcégnek, hol ez utóbbi mond le némi haszonról azért, hogy ne nálunk kerüljön a leg­többe az üzemanyag. E kapcsolatból viszont a többieknek - így a fogyasz­tóknak - vajmi kevés hasznuk szár­mazhat - vélekedett Gépész László. Tegnap az FRSZ új levelet postá­zott Nagy Mártonnak, megismételve tavaly november vége óta, úgy Orbán Viktornak, mint a tárcavezetőnek írt panaszaikat, érdeklődvén, hogy mi­kor remélhetnek bármelyikre egyál­talán választ. MARNITZ ISTVÁN F“*Sdíz V-Power 6-22 TESCO Slower < m OO 6­00 forint fölé kerülhet hamarosan a benzin átlagára Hazai üzemanyagár-helyezés* £ c Magyarország és a környező hét állam rangsorában (1 - legolcsóbb, 8­­ legdrágább), 2022. január 3. és 2022. december 6. között piaci tarifák alapján 2022 Gázolaj Benzin 2023 Forrás: Cargopedia.hu, Holtankoljak.hu, NÉPSZAVA-számítás és -becslés/NÉPSZAVA-grafika 2024 A kis kutak versenyelőnye mérséklődött a nagy láncok egységeivel szemben ADÓEMELÉS GÉPÉSZ LÁSZLÓ: A tehernöveke­dést a jellemzően családi tulajdonú vállalkozások nem képesek tartalékaikbó fedezni, így azt kénytelenek fogyasztóikra hárítani Az átlagbér felét kapják a fizikai munkások ÓRABÉR Az előző év végén 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzé­se szerint. Ez 19,8 százalékos növeke­dés az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. Az 1952 forintos bruttó órabér 40 órás munkahéttel számolva havi 312 320 forintos bért jelent, s ez messze el­marad a KSH által novemberben mért 621 ezer forintos átlagbértől. A legtöbb régió fizikai átlagórabé­rei között nincsenek jelentős elté­rések, ez az érték 1700-1900 forint A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagbére a fővárosban a legmagasabb, közötti sávban mozog. Csupán Kö­­zép-Dunántúl, illetve Közép-Ma­­gyarország és a főváros emelkedik ki ebből a mezőnyből: előbbi régióban 2100 forint már az órabérek átlagos nagysága, miközben utóbbi terüle­teken ez az érték immár a 2600 fo­rintot közelíti. Az első látásra kiemelkedő mér­tékű növekedésben szerepet ját­szott egy egyszeri hatás is: a mini­málbér-emelés kivételesen már a decemberi béreknél érvényesült, így a cégek már ekkor végrehajtották az általában csak januárban esedékes béremeléseiket - hívta fel a figyel­met Hamrák Viktor, a Trenkwal­der szolgáltatási igazgatója. E nélkül 13-15 százalék között alakult volna a béremelkedés éves üteme. A felsőbb bérkategóriákban mér­sékeltebb volt a bérek növekedése tavaly. A Moore Hungary több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvál­lalatánál dolgozó közel 500 közép­vezető béradatait vizsgálta meg, és a 700 ezer valamint 1 millió forint kö­zötti havi bruttó fizetési sávban dol­gozó alkalmazottak esetében a bér­­emelkedés mértéke 2023 negyedik negyedévében átlagosan 10,3 száza­lék volt az előző év hasonló idősza­kához viszonyítva. A szellemi kö­zépvezetők körében jellemzően csak januárban rendezik az idei fizetése­ket, ennek ellenére ebben a körben is két számjegyű lett az év végére a bérnövekedés üteme - mondta Haj­nal Péter, a Moore Hungary ügyveze­tő partnere. NÉPSZAVA

Next