Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-31 / 26. szám
MOZAIK________________________________________^ 2624,aS^S 113 Gyermekbénulás elleni oltókampány Mintegy 994 ezer gyereket oltanak be Kenyában a járványos gyermekbénulást okozó poliovírus ellen. A kampány célja a vírus visszaszorítása az ország három északi tartományában és az ott található menekülttáborokban. A beoltandó gyerekek közül 755 ezren ötévesnél fiatalabbak, a többiek pedig 5-15 év közöttiek. HÁZIPATIKA Újszülött cápát filmeztek le Egy dokumentumfilmes csapat a világon elsőként videózott le egy újszülött fehér cápát Kalifornia partjainál. Bár a faj párzási szokásairól szinte semmit nem tudni, vemhes példányokat már sikerült megvizsgálni. Kiderült, hogy álelevenszülők, a tojások a méhben kelnek ki. A kis cápák még a méhben megölik és megeszik kevésbé fejlett társaikat. TELEX Ahogy hűl a forró magja, zsugorodik a Hold, az elmúlt évmilliók során több mint 45 méterrel lett kevesebb az átmérője átlagosan. Ez rengéseket és talajcsuszamlásokat okoz, az egyik ezeknek leginkább kitett terület a Déli-sark környéke, ahová a NASA az Artemis-leszállásokat és Hold-bázis építését tervezi. SPACE Zsugorodik a Hold Durván támogatjuk a károsítást ENSZ A természet rombolására több mint 30-szor annyit költenek a világ országai, mint amennyit annak védelmére és fenntartható használatára fordítanak. NÉPSZAVA Világszerte évente csaknem hétbillió dollárt - vagyis a globális GDP majdnem 7 százalékának megfelelő összeget fektetünk be állami és magánforrásokból olyan tevékenységekbe, amelyek közvetlenül ártanak a természetnek - olvasható Lehoczky Annamária meteorológus elemzésében a Másfélfok oldalon. Ezzel szemben a környezet megóvását és helyreállítását támogató, úgynevezett természetalapú megoldásokra csupán 200 milliárd dollárt költünk - derült ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának finanszírozással foglalkozó legfrissebb jelentéséből. A közpénzből finanszírozott, természetnek ártó támogatások 1,7 billió dollárra rúgtak 2022-ben, ami tízszerese annak, mint amit a természetalapú megoldásokra (165 milliárd dollár) fordítottak a kormányok. A káros támogatások 66 százaléka a fosszilis tüzelőiparba, 20 százaléka a mezőgazdaságba, a maradék pedig a faipari és halászati szektorokba irányult. Globálisan a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztói támogatása megduplázódott az elmúlt évben, a 2021-es 563 milliárd dollárról 2022-re 1,16 billió dollárra nőtt. Ez a drámai növekedés azokból a fogyasztókat védő szubvenciókból fakad, amelyeket az orosz-ukrán háború miatt egekbe szökő fosszilisüzemanyag-árak hívtak életre. A mezőgazdaságba több mint 345 milliárd dollár környezetkárosító támogatás áramlik évente. Ezek a rosszul tervezett vagy irányzott támogatások (például egyes termékek ártámogatása vagy a szubvenció műtrágya inputhoz kötése) a környezet kizsigereléséhez és a rossz gyakorlatok fenntartásához vezetnek. A közpénzeken túl a magánszféra környezetkárosító beruházásai éves szinten ötbillió dollárt tesznek ki, ami 140-szer több, mint amennyit a természetalapú megoldásokba fektetnek a cégek (35 milliárd dollár). A természetnek ártó magánfinanszírozásokból az építőipar és a gépipar, az elektromos közművek és a független áramtermelők, az olaj- és gázipar, az ingatlanüzemeltetés, valamint az élelmiszer- és dohányipar részesült a legtöbbet. A természet széles körű pusztítása és leromlása nemcsak az életet fenntartó rendszereket fenyegeti, de súlyosbítja az éghajlati válságot is. A növényzet és talaj által elnyelt és elraktározott légköri szén kulcsfontosságú féket biztosít az ember okozta klímaváltozás fokozódásával szemben: a természetalapú megoldások a szükséges kibocsátáscsökkentés akár harmadát is biztosíthatnák 2030-ig, azonban az ökoszisztémák károsodásával ez a segítő hatás is gyengül. A káros állami támogatás felszámolásán túl fontos lenne az állami támogatások összehangolása az éghajlati, környezetvédelmi és fenntarthatósági célokkal. Óriási kiaknázatlan potenciál rejlik abban, ha jól bánunk a természettel: a természetalapú megoldások - vagyis azok az intézkedések, amelyek az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, valamint a fenntartható gazdálkodást segítik - nemcsak költséghatékonyak, de számos járulékos hasznot is hoznak a víz- és élelmezésbiztonság, az egészség, a gazdaság, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás szempontjából. A fenntartható gazdálkodási módokba (például agroerdészet, fenntartható legeltetés, takarónövények alkalmazása) való beruházások megnégyszereződhetnek 2025 és 2050 között. Mivel ezen módszerek jelentős bevételt is hoznak, jó lehetőséget kínálnak a magánbefektetések számára is. A természet helyreállítására (például újraerdősítés, a tőzeglápok, mangrovemocsarak és tengerifűmezők helyreállítása) fókuszáló természetalapú megoldások igénylik a legmagasabb beruházást. A helyreállításon túl a 2030-as célok teljesítésében kritikus szerepet játszik a meglevő ökoszisztémák megóvása: a természetalapú megoldások számára szükséges újabb földterületek 80 százalékát a védett területek teszik ki, miközben ezek az extra finanszírozás csak 20 százalékát igénylik költséghatékonyságuknak köszönhetően. A természetalapú megoldásokba irányuló magánfinanszírozás továbbra is szerény, a teljes finanszírozás kevesebb mint 20 százaléka. Ennek mértéke 2030-ra megtriplázódhat, de ennek egyelőre korlátot szabnak a piaci tényezők. Viszont a természetvédelmet finanszírozni továbbra is főként az állam feladata, hisz a természeti környezet megóvása közjónak tekinthető. A káros szubvenciók felszámolásán túl fontos lenne az állami támogatások összehangolása az éghajlati, környezetvédelmi és fenntarthatósági célokkal. A kormányzati ösztönzők és szabályozás kulcsfontosságú szerepet játszanak a magánfinanszírozás katalizálásában a természetet kímélő fenntartható gazdálkodás és helyreállítás terén. Az állam a zöld taxonómiákon és vállalati fenntarthatósági követelményeken keresztül is hathat a piaci szereplők beruházási és működési szokásaira. Az EU például jogszabállyal igyekszik visszaszorítani az erdőirtást és fenntarthatóvá tenni a globális ellátási láncokat, illegálissá téve bizonyos vállalatok számára, hogy olyan termékeket használjanak, amelyeket illegálisan elfoglalt területen vagy kivágott erdő helyén termeltek meg. Ezeken túlmenően az olyan innovatív pénzügyi eszközök, mint például a zöld kötvények, a vegyes finanszírozási alapok és a környezetvédelem fejében történő adósságcsökkentés is nagyban hozzájárulhatnak a természet- és klímavédelmet támogató magánfinanszírozás bővüléséhez. HIRDETÉS A fosszilis tüzelőanyagok fogyasztói támogatása megduplázódott az elmúlt évben <3 o 3 3 hónapra: 23 550 Ft 59 170 Ft helyett (ez 15 620 Ft megtakarítási 6 hónapra: 46 200 Ft (ez 32 140 Ft megtakarítás] NÉPSZ) Fizessen elő! Olvassa kényelmesen, otthonában a Népszavát! Nyfrj 78 540 Ft helyett 12 hónapra: 91 200 Ft LEGALÁBB 40% KEDVEZMÉNY a bolti árhoz képest 156 680 Ft helyett (ez 65 480 Ft megtakarítás] Rendelje meg online a WWW.nGpSZaV3.hu weboldalon vagy hívja ügyfélszolgálatunkat a +36-1 477-9008-as telefonszámon! „NAPSUGÁR" Üdülő- és Lakásszövetkezet Székhely 1013 Budapest, Döbrentei u. 13. - Levelezési cím: 8380 Hévíz Tavirózsa u. 3-5. MEGHÍVÓ Tisztelt Tagtársunk! A Napsugár Üdülő- és Lakásszövetkezet Igazgatósága meghívja Önt Budapesti egység - 2024. március 05-én 12:00 órára a fenti egységben érdekelt használati jogú tagok részközgyűlésére. A részközgyűlés helyszíne: Honvéd Kulturális Központ rendezvényterem -1143 Budapest, Stefánia út 34-36. Napirendi pont: 1. A Budapesti egység küldötteinek megválasztása. Az Igazgatóság a tárgyi részközgyűlést az 38/2023. december 20-ai határozatával hívta össze hirdetményi összehívás útján, figyelemmel az Üdülő- és Lakásszövetkezet Alapszabályának 11/1 pontjában foglaltakra, ennek megfelelően a jelen meghívót és mellékleteit egy országos napilapban megjelenteti az igazgatóság, egyúttal a meghívó és melléklete felkerül az Üdülő- és Lakásszövetkezet honlapjára, valamint kifüggesztésre kerül az Üdülő- és Lakásszövetkezet érintett egységének épületében, székhelyén is. A jelen meghívó melléklete a jelölés folyamatára vonatkozó tájékoztatás és a határozati javaslatok együttesen. A küldöttek mandátumideje vonatkozásában az alapszabálynak megfelelően a részközgyűlés 2024. március 5-e és 2029. március 5-e közötti időszakra jogosult küldötteket választani, de lehetőség van a részközgyűlés döntése alapján ennél rövidebb mandátum időszakra vonatkozó küldöttválasztásra is. A részközgyűlés a tagok többségének jelenléte esetén határozatképes. Az Alapszabály szerint a részközgyűlés a határozatokat - a külön szabályozásba tartozó témáktól eltekintve - a napirend szavazáskor jelenlévő létszám egyszerű szótöbbségével hozza. A közgyűlésen a természetes személy tag jogait személyesen, vagy megbízottja útján gyakorolhatja. A Szövetkezet tagját írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni, az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően. Amennyiben a fenti időpontra összehívott részközgyűlés határozatképtelen, úgy az újabb részközgyűlést azonos napirenddel az eredeti részközgyűlés fenti napjára és helyszínére 12:30 órára hívjuk össze ismételten. A megismételt részközgyűlés a jelenlévők számára való tekintet nélkül határozatképes. Hévíz, 2024. január 31. A Szövetkezet Igazgatósága nevében: Molnár Tibor elnök sk,