Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

81 NÉPSZAVA­­ / N­­­A­I 2024. január 30., kedd V I LAAO Válaszcsapást ígért Biden AKCIÓ Megtorlást ígért Joe Biden amerikai elnök azt követően, hogy vasárnap három amerikai katona vesztette életét 34 pedig megse­besült a jordániai bázisuk elleni támadás során. A jordániai ameri­kai katonák elleni drónakció azzal fenyeget, hogy tovább eszkalálódik az amúgy is pattanásig feszült hely­zet a Közel-Keleten. „Válaszolni fo­gunk” -jelentette ki Biden, amikor egy dél-karolinai baptista temp­lomban jelent meg. Mint mondta, hazája felelősségre akarja vonni az elkövetőket, „az általunk választott időben és módon”. A jordániai kor­mányszóvivő azt közölte, a támadás a királyságon kívül, a határ szíriai oldalán történt. Az iraki Irán-ba­­rát milíciák vállalták a felelősséget a támadásért, mint mondták, négy amerikai katonai bázist támadtak meg, közülük hármat Szíriában. Az iráni kormány tagadta, hogy felelős lenne az incidensért. Mint a perzsa állam fogalmazott, a vádakat azzal a politikai céllal tették, hogy „meg­fordítsák a valóságot a régióban” idézte az írna állami hírügynökség Nasszer Kanaani külügyi szóvivőt. NÉPSZAVA Joe Biden elnök felelősségre vonna az amerikai katonák gyilkosait < X­1c­; X­Z­z <Ö­o LAPSZÉL Rendőrökkel a párizsi blokád ellen Jelentős kontingenssel akarja megakadályozni a gazdák hétfő­től meghirdetett párizsi blokádját a francia rendőrség. Gerald Dar­­manin belügyminiszter közölte, 15 ezer rendőrt, valamint páncé­lozott járműveket és helikoptere­ket mozgósítanak. Mint mondta, biztosítaniuk kell, hogy a főváros, valamint a két párizsi repülőtér és a Rungis nagybani piac megköze­líthető maradjon. A gazdák az ös­­­szes metropoliszba vezető főútvo­nalat elzárták. Darmanin közölte, a rendőrség avatkozik be blokádállá­soknál. NÉPSZAVA Lemondott a grúz kormányfő Távozott hivatalából Irakli Gari­­basvili grúz miniszterelnök. Mint fogalmazott, „esélyt kell adni má­soknak”. Hozzátette, átveszi a Grúz Atom kormánypárt elnöki tisztsé­gét. Előzőleg a kormánypárti Ime­­di televízió azt közölte, hogy Gari­­basvili pártelnök lesz, a Grúz Alom nevű pártot irányító Irakli Ko­­bakhidze pedig miniszterelnök. Az ország erős embere azonban az oligarcha Bidzina Ivanishvili, a kormánypárt tiszteletbeli elnö­ke. NÉPSZAVA 7:22 XzxoZ<LJ < öo Feltalálták a spanyolviaszt • UNGVÁR Az Orbán-Zelenszkij-találkozónak továbbra sincs időpontja, de a kisebbségi kérdéseket tíz nap alatt akarják rendezni. GÁL MÁRIA Szijjártó Péter, aki az orosz agres­­­szió kezdete óta tegnap először járt Ukrajnában - de kétszer Orosz­országban - az ungvári sajtótájé­koztatón azt mondta: „A magyar kormány, Magyarország álláspont­ja következetes: kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”... „Elítéljük a háborút és azt szeretnénk, hogy minél előbb béke lenne”, de a háború kiváltó okát és az agresszort ezúttal sem ítélte el. A magyar diplomácia vezetője tegnap Ungváron Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és And­­rij Jemakkal, az elnöki hivatal ve­zetőjével tárgyalt. Bár a találkozó eredeti célja az Orbán Viktor és Vo­­lodimir Zelenszkij ukrán elnök kö­zötti találkozó előkészítése volt, a tárgyaló feleknek egyelőre nem si­került időpontot egyeztetnie. Az Orbán-Zelenszkij-csúcs szüksé­gessége a decemberi uniós csúcs után került ismét terítékre, ahol a magyar miniszterelnök megvétóz­ta az Ukrajna támogatását célzó 50 milliárd eurós uniós segélycsoma­got és az ország uniós csatlakozá­si tárgyalásainak megkezdését is úgy tudták megszavazni a tagálla­mok, hogy Olaf Scholz kancellár ki­küldte kávézni magyar kollégáját. Értelemszerűen e csúcstalálkozó­nak a most csütörtökön kezdődő újabb EU-csúcs előtt kellett volna megtörténnie, hiszen az 50 milliár­dos támogatási csomagról most kell döntést hozni. A két hónap azon­ban kevésnek bizonyult a találkozó nyélbe ütésére, a segélycsomagról pedig Szijjártó a közös sajtótájékoz­tatón azt nyilatkozta, hogy „mivel ez nem kétoldalú kérdés, ezért ennek a megvitatása majd Brüsszelben kell, hogy sorra kerüljön”. A határig helikopterrel utazó magyar külügyminiszter indulása előtt közösségi oldalán jelezte: tár­gyalásai középpontjában a kárpát­aljai magyarok helyzete fog állni, az Orbán-kormány pedig nem akar A ma­gyar-ukrán viszonyt a háború csak súlyosbítot­ta, de 2011 óta folyama­tosan romlik, többet, mint a 2015 előtti kisebbsé­gi jogok visszaállítását. Kéréseit 11 pontban foglalta össze Budapest. Az Orbán-Zelenszkij-találkozó kapcsán mind Szijjártó, mind tár­gyalópartnerei, azt hangsúlyozták, közeledtek az álláspontok. A ma­gyar diplomácia vezetője azt is hoz­zátette: „Az első szintű találkozónak nemcsak Ukrajna vonatkozásában, hanem általában is akkor van értel­me, hogyha az olyan eredmények­kel jár, amelyek újabb dimenzióba tudják léptetni a kétoldalú kapcso­latokat. Ma tettünk kétségtelenül biztató lépéseket, de ahogy mond­tam, az út még hosszú. Ezen az úton végig kell menni, ez az utolsó mun­ka vár ránk, és mi készen állunk en­nek a munkának az elvégzésére”. Ez az út azonban egyre inkább végtelennek tűnik. Zelenszkij meg­választása­­ 2019 - óta folyamato­san napirenden van, Dmitro Kuleba először 2020 májusában, budapesti látogatása alkalmával adta át hivata­losan Zelenszkij meghívását Orbán számára. Az érv akkor is ugyanaz volt, hogy elő kell készíteni és csak akkor érdemes megtartani, ha a ta­lálkozótól remélhető eredmény. A közös sajtótájékoztatón azt is beje­ Az Orbán Zelenszkij­­találkozót valójában 2020 óta fo­lyamatosan „előkészí­tik”. lentették, létrejön egy kormánykö­zi operatív vegyes bizottság, amely­nek - Kuleba közlése szerint - tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjon a nyitott kisebbségi kérdé­sek végleges megoldására. Szijjártó úgy fogalmazott, „mi nagyon szeret­nénk, ha ez sikerülne”. Azt talán a bejelentők sem gon­dolták komolyan, hogy tíz nap alatt rendezhető egy több mint egy évti­zede fokozatosan gyűlő probléma­­halmaz. A magyar-ukrán államkö­zi kapcsolatokban az alapszerződés 1993-as aláírása óta létezik a ki­sebbségi vegyes bizottság, amely e kérdést hivatott kezelni. Ez rend­szerint évente ülésezett is, míg a második Orbán-kormány fel nem rúgta a jól bevált rendszert. Szijjártó ugyan 2015-öt emlegette vízválasz­tóként, de a viszony 2011-től kez­dett megromlani, ekkor történt meg először, hogy a kisebbségi vegyes bi­zottság (ez volt a 15.) aláírt jegyző­könyv nélkül ért véget. 2014-től az­tán hét éven át szünetelt a fórum, majd 2020-ban újraindult, a háború kitörése óta pedig nem ült össze. Az Orbán-kormány 2018 januárja óta blokkolja Ukrajna EU- és NATO -in­tegrációs törekvéseit. Szijjártó Péter Ungváron Dmitro Kuleba külügymi­niszterrel és Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével tárgyalt Öoz'<Q< 2 \Z Tovább dagad az UNRWA botránya REAKCIÓK Az ENSZ Palesztin Segélyezési és Munkaközvetítő Ügynökségével (UNRWA) szembe­ni súlyos vádak után újabb részletek kerültek napvilágra az ügyben. A New York Times számolt be arról, hogy az UNRWA egyik alkalmazott­ja a Hamász október 7-i Izrael elleni terrortámadása során részt vett egy izraeli nő elrablásában, egy másik egy kibucban elkövetett mészárlás­ban, ahol 97 embert öltek meg. Egy harmadik lőszert osztogatott. Az amerikai lap egy izraeli dos­­­sziéra hivatkozott, amelyet a wa­shingtoni kormány rendelkezésére bocsátottak. A vizsgálatok szerint összesen 12 UNRWA-alkalmazott segítette a Hamász októberi terror­ját. Az izraeli titkosszolgálat, ahon­nan a NYT által elemzett dosszié származik, egyebek között az UN­RWA hat alkalmazottjának október 7-i izraeli mozgását követte nyomon telefonjaik segítségével. Többek te­lefonbeszélgetéseit megfigyelték, ezekben a Hamász-támadásban való részvételükről beszéltek. Egyi­küket sms-ben arra kérték, hozza magával a házában tárolt rakétagrá­nátokat. A jelentés szerint az UNR­WA alkalmazottainak tíz százaléka működhetett együtt a Hamásszal. Hétfőn további három ország Ausztria, Japán és Románia is beje­lentette, felfüggeszti kifizetéseit az UNRWA-nak. Korábban az Egye­sült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszor­szág, Svájc, Hollandia, Finnország, Németország és Ausztrália is így döntött. Az Európai Bizottság hét­főn közölte - február végéig felfüg­geszti a támogatást és átgondolja az UNRWA finanszírozásával kap­csolatos döntéseit és elvárja, hogy az ügynökség hozzájáruljon ahhoz, hogy minden alkalmazottját egy, az EU által kijelölt független szakértői csoport átvilágítsa. ENSZ-főtitkár felülvizsgálatot rendelt el. Az ENSZ 1949-ben alapította az UNRWA-t a palesztin menekültek megsegítésére. Az 1948-ban Izra­el állam alapítása során elmenekült vagy elűzött palesztinok, valamint leszármazottaik jogosultak a szol­gáltatásaira. Az UNRWA-nak több mint 30 000 alkalmazottja van, többségük palesztin. A támogatá­sok felfüggesztése nincs hatással a jelenlegi kifizetésekre. Csak a jö­vőbeni segélyezést függesztik fel, a befagyasztás csak addig érvényes, amíg nem tisztázzák, igaz-e, hogy az UNRWA 12 alkalmazottja részt vett a Hamász októberi mészárlásaiban. Izrael már korábban figyelmez­tetett arra, hogy az UNRWA gázai épületeit a Hamász használja. Mint rámutattak, az UNRWA tanköny­vei antiszemita propagandát tar­talmaznak, egyes esetekben Izrael megsemmisítésére és a zsidók meg­ölésére szólítottak fel. Két évvel ez­előtt a tankönyvek újraértékelése­kor az UNRWA ígéretet tett arra, hogy minden állítólagos jogsértést külön-külön megvizsgál, és eltávo­lítja a vitatott tartalmakat a köny­vekből. Ez máig sem történt meg. RÓNAY TAMÁS X3 x<:Ex <o3 Az UNRWA létesítményeit fede­zéknek használja a Hamász

Next