Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-31 / 26. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' Nem azt kapták, amit vártak BÉREK Az ígéretek ellenére a tanárok többsége csak a fokozatához tartozó minimumösszeget kapta: így járt a szakszervezeteknek visszajelző több száz pedagógus 62 százaléka. JUHÁSZ DÁNIEL A januári, átlagosan 32,2 százalékos bértömegnövelés ellenére a peda­gógusok átlagfizetése továbbra is elmarad a diplomások átlagkere­setétől, annak még a 72 százalékát sem éri el - derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) összesítéséből. A pedagó­gusoknak január 30-áig kellett meg­kapniuk a megemelt illetményeket is tartalmazó új munkaszerződései­ket, a PDSZ-hez pedig már több száz visszajelzés érkezett a béremelés valódi mértékéről. Az érdekképviselet ügyvivő­je, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, a hozzájuk beérkezett ed­digi adatok alapján az mondható el, hogy a fizetések átlagosan bruttó 564,2 ezer forintra emelkedtek. A kormány azt vállalta, hogy a peda­gógusok átlagbére 2024-ben eléri a diplomás-átlagkereset 71,8 százalé­kát. A köznevelésért is felelős Bel­ügyminisztérium a „tanárbéreme­­lésről szóló koncepcióban arról írt, hogy a diplomásátlagbér 2024-re előzetesen számított összege brut­tó 936 513 forint, vagyis a pedagó­gusok átlagbérének legalább bruttó 672 416 forintra kell emelkednie eb­ben az évben. Ez azt jelenti: az idén további bérkorrekcióra lesz szükség. A PDSZ-hez érkezett visszajel­zésekből az is kiderült, hogy többen bedőltek azoknak a - jellemzően a kormány­sajtóban megjelenő - hí­reknek, amelyek kissé félrevezető­en a pedagógusok átlagosan 32,2 százalékos béremeléséről szóltak, és azt várták, hogy fizetési kategó­riáktól függetlenül ennyivel emel­kedik majd a bérük. Pedig a szak­­szervezetek többször is felhívták a figyelmet, hogy nem a bérek, ha­nem a fenntartók rendelkezésére álló bértömeg - vagyis az az összeg, amelyet a fizetésekre fordíthatnak - növekszik ilyen mértékben. Ez vi­szont nem teszi lehetővé, hogy min­denki egységesen 32,2 százalékos emelést kapjon. A béremelésről szóló kormány­­rendeletben azokat a minimumös­­­szegeket rögzítették, amelyeket az egyes fokozatoktól függően min­denképp meg kell kapniuk a peda­gógusoknak. Például a pályakez­dő gyakornokoknál bruttó 528 ezer forint, Pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint, a Pedagógus I.-nél bruttó 555 ezer forint. Bár a bértárgyalásokon a szakszerveze­teknek azt ígérték, ennél „lehető­leg” mindenki valamivel többet kap majd, a PDSZ-hez kedd délutánig érkezett visszajelzések szerint a leg­több esetben ez nem történt meg. A válaszadók 62,1 százaléka szá­molt be arról, hogy csak a fokozatá­hoz tartozó minimumösszeget kap­ta. Vannak­­ a bérükről beszámolók 13,5 százaléka -, akik nagyobb ös­­­szeget kaptak, de nem annyit, amennyit vártak. További 24,4 szá­zalékuk pedig azt jelezte, hogy an­­­nyival kaptak magasabb illetményt, mint amennyire számítottak. A többség azonban elégedetlen, még azok körében is, akiknél a mini­mumnál valamivel nagyobb volt a béremelés. Van, aki arról írt: bár több lett a keresete, az infláció már rég elvitte ezt az emelést. Egy több mint 18 éve a pályán lévő, egyetemi diplomával rendelkező, Pedagógus II. fokozatú tanár nettó bére most megközelíti a 420 ezer forintot, s mint fogalmazott, ez „a túlélésben” valóban segít. Más azt sérelmezte, hogy 34 év munkaviszony után is csak a foko­zatához tartozó minimumot, a brut­tó 538 ezer forintot kapta. De akadt olyan is, akinek a korábbi béréhez képest 12,5 százalékkal nőtt a kere­sete, másnak 6,6 százalékkal. Töb­ben beszámoltak arról, hogy a bérek megállapításánál lefelé kerekítettek a tankerületi központokban, példá­ul az előzetesen kalkulált 29,1 száza­lék helyett 29 százalékkal számol­tak. Vannak, akik elismerték, hogy érzékelhető béremelést kaptak, de elégedettek csak akkor lesznek, ha sor kerül további bérkorrekcióra is. Sokan egyébként nem értik, ponto­san miként számoltak a tankerületi központokban. Van, aki azt is felve­tette, hogy adategyeztetést fog kér­ni. Többen megjegyezték azt is: a kormány miért csak a diplomás át­lagbér 72 vagy 80 százalékáig akar­ja emelni a pedagógusbéreket, kü­lönösen, hogy sok pedagógusnak egynél több diplomája is van? A pedagógus-szakszervezetek és a Belügyminisztérium között szer­dán lesz ismét egyeztetés, ahol a béremeléssel kapcsolatos eddigi, meglehetősen vegyes tapasztalatok is szóba kerülnek majd. A kormány vállalta, hogy a pedagógu­sok átlagbére 2024-ben eléri a diplo­más-átlag­kereset 71,8 százalékát. A mostani eme­léssel ez még nem sikerült, így további bérkorrekcióra lesz szükség, ha a kabinet tartani akarja a szavát 3­4 év munkaviszony után is csak a fokozatához tartozó minimum, bruttó 538 ezer forint járt egy tanárnak '<2 z03'17 Halasztják a döntést a perindításról EP Elhalasztotta a döntést az Euró­pai Parlament (EP) jogi bizottsága arról, hogy a képviselők az EU Bíró­sága elé citálják-e az Európai Bizott­ságot, amiért tavaly decemberben felszabadított Magyarország számá­ra 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást - értesült a Népszava A szaktestület korábban febru­ár elsejére időzítette a határozat­­hozatalt, végül úgy ítélte meg, hogy több időre van szüksége. A bizottság várhatóan február közepén tárgyal a perindítás lehetőségéről. A par­lamentnek legkésőbb március má­sodik felében el kell döntenie, hogy bíróságra viszi-e az ügyet. Ha így ha­tároz, akkor szinte biztos, hogy a két uniós intézmény vitáját a bírák fog­ják eldönteni. A végrehajtást csak az EP elnöke akaszthatja meg, ha nem ért egyet a jogi bizottság véleményé­vel, és szavazást kezdeményez róla. Ilyenre azonban ritkán kerül sor, ráadásul a szakbizottság összetéte­le nagyon hasonló a parlamentéhez, ami szinte kizárja, hogy a teljes tes­tület más véleményen legyen. Az EP azért akar bírósághoz for­dulni, mert szerinte a Bizottság úgy ítélt oda több mint 10 milliárd eu­­rót Magyarországnak, hogy a nem­zeti hatóságok nem hajtották vég­re maradéktalanul a cserébe elvárt igazságügyi reformot. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) népszava­­ : 2024. január 31., szerda I O Zsarolással felelt Lázár a sztrájkra MUNKABESZÜNTETÉS A zsa­rolásnak nem engedhet - mondta a munkáltatónak s a közlekedési miniszternek a Szolidaritás Autó­busz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke, Dobi István a MÁV-Volán-csoport kedd délelőtti bértárgyalásán, amikor a szakszer­vezet közül 7 elfogadta az emelésre tett ajánlatot. A vasárnapi és hétfői - 6 ezer sofőr támogatásával tartott - or­szágos sztrájkot hirdető elnök azért beszélt zsarolásról, mert Lázár Já­nos közlekedési miniszter azt üzen­te kedden a megállapodást vissza­utasító szakszervezeteknek: „Aki most kimarad, az lemarad. Mert az emelt összegű béreket attól a hó­naptól tudjuk utalni, amelyik hó­napban a szakszervezetek csak­ A SZAKSZ elutasítja a több­éves ajánlatot, ragaszkodik az idei 25 százalékos vagy legalább havi 90 ezer forintos emeléshez, lakoztak a megállapodáshoz.” A MÁV-Volán-csoport ajánlata sze­rint 3 év alatt csaknem a harma­dával nő a fizetés: az idén 600 ezer forintos bérrészig 17 százalékkal, általánosságban pedig legalább 70 ezer forinttal. Ezenfelül 2025-re és 2026-ra is garantálják a reálbér-nö­vekedést. A SZAKSZ elutasítja a többéves ajánlatot, és ragaszkodik az idei 25 százalékos vagy legalább havi 90 ezer forintos emeléshez. A SZAKSZ szerint az, aki 600 ezer forint felett keres, egysége­sen 102 000 forintot kap január else­jétől. A Volán-buszosok akkor kap­hatják meg január elsejétől az emelt összegű bérüket, ha az őket képvise­lő szakszervezetek január 31-én éjfé­lig csatlakoznak a megállapodáshoz. - A szakszervezet vezetősége az előző egyeztetésen kifejezetten megtiltotta a hároméves megálla­podás támogatását - mondta la­punknak Dobi István, aki a döntés előtt a dolgozók álláspontját is sze­retné megismerni, amihez pedig idő kell. Ráadásul - tette hozzá - febru­ár 5-ig semmiképp sem írhatná alá a bérmegállapodást, mert akkor lesz az elnökségi ülés. Dobi István kijelentette: ha a munkavállalók többsége azt mond­ja, hogy elfogadja a miniszter aján­latát, akkor ennek eleget tesz, és aláírja a dokumentumot. De ha ezt felhatalmazás nélkül tenné meg, akkor cserben hagyná a már kétszer is sztrájkoló dolgozókat. Úgy véli, az erre az évre ígért egységes 70 és 102 ezer forintos ajánlat sem elfogad­ható. Szerinte ugyanis - bár tudja, hogy nem lehet mindig „egyenlősdit játszani” - idén a tavalyi drasztikus infláció miatt indokolt az alacso­nyabb keresetűek bérének felhú­zása. Ezért ragaszkodik a 90 ezer forintos vagy 25 százalékos bérfej­lesztéshez. A következő évben jöhet majd a differenciált emelés. Azt sem tudja elfogadni a minisztertől, hogy egy később születő bérmegállapo­dás ne lehetne visszamenőleges ha­tályú. „Született már márciusban, sőt nyáron is egyezség”, és azok is januárig visszamenőleg voltak ér­vényesek. Ennek tiltása a sztrájkra adott válasz, a zsarolás része Lázár Jánostól - tette hozzá Dobi István. A SZAKSZ mellett a Közúti Köz­lekedési Szakszervezet sem fogadta el a cég ajánlatát kedd délelőtt, este viszont közölték: mégis hajlandók megállapodni. MUHARI JUDIT VOLANRIlC-j ><3 < 3X33 A jelek szerint a második országos munkabeszüntetés sem hatotta meg a kormányt Lázár János ultimátumot adott a nagyobb emelésért küzdő buszvezetőknek z3 ct;

Next