Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-08 / 33. szám
NÉPSZAVA 2024. február 8., csütörtök 21 REFLEKTOR Majd tucatnyi uniós elv sérült • • DÖNTÉS A szuverenitásvédelmi törvény számos ponton szembemegy az európai értékekkel és szabályokkal, állapította meg az Európai Bizottság. Újabb kötelezettségszegési eljárás indul. A forint is megérezte a brüsszeli bejelentést. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Bizottság (EB) szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvény miatt. Az uniós testület felszólító levelet küldött a kormánynak, amelyre két hónapon belül választ vár. Ha a kabinet ezalatt nem orvosolja a felvetett kifogásokat, akkor az EB indoklással ellátott véleményt küld, amely a folyamat következő szakasza. Ezt később bírósági eljárás, és további nem teljesítés esetén pénzbírság követheti. Bejelentésében az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát. A brüsszeli testület szerint a törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, az egyesülési szabadsággal, az uniós polgárok választójogával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal. Sérti továbbá az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, valamint számos belső piaci szabályt. A mostani döntés nem kapcsolható a jogállamisági eljáráshoz, amely miatt az európai döntéshozók több mint egy évvel ezelőtt 6,3 milliárd euró kohéziós támogatást vontak meg ideiglenesen Magyarországtól. Mint Újvári Balázs szóvivő az EB sajtótájékoztatóján elmondta: a Bizottság 2022 áprilisában indította el a procedúrát pontosan meghatározott jogállamisági mulasztások miatt, amelyek közvetlenül sértik az Unió pénzügyi érdekeit. - Tartanunk kell magunkat ahhoz a problémakörhöz, amelyet az eljárás elején meghatároztunk - magyarázta, miért nem lehet a szuverenitásvédelmi törvényt egy kalap alá venni a pénzek felfüggesztésével járó eljárással. Az európai döntéshozók több mint 32 milliárd eurót fagyasztottak be a Magyarországnak megítélt felzárkóztatási és helyreállítási támogatásokból a rendszerszintű korrupció és a jogállamisági normák szisztematikus megsértése miatt. Ebből 6,3 milliárdot a jogállamisági eljárás keretében, 2,6 milliárdot a meleg közösség és a migránsok diszkriminációja, va lamint az akadémiai szabadsággal összefüggő normaszegések miatt függesztettek fel a felzárkóztatási forrásokból. Csaknem 3 milliárd technikai jellegű elmaradások okán van brüsszeli zár alatt. Miután Magyarország végrehajtotta a Brüsszel által elvárt igazságügyi reformot, az EB tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárdot ugyanebből a borítékból. A járvány utáni helyreállítási alapból 10,4 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve hitelhez nem férhet hozzá Magyarország. Ha az Orbán-kormány nem teljesíti a pénzek felszabadításához kötött feltételeket, akkor a 6,3 milliárdtól már az év végén, a 10,4 milliárdtól pedig 2026 végén végleg elbúcsúzhat. Az utóbbi években a Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a demokratikus és jogállamisági értékek és szabályok megsértése miatt. És minden ügyet meg is nyert, amely ebben a folyamatban eljutott az EU Bíróságára. Idetartozik például a lex CEU, a civiltörvény, a Stop Soros törvénycsomag, a magyar menekültügyi szabályozás számos pontja. A homofóbnak bélyegzett gyermekvédelmi törvény és a Klubrádió frekvenciájának megvonása miatt kezdett bírósági eljárás még folyamatban van. A kötelezettségszegési eljárás a piacok figyelmét is felkeltette: a tegnap reggeli 386-os szintek után egészen 389-ig gyengült a forint az euróval szemben. Hasonló volt a folyamat a dollár esetében, ott 358,7-ről 360,9-ig ment az árfolyam. Amit bedobtak, az az Európai Bizottság szerint sérti az EU demokratikus értékeit Balázs Péter: Még erősebb lesz a „brüsszelezés” HATÁS Az Európai Bizottság felszólító levele lehetőséget ad a magyar kormánynak, hogy megfelelő indokokkal megpróbálja megvédeni az álláspontját, megmagyarázhassa a jogszabályt - mondta lapunknak Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos. - Ez a folyamat nem ismeretlen a jelenlegi hatalom számára, hiszen korábban már többször indult kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen, mely egyfelől lehetőséget ad a kormánynak, hogy korrigálja a hibát, vagyis azt, hogy a törvény és következményei sértik az uniós jogot, másrészt reflektorfénybe állítja a konkrét témát, mely innentől már nem szimpla belpolitikai ügy. Persze egy ilyen eljárás hosszú folyamat, megannyi határidővel. Felvetésünkre, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP a korábbi kötelezettségszegési eljárások során sem törte magát, hogy megfeleljen az EB-nek. Balázs Péter megjegyezte: Orbán Viktor miniszterelnök az ilyen ügyekben Brüsszelben eddig engedett is, meg nem is, és ennek a pávatáncnak a következményei az uniós pénzügyi szankciók. Legvégső esetben az ország uniós szavazati jogának felfüggesztése is felmerülhet, igaz, ez inkább teoretikus végkifejlet lenne, hiszen ahhoz egységes szavazás szükséges a többi tagállam részéről. Más kérdés, hogy idehaza a kormány mindezt teljesen másként kommunikálja, és a korábbiak alapján ebben most sem várható komoly változás, legfeljebb még erősebb lesz a „brüsszelezés”, s ez teljesen megfelel a hatalom szavazótáborának, nem lesz szükség érdemi magyarázatokra. Erre amúgy nem is kellett sokat várni: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy sorosozós-dollárbaloldalazós Facebook-posztban reagált. A fideszes politikus szerint „Brüsszel és a dollárbaloldal gazdái” azért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mert annak célja a külföldi befolyásszerzés megakadályozása. VAS ANDRÁS A szavazati jog felfüggesztése legfeljebb elvi szinten merülhet fel FOTÓ : LADJÁNSZKI MÁTÉ A Bizottság lett a magyar szuverenitás ellensége HARC A kötelezettségszegési eljárás megindításával alkalmatlan eszközt választott az Európai Bizottság a szuverenitásvédelminek nevezett, uniós környezetben végrehajthatatlan magyar propagandatörvény káros hatásainak korlátozására. A procedúra ugyanis sokéves időhúzási lehetőséget biztosít a kormány számára. Lesz - vagy lehet - ugyanakkor egy, már rövid távon érvényesülő negatív következménye is: a fölvetett jogállamisági problémák nagy valószínűséggel akadályozni fogják, hogy Magyarország újabb részletekhez jusson hozzá a befagyasztott uniós támogatásokból. A bizottsági álláspont szerint a jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését (a felsorolást lásd fentebb). A módosítások során illegálissá válik például, ha az ellenzék egy egyesületi (tehát nem párt) besorolású jelölőszervezet nevében indítana közös jelölteket együttes indulás esetén akkor is, ha az adott szervezet nem külföldről, hanem kizárólag belföldről fogadna el támogatásokat, ilyenformán pedig garantáltan nem befolyásolná Magyarország szuverenitását. A törvény alapján minden jelölőszervezetnek nyilatkoznia kell róla, hogy nem fogad el „belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában”. Ez Lánczi Tamás, a hivatal vezetője. Bárkiről adatokat kérhetnek a rendelkezés a választójog és az egyesülési jog indokolatlan, és az uniós jogot sértő korlátozása. Ugyanakkor rávilágít arra is, hogy kitől/mitől félti a kormány valójában a „szuverenitást”: minden olyan lehetőségtől, amely megpróbálná valahogy kiegyensúlyozni a kormányoldal és az ellenzék közötti, Európában példátlan erőforrás-aszimmetriát. Magával a szuverenitásvédelmi törvénnyel az Orbán-kabinet létrehozott - és azóta egy hűséges párt káderére bízott egy hivatalt, amely a törvény felhatalmazása alapján „bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, továbbá bármely más, az adott ügyben érintett szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet”, bárkit maga elé idézhet, bármilyen (akár magán) iratba betekinthet, bármiről másolatot kérhet - ez önmagában is a magánélet, illetve a személyes adatok védelmének sérelmével jár. Majd pedig az összegyűjtött információkat olyan tetszőleges formában és keretezéssel hozhatja nyilvánosságra, ami ellen nincs mód jogorvoslatot kérni - vagyis bárkit, illetve bármilyen szervezetet, intézményt ügynöknek, hazaárulónak nevezhet (ahogyan ez a magyar jogszabálycsomagot ihlető Oroszországban rendszeresen meg is történik), bárkinek bármekkora reputációs kárt okozhat anélkül, hogy azzal szemben az érintett jogi ellenlépést tehetne. Itt tehát valóban generálisan sérül a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, ahogy a Bizottság megállapította. De potenciálisan sérülhet a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog (akár egy olyan egyszerű esetben, ha egy magyar képviselőjelölt a kampányához külföldi házastársától kap segítséget, ami Magyarországon immár illegális, akkor is, ha a házastárs is EU-állampolgár), illetve az uniós választójog is. Ami a kinevezett vezető, Lánczi Tamás szavaiból időközben kiderült - hogy a sajtófinanszírozás ellenőrzését és szankcionálását is a hatáskörükbe vonnák - az az uniós belső piacra vonatkozó szabály, vagyis az EU lényege szempontjából teljességgel kilátástalan: egyetlen európai magánszemélynek, cégnek vagy szervezetnek sem tiltható meg, hogy bármely magyarországi sajtóvállalkozást támogasson, vagy abba befektessen - mint ahogy a magyar kormány és annak szervezetei is megteszik ezt Szlovéniától Szlovákiáig és Lengyelországig sokfelé. Mindezzel Orbánék is tisztában vannak, sőt valószínűleg számoltak is a Bizottság fellépésével. Vélhetően nem is bánják, hiszen látható ellenfél nélkül nehéz „szuverenitásvédelmi” csatákat vívni. HARGITAI MIKLÓS