Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-08 / 33. szám

NÉPSZAVA 2024. február 8., csütörtök 21 REFLEKTOR Majd tucatnyi uniós elv sérült • • DÖNTÉS A szuverenitásvédelmi törvény számos ponton szembemegy az európai értékekkel és szabályokkal, állapította meg az Európai Bizottság. Újabb kötelezettségszegési eljárás indul. A forint is megérezte a brüsszeli bejelentést. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Bizottság (EB) szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a „nem­zeti szuverenitás védelméről” szóló törvény miatt. Az uniós testület fel­szólító levelet küldött a kormánynak, amelyre két hónapon belül választ vár. Ha a kabinet ezalatt nem orvosol­ja a felvetett kifogásokat, akkor az EB indoklással ellátott véleményt küld, amely a folyamat következő szakasza. Ezt később bírósági eljárás, és továb­bi nem teljesítés esetén pénzbírság követheti. Bejelentésében az Európai Bizott­ság úgy vélte, hogy a magyar jogsza­bály sérti az uniós jog több rendelke­zését, az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgá­rok választójogát. A brüsszeli testü­let szerint a törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joggal, a személyes adatok védel­méhez való joggal, a véleménynyilvá­nítás és a tájékozódás szabadságával, az egyesülési szabadsággal, az uniós polgárok választójogával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljá­ráshoz való joggal. Sérti továbbá az önvádra kötelezés tilalmát és az ügy­védi titoktartási kötelezettséget, va­lamint számos belső piaci szabályt. A mostani döntés nem kapcsol­ható a jogállamisági eljáráshoz, amely miatt az európai döntéshozók több mint egy évvel ezelőtt 6,3 mil­liárd euró kohéziós támogatást von­tak meg ideiglenesen Magyarország­tól. Mint Újvári Balázs szóvivő az EB sajtótájékoztatóján elmondta: a Bi­zottság 2022 áprilisában indította el a procedúrát pontosan meghatáro­zott jogállamisági mulasztások miatt, amelyek közvetlenül sértik az Unió pénzügyi érdekeit. - Tartanunk kell magunkat ahhoz a problémakörhöz, amelyet az eljárás elején meghatá­roztunk - magyarázta, miért nem le­het a szuverenitásvédelmi törvényt egy kalap alá venni a pénzek felfüg­gesztésével járó eljárással. Az európai döntéshozók több mint 32 milliárd eurót fagyasztottak be a Magyarországnak megítélt felzár­kóztatási és helyreállítási támogatá­sokból a rendszerszintű korrupció és a jogállamisági normák szisztemati­kus megsértése miatt. Ebből 6,3 mil­­liárdot a jogállamisági eljárás kereté­ben, 2,6 milliárdot a meleg közösség és a migránsok diszkriminációja, va­­ lamint az akadémiai szabadsággal összefüggő normaszegések miatt füg­gesztettek fel a felzárkóztatási forrá­sokból. Csaknem 3 milliárd technikai jellegű elmaradások okán van brüs­­­szeli zár alatt. Miután Magyarország végrehajtotta a Brüsszel által elvárt igazságügyi reformot, az EB tavaly decemberben felszabadított 10,2 mil­liárdot ugyanebből a borítékból. A járvány utáni helyreállítási alapból 10,4 milliárd eurónyi vissza nem té­rítendő támogatáshoz, illetve hitel­hez nem férhet hozzá Magyarország. Ha az Orbán-kormány nem teljesíti a pénzek felszabadításához kötött fel­tételeket, akkor a 6,3 milliárdtól már az év végén, a 10,4 milliárdtól pedig 2026 végén végleg elbúcsúzhat. Az utóbbi években a Bizottság szá­mos kötelezettségszegési eljárást in­dított Magyarországgal szemben a demokratikus és jogállamisági érté­kek és szabályok megsértése miatt. És minden ügyet meg is nyert, amely ebben a folyamatban eljutott az EU Bíróságára. Idetartozik például a lex CEU, a civiltörvény, a Stop Soros tör­vénycsomag, a magyar menekültügyi szabályozás számos pontja. A homo­­fóbnak bélyegzett gyermekvédelmi törvény és a Klubrádió frekvenciájá­nak megvonása miatt kezdett bírósági eljárás még folyamatban van. A kötelezettségszegési eljárás a pi­acok figyelmét is felkeltette: a tegnap reggeli 386-os szintek után egészen 389-ig gyengült a forint az euróval szemben. Hasonló volt a folyamat a dollár esetében, ott 358,7-ről 360,9-ig ment az árfolyam. Amit be­dobtak, az az Európai Bizottság sze­rint sérti az EU demokrati­kus értékeit Balázs Péter: Még erősebb lesz a „brüsszelezés” HATÁS­­ Az Európai Bizottság fel­szólító levele lehetőséget ad a ma­gyar kormánynak, hogy megfelelő indokokkal megpróbálja megvédeni az álláspontját, megmagyarázhassa a jogszabályt - mondta lapunknak Balázs Péter korábbi külügyminisz­ter és uniós biztos. - Ez a folyamat nem ismeretlen a jelenlegi hata­lom számára, hiszen korábban már többször indult kötelezettségszegé­si eljárás hazánk ellen, mely egyfelől lehetőséget ad a kormánynak, hogy korrigálja a hibát, vagyis azt, hogy a törvény és következményei sértik az uniós jogot, másrészt reflektorfény­be állítja a konkrét témát, mely in­nentől már nem szimpla belpolitikai ügy. Persze egy ilyen eljárás hosszú folyamat, megannyi határidővel. Felvetésünkre, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP a korábbi kö­telezettségszegési eljárások során sem törte magát, hogy megfeleljen az EB-nek. Balázs Péter megjegyez­te: Orbán Viktor miniszterelnök az ilyen ügyekben Brüsszelben eddig engedett is, meg nem is, és ennek a pávatáncnak a következményei az uniós pénzügyi szankciók. Legvég­ső esetben az ország uniós szavaza­ti jogának felfüggesztése is felme­rülhet, igaz, ez inkább teoretikus végkifejlet lenne, hiszen ahhoz egy­séges szavazás szükséges a többi tagállam részéről. Más kérdés, hogy idehaza a kormány mindezt telje­sen másként kommunikálja, és a korábbiak alapján ebben most sem várható komoly változás, legfeljebb még erősebb lesz a „brüsszelezés”, s ez teljesen megfelel a hatalom sza­vazótáborának, nem lesz szükség érdemi magyarázatokra. Erre amúgy nem is kellett so­kat várni: Kovács Zoltán nemzet­közi kommunikációért és kap­csolatokért felelős államtitkár egy sorosozós-dollárbaloldalazós Facebook-posztban reagált. A fi­deszes politikus szerint „Brüsszel és a dollárbaloldal gazdái” azért tá­madják a szuverenitásvédelmi tör­vényt, mert annak célja a külföldi befolyás­szerzés megakadályozása. VAS ANDRÁS A szavazati jog felfüggesztése legfeljebb elvi szinten merülhet fel F­O­T­Ó : L­A­D­J­Á­N­S­Z­K­I M­Á­T­É A Bizottság lett a magyar szuverenitás ellensége HARC A kötelezettségszegési eljárás megindításával alkalmatlan eszközt választott az Európai Bizottság a szu­verenitásvédelminek nevezett, uniós környezetben végrehajthatatlan ma­gyar propagandatörvény káros ha­tásainak korlátozására. A procedúra ugyanis sokéves időhúzási lehetősé­get biztosít a kormány számára. Lesz - vagy lehet - ugyanakkor egy, már rö­vid távon érvényesülő negatív követ­kezménye is: a fölvetett jogállamisági problémák nagy valószínűséggel aka­dályozni fogják, hogy Magyarország újabb részletekhez jusson hozzá a be­fagyasztott uniós támogatásokból. A bizottsági álláspont szerint a jog­szabály sérti az uniós jog több rendel­kezését (a felsorolást lásd fentebb). A módosítások során illegálissá vá­lik például, ha az ellenzék egy egye­sületi (tehát nem párt) besorolású jelölőszervezet nevében indítana kö­zös jelölteket együttes indulás ese­tén­­ akkor is, ha az adott szervezet nem külföldről, hanem kizárólag bel­földről fogadna el támogatásokat, ilyenformán pedig garantáltan nem befolyásolná Magyarország szuve­renitását. A törvény alapján minden jelölőszervezetnek nyilatkoznia kell róla, hogy nem fogad el „belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó tá­mogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában”. Ez Lánczi Tamás, a hivatal vezetője. Bárkiről adatokat kérhetnek a rendelkezés a választójog és az egye­sülési jog indokolatlan, és az uniós jo­got sértő korlátozása. Ugyanakkor rá­világít arra is, hogy kitől/mitől félti a kormány valójában a „szuverenitást”: minden olyan lehetőségtől, amely megpróbálná valahogy kiegyensú­lyozni a kormányoldal és az ellenzék közötti, Európában példátlan erőfor­rás-aszimmetriát. Magával a szuverenitásvédelmi törvénnyel az Orbán-kabinet létre­hozott - és azóta egy hűséges párt ká­derére bízott­­ egy hivatalt, amely a törvény felhatalmazása alapján „bár­mely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, továb­bá bármely más, az adott ügyben érin­tett szervezettől vagy személytől tájé­koztatást, adatszolgáltatást kérhet”, bárkit maga elé idézhet, bármilyen (akár magán) iratba betekinthet, bár­miről másolatot kérhet - ez önmagá­ban is a magánélet, illetve a személyes adatok védelmének sérelmével jár. Majd pedig az összegyűjtött informá­ciókat olyan tetszőleges formában és keretezéssel hozhatja nyilvánosság­ra, ami ellen nincs mód jogorvoslatot kérni - vagyis bárkit, illetve bármi­lyen szervezetet, intézményt ügynök­nek, hazaárulónak nevezhet (ahogyan ez a magyar jogszabálycsomagot ihle­tő Oroszországban rendszeresen meg is történik), bárkinek bármekkora re­putációs kárt okozhat anélkül, hogy azzal szemben az érintett jogi ellen­lépést tehetne. Itt tehát valóban gene­rálisan sérül a hatékony jogorvoslat­hoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, ahogy a Bizottság megállapította. De potenciálisan sérülhet a ma­gán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog (akár egy olyan egyszerű esetben, ha egy magyar kép­viselőjelölt a kampányához külföldi házastársától kap segítséget, ami Ma­gyarországon immár illegális, akkor is, ha a házastárs is EU-állampolgár), illetve az uniós választójog is. Ami a kinevezett vezető, Lánczi Tamás szavaiból időközben kiderült - hogy a sajtófinanszírozás ellenőrzését és szankcionálását is a hatáskörükbe vonnák - az az uniós belső piacra vo­natkozó szabály, vagyis az EU lényege szempontjából teljességgel kilátásta­lan: egyetlen európai magánszemély­nek, cégnek vagy szervezetnek sem tiltható meg, hogy bármely magyar­országi sajtóvállalkozást támogasson, vagy abba befektessen - mint ahogy a magyar kormány és annak szerveze­tei is megteszik ezt Szlovéniától Szlo­vákiáig és Lengyelországig sokfelé. Mindezzel Orbánék is tisztában vannak, sőt valószínűleg számoltak is a Bizottság fellépésével. Vélhetően nem is bánják, hiszen látható ellenfél nélkül nehéz „szuverenitásvédelmi” csatákat vívni. HARGITAI MIKLÓS

Next