Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-02 / 28. szám

1 NÉPSZAVA I 2024. február 2., péntek REFLEKTOR 2 Cseppfolyós katari tárgyalások ENERGIA Az Orbán­­kormány évtizedek óta csak húzza-nyúzza a mások által rég tető alá hozott földgázvásárlást. MARNITZ ISTVÁN Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek majd a 2026 utáni időszakra - közölte az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában, katari kollégá­jával, valamint az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások után. Katar 2026-tól jelentősen bővíti LNG-kivitelét. Hozzátette: a korábbi politikai megegyezés alapján megindultak a vállalatközi tárgyalások a ma­gyarországi szállításról, amelyeket gyorsítanak. Az LNG török, görög és lengyel lefejtőkön keresztül is eljuthat hozzánk - tette hozzá. Megismételte: Magyarország azért tudta fenntartani az energiabizton­ságát „még a legnehezebb idősza­kokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel közelí­tünk az energiahordozók vásárlá­sához”. Az újabb források bevonása nem a meglévő szállítók kiváltását szolgálja - hangsúlyozta. Mindazonáltal a magyar kor­mány legalábbis nem kapkodja el a katari gázvásárlást. Pedig Orbán Viktor már ellenzékből, 2008-as dohai látogatása során fontosnak nevezte a közel-keleti cseppfolyó­sított gáz majdani beszerzését. Az MTI hírarchívumában fellelt ak­kori Fidesz-közlemény ezt még azzal indokolta, hogy „ma egész Európa egyik legnagyobb problé­mája az Oroszországtól való egy­oldalú” energiahordozó-függő­ség, az ebbéli „kiszolgáltatottság” enyhítését és a gázárak féken tar­tását sürgetve. De 2009-ben, még miniszterelnökként, Ománban és Katarban Gyurcsány Ferenc is cseppfolyósföldgáz-beszerzésről tárgyalt. A magyar küldöttségben akkor még Hernádi Zsolt Mol-ve­­zér képviselte a céges érdeklődést, 16 éve beszél a Fidesz a közel-keleti cseppfolyósított gáz majdani beszerzéséről felvetve, hogy az az idő tájt ter­vezett horvátországi LNG-lefej­­tő építésében is részt vennének. Azóta LNG-ügyben már az állami MVM tárgyal, a három éve műkö­dő, Krk szigeti LNG-lefejtő kivite­lezésében viszont magyarok nem vettek részt. Mivel az LNG-szállításokat érintő magyar-katari egyeztetések azóta is rendszeresek, a Fidesznek egyre komolyabb kihívás a haladás látszatának fenntartása. Szijjártó Péter már 11 éve alá­írt Dohában a katari energiaügyi és ipari miniszterrel egy a jövőbe­ni magyarországi cseppfolyósított­gáz-szállítások megbeszéléseinek „keretet adó energiaügyi együtt­működési szándéknyilatkozatot”. Ez alig különbözik a minapi köz­léstől. Egy évtizede Áder János akkori köztársasági elnök már azt üzente Dohából, hogy „hamaro­san” érkezhet Magyarországra a katari LNG. Ha a pénzügyi felté­telekről meg tudunk állapodni, már csak néhány kilométernyi ve­zetéket és két határmetszéket kell megépíteni ahhoz, hogy az olaszok felől Magyarországra és a térség­be katari gáz kerülhessen - tet­te hozzá. Kilenc éve, röviddel Kö­vér László dohai látogatása után, a külügyminiszter térségünk legége­tőbb kérdésének Katar kapcsán az energiabiztonságot és a több lábon állást nevezte. 2019-ben dohai lá­togatása során Szijjártó Péter már konkrét időpontot említett, mond­ván: a krki gázlefejtő 2021-re várt átadása megteremti a katari fű­tőanyag ideszállításának fizikai le­hetőségét, amivel kapcsolatos tár­gyalásokra partnerei nyitottnak mutatkoztak. Mentve a menthe­tőt, Szijjártó Péter két éve már azt jelentette be, hogy a felek között „létrejött a politikai megállapo­dás”, így az MVM és a QatarEnergy között megindulhatnak a válla­latközi tárgyalások. Miközben a dél-délkelet-európai vezetékrend­szer uniós támogatását sürgette, a krki lefejtő bővítési tervei kapcsán valós lehetőségnek nevezte, hogy „körülbelül három éven belül” ide­érjen a katari gáz. Tavaly március­ban, annak kapcsán, hogy „külügy­miniszter-barátja”, Mohammed Al-Thani néhány perccel kormány­fői kinevezése után fogadta, abbéli reményének adott hangot, hogy ja­vulnak kilátásaink a katari gáz „be­látható időn belüli” megjelenésé­re. Ehhez képest májusban Orbán Viktor Katarból csak annyit üzent, hogy „majd” mi is vásárolunk on­nan fűtőanyagot, „mert több lábon állni jobb”, mint egyen. Júliusban Szijjártó Péter viszont egy új, stra­tégiai megállapodás kapcsán már csak a 2027-es indulást nevezte re­ális esélynek, mert addig úgymond „le vannak kötve a kapacitások”, de „kereskedővállalataink már meg is kezdték a technikai tárgyaláso­kat” a mennyiségről és az útvonal­ról. A katari emír tavaly augusztus 20-i, budapesti látogatása kapcsán Orbán Viktor felidézte, hogy ő há­rom körben, még a dohai focivébén „Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonsá­gát, mert mi nem ideológiai vagy politikai, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel közelítünk az energiahor­dozók vásárlásá­hoz" is arról tárgyalt, miként érkezzék katari hajókon és Horvátországon keresztül hozzánk a gáz. Az újabb politikai megállapodást említő Szijjártó Péter, finoman sürgetve a „vállalatokat”, a horvát lehetősé­get nem említve, egy évet faragha­tott a változatlanul igen „cseppfo­lyós” céldátumon. A nemzetközi példák alapján Katar egyáltalán nem tűnik nehéz tárgyalópartnernek. Hogy a tár­gyalások elhúzásával mi lehet a magyar kormány célja, arról csak találgatásokat hallhattunk. Tény: azok az Ukrajna orosz lerohanása miatt leginkább berzenkedő tag­államok, amelyek gázcsapját Pu­­tyin 2022-ben elzárta, Katar vagy épp az USA képében szinte zök­kenőmentesen találtak új beszál­lítót. Magyarország orosz ellátása ugyanakkor, Orbán Viktor nem­zetközi megnyilvánulásainak ju­talmául, nemhogy zavartalan, de Moszkva akár a szerződöttnél is többet ad. Ha viszont a 2021 vége óta élő, 15 éves magyar-orosz gáz­megállapodást egyik fél sem sér­ti meg, úgy, különösen a zuhanó igények tükrében, nincs igazán mozgástér további nagy megálla­podásra - vélik szakértők. Azt ha­tározottan cáfolják, hogy az LNG drágább lenne az orosz beszerzés­nél. Európában ma már minden nagykereskedelmi ár a gáztőzsdé­hez igazodik, még ha ez az LNG- nek kisebb, a vezetékes szállítások­nak pedig nagyobb haszonkulcsot is biztosít - teszik hozzá. Nem csepp a­­ tengerben a­­ katari folyé­­kony földgáz । I SZIJJÁRTÓ PÉTER Ráfizetünk az orosz-magyar gázpaktumra FŰTÉS Bár az uniós tagállamok zöme immár egyáltalán nem igényli Moszkva zsarolásra használt fű­tőanyagát, és az időjárás is enyhe, Putyin nem enged a felárunkból. Tavaly novemberben kissé új­­fent, ezúttal közel 7 százalékra nőtt az orosz gázárunk az irányadó tőzs­déhez viszonyított felára - számí­tottuk ki a KSH által tegnap fris­sített külkereskedelmi adatbázis alapján. Míg a 2023-as év utolsó előtti havában az orosz gáz köbmé­teréért - a nálunk bevett mérték­egységekre átszámolva - mintegy 145 forintot fizettünk, addig a TTF nevű holland gáztőzsde szerződés szerint irányadó, két hónappal ko­rábbi, vagyis szeptemberi átlaga 135 forintot mutatott. Míg az orosz tarifánk októberhez képest forint­ban 8 százalékkal ugrott meg, addig a rotterdami kereskedés 6 százalé­kos drágulást mutatott. (A magyar kormány által használt mértékegy­ségek szerint, míg Moszkva novem­berben megawattóránként 41 eurót számított fel, addig a hollandoknál 37 eurós átlag alakult ki.) A bosszan­tó részletek ellenére a piac a meg­nyugvás j­eleit mutatta. Novemberben 619 millió köb­méter gáz érkezett Oroszországból. Bár ez önmagában nem különöseb­ben kiugró, az év első 11 havában érkezett 5,8 milliárd köbméter az időarányos szintet 43, a 2021 vége óta érvényes, 15 éves szerződésben rögzített, 4,5 milliárd köbmétert pe­dig több mint negyedével megha­ladja. Eszerint tehát az oroszoktól a szerződéses szintnél jóval több gázt kapunk, amit Moszkva se titkol. Te­kintettel arra, hogy az idő változat­lanul enyhe, a hazai gáztárolók töl­­töttsége pedig a szezon közepén az energiaügyi tárca tegnapi jelentése szerint még mindig 76 százalék, eb­ből továbbértékesítésre is jut, amit megfigyelők visszaigazolnak. Az árak hullámzásából adódóan az is tény, hogy a novemberi orosz adag egyazon időszak során a pia­con 11 milliárddal drágább lett vol­na. Ugyanezt a számítást 2023 egé­szére vetítve viszont arra jutunk, hogy ha a gázt nem a magyar-orosz szerződés alapján, hanem a tőzs­dén vesszük meg, úgy 283 milliárd forinttal több maradt volna itthon. Ugyanez az összeg a sokkal viharo­sabb 2022-es évben 246 milliárdot tett ki. Eszerint tehát a 2021-es Or­­bán-Putyin-gázpaktum eddig Ma­gyarországnak közel félezer mil­liárdos kárt okozott, míg a Kreml ugyanennyivel többet költhetett Ukraj­na bombázására. A TTF alakulásának ismeretében a két hónapos árelcsúsztatás mi­att az orosz gázárunk idén márciu­sig viszonylag pontosan becsülhető. Eszerint míg a december jelentős, 28 százalékos árugrást hozhatott, addig a januári nyugvópont után mostantól 40 százalékos áresés lát­ható előre. Bár a tőzsde most köb­méterenként újfent száz forint kö­rül jár, a kormány változatlanul nem csökkenti az átlag feletti la­kossági fogyasztás ennek több mint ötszörösére rúgó, úgymond „pia­ci” alapú díját. Lapunk a KSH nyil­vántartása alapján, 2022 eleje óta közöl az Orbán-kormány által tit­kolt orosz gázárunkra vonatkozó becslést. Módszertanunk minded­dig kiállta a kormány, illetve egyes „független szakértők” részéről meg­nyilvánuló, lankadatlan támadáso­kat. Számításainkat köbméteren­ként 34 megajoule-os fűtőértéken végeztük. MARNITZ ISTVÁN Orosz gázártöbblet* Forrás: ksh.hu, investing.com, Mnlkozeparfolyam.hu, NÉPSZAVA-számítás és -becslés/NÉPSZAVA-grafika

Next