Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-02 / 28. szám

VILÁG NÉPSZAVA 2024. február 2., péntek 8 Gazdák ostroma alatt Brüsszel TÜNTETÉS Ostromlott várossá vált a tegnapi uniós csúcs idejére Belgium s egyben az Európai Unió fővárosa, Brüsszel. A tüntető gaz­dák dühe és lendülete mit sem csil­lapodott a napokban elért uniós engedmények ellenére sem. Ezen engedmények között a legjelen­tősebb, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett az Ukrajnából szár­mazó mezőgazdasági termékek behozatalának korlátozására és a megműveletlen földekre vonatko­zó egyes környezetvédelmi előírá­sok enyhítésére. A tiltakozók több mint ezer trak­torral torlaszolták el a főbb utakat, miközben az állam- és kormányfők az Európai Tanácsban üléseztek. A megmozdulás káoszba és erőszak­ba torkollt. A gazdák tüzeket gyúj­tottak, gumiabroncsokat égettek, petárdákat dobáltak, és megpróbál­tak betörni az Európai Parlament­be. A rendfenntartók vízágyúkkal és könnygázzal avatkoztak be, a tüntetők kövekkel, tojásokkal és sö­rösüvegekkel dobálták a rendőrö­ket. Egyes városrészeket sűrű füst­felhő borított be, számoltak be a helyszíni tudósítások. Alexander De Croo belga mi­niszterelnök közölte a gazdákkal, hogy a hatóságok hajlandóak meg­vitatni követeléseiket, de felszólí­totta a tüntetőket, hogy ne zárják le a várost. Ma reggel „Brüsszel egy ostromlott város” - mondta a kor­mányfő, hozzátéve, hogy a város és az ország megbénítása nem megol­dás a gondokra. Egy brüsszeli rendőrségi szó­vivő a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a tüntető gazdák zöme bel­giumi, bár az EU-csúcsra időzítve több uniós tagállamból érkeztek tiltakozók Brüsszelbe. Több össze­csapásra is sor került a tüntetők egy erőszakos csoportja és a rend­őrség között. Arra vonatkozóan nincsenek egyelőre információk, hogy az erőszakos tüntetők is föld­művesek-e. A gazdák ügyei nem szerepeltek az EU-csúcs hivatalos napirend­jén. G. M. HIRDETÉS --------------------------------------------------­ A tiltakozó gazdák közé erőszakos tüntetői csoportok is vegyültek KÖZGYŰLÉSI HIRDETMÉNY A PRIVILLAGE Bistro Kft. (adószám: 32208771-2-13) bejelenti, hogy a 2023. gazda­sági év lezárása, valamint a felmerült tulajdo­nosi igények megoldása okán 2024. február 09. napján 10.00 órai kezdettel Taggyűlést és egyben hivatalos Közgyűlést tart. Taggyűlés helyszíne: 2143 Csömör, Szabadság u. 13. Amennyiben az eredeti 10.00 órás kezdés­re nem jelenik meg minden tag, akkor 10.30 perctől újabb Taggyűlés/Közgyűlés megtartá­sára kerül sor. Papp Attila ügyvezető Orbán simán belement Ukrajna segélyezésébe EU-CSÚCS Uniós partnerei meggyőzték a miniszterelnököt, hogy adja fel a vétóját, és még az is lehet, hogy semmit nem kapott érte cserébe. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Unió vezetői csütörtö­kön megállapodtak az Ukrajnának négy éven át nyújtandó 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási cso­magról, miután Orbán Viktor vis­­­szavonta a támogatással szembeni vétóját. Az alkut rekordidő alatt ütötték nyélbe, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen éles szem­benállás és fenyegetőzések előzték meg a rendkívüli csúcstalálkozót. A magyar miniszterelnökre a tanács­kozás előtt és alatt is nagy nyomás nehezedett, makacsságával azt koc­káztatta, hogy Magyarország telje­sen elszigetelődik a közösségben. Végül egyetlen korábbi követelé­sét sem sikerült keresztülvinnie, a Facebookra feltett videójában pe­dig azzal dicsekedett: sikerült meg­akadályoznia, hogy a magyarok­nak járó uniós pénzek Ukrajnában kössenek ki. Ilyen veszély azonban soha nem fenyegetett. Az ukrán csomagról született kompromisszumot azokon a két- és többoldalú tárgyalásokon sike­rült kidolgozni, amelyeket Orbán Viktor szerda este, majd csütör­tökön a reggeli órákban folytatott néhány uniós vezetővel, köztük Charles Michellel, az állam- és kor­mányfői testület elnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Bi­zottság elnökével és az EU három legbefolyásosabb vezetőjével: Olaf Scholz német kancellárral, Em­manuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszter­elnökkel. Később a többi tagálla­mi vezető is tárgyalóasztalhoz ült, hogy ráüsse a pecsétet az alkudo­zás eredményére. A patthelyzet december óta tar­tott, amikor a magyar kormányfő megakadályozta az Ukrajna pénz­ügyi megsegítéséről szóló megálla­podást. Eredetileg több feltételt is szabott a hozzájárulásához, ebből csütörtökre egy maradt: tovább­ra is ragaszkodott a támogatás fo­lyósításának éves vétójához. A töb­bi tagállam erről hallani sem akart, és végül Orbán Viktor hajolt meg az akaratuk előtt. A megállapodás alapján az uni­ós vezetők évente vitát rendeznek az 50 milliárdos segélycsomag vég­rehajtásáról, és szükség esetén két év múlva - egyhangú döntéssel - felülvizsgálatot tarthatnak róla. Vagyis ha Orbán Viktor 2026-ban szeretné elővenni, módosítani az Ukrajna támogatásáról született döntést, neki kell majd megszerez­nie ehhez a többség támogatását. A pénzügyi segítség kulcsfon­tosságú az ukrán gazdaság talpon tartásához, mivel az amerikai kor­mányzatnak egyelőre nem sikerült megnyernie a kongresszus bele­egyezését a saját 60 milliárd dol­láros támogatási csomagjához. Ukrán tisztviselők költségvetési válságra figyelmeztettek, ha a nyu­gati támogatás teljesen leáll. Von der Leyen sajtótájékoztatóján azt mondta, reméli, az EU döntése arra ösztönzi majd az Egyesült Államo­kat, hogy kövesse a közösség példá­ját. A csúcs záróközleményébe be­került egy utalás az EU-támoga­­tások felfüggesztéséhez vezető jogállamisági eljárásról született korábbi állásfoglalásra. (Magyaror­szágtól e folyamat keretében von­tak el átmenetileg 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást 2022 decemberében). Az éppen Orbán Viktor nyomására három éve meg­született deklarációban az állam­ Az ukrán csomagról született kompro­misszumot azokon a két- és többoldalú tárgyalásokon sikerült kidol­gozni, ame­lyeken Orbán Viktor szerda este, majd csütörtökön a reggeli órák­ban folytatott az EU és a leg­befolyásosabb tagállamok vezetőivel Találkozó a ratifikáció után A csúcstalálkozót követően Orbán Viktor és Ulf Kris­­tersson svéd kormányfő kétoldalú találkozót tartott. A 15 perces megbeszélésen egyetértettek, hogy foly­tatják a párbeszédet, egyeztetik következő találkozó­juk időpontját, amelyre vélhetően azután kerül sor, hogy a magyar Országgyűlés ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Legalábbis ez lenne a „termé­szetes", mondta Kristersson. Orbán Viktornak végül egyet­len korábbi követelését sem sikerült keresztül­­vinnie, és kormányfők egyebek mellett le­szögezték: a procedúra keretében hozott intézkedéseknek arányban kell állniuk a jogállamiság meg­sértése által okozott költségveté­si kockázatokkal. Név nélkül nyi­latkozó EU-tisztviselők szerint az előírások felemlegetésének nincs semmilyen jelentősége, egy magas rangú EU-forrás azonban a Nép­szavának azt mondta: a passzus azért került be a zárónyilatkozat­ba, mert helyre kell állítani a bizal­mat a magyar kormány és az Euró­pai Bizottság között.­­ A magyarok azt állítják, hogy Brüsszel gyak­ran változtat a pénz­felszabadítás­hoz fűzött feltételeken, a bizottsá­giak meg azt mondják, Budapest nem teljesít. Ezért fontos újra írás­ba foglalni az eljárást övező alapel­veket - fogalmazott, finoman utal­va rá, hogy Brüsszelnek is lehetnek mulasztásai a folyamatban. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a csúcsot köve­tő tájékoztatóján határozott nem­mel válaszolt a kérdésre, ígértek-e pénzt Orbánnak cserébe azért, hogy beleegyezett Ukrajna segélye­zésébe. Megfigyelők ugyanakkor nem zárják ki, hogy az alkudozá­sok során szóba kerülhetett a fel­függesztett támogatások részleges felszabadítása az „arányosság” je­gyében és a magyar teljesítésről ké­szült brüsszeli értékelések módosí­tása után. A következő hónapokban kide­rülhet, hogy született-e ilyen hát­téralku a brüsszeli csúcson, vagy Orbán Viktor úgy egyezett bele a sokáig ellenzett ukrán csomagba, hogy partnerei semmilyen enged­ményt nem tettek neki. Arcvesztés lett a kardcsörtetés ára ÉRTÉKELÉS Ahhoz képest, hogy decemberben megvétózta a segély­csomagot, majd komoly feltétele­ket szabott, hogy támogassa, csak formális ígéreteket kapott Orbán Viktor a voksáért cserébe - mond­ta lapunknak Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos.­­ Pedig egy francia lapnak még le is nyilatkozta, csak úgy hajlandó megszavazni a csomagot, ha nem uniós költségvetésből vagy hitelből fizetik, s nem egy összegben, ha­nem éves lebontásban. Ezek közül semmi sem teljesült. A volt külügyminiszter és koráb­bi magyar uniós biztos hozzátette, azért is nagy kudarc Orbán számá­ra a csütörtöki szavazás, mert csak miatta hívták össze a találkozót, ő próbálta zsarolni a többi uniós kor­mányfőt, ám ahelyett, hogy szö­vetségeseket talált volna, egyedül maradt, s alig másfél óra alatt el is jutottak a segélycsomag egységes megszavazásáig. - Persze az a híradásokból is lát­szik, hogy előtte voltak egyezteté­sek Orbán és az EU prominens or­szágainak vezetői között - folytatta Balázs Péter -, ám nem derült ki, ott mi hangzott el, milyen igényei voltak a magyar miniszterelnök­nek, s miket ajánlottak neki. A vég­eredmény azt mutatja, vélhetően inkább súlyos várható következ­ményekkel szembesítették, mint­sem a feltételeit támogatták volna. Nehezen képzelhető el, hogy az EU például engedett volna az elveiből, sokkal inkább Orbán szembesül­hetett vele, hogy egyedül maradt, senki sem állt mellé, így visszako­zott. Ez a korábbi kardcsörtetés és kinyilatkoztatások után komoly arcvesztés számára nemzetközi szinten, de itthon biztosan meg­magyarázzák majd, s végül győze­lem lesz az amúgy jelentős vere­ségből. VAS ANDRÁS Balázs Péter volt külügyminiszter: Nagy kudarc Or­bán számára a csü­törtöki szavazás

Next