Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-15 / 39. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 15., csütörtök 4 Szigorodnak a migrációs szabályok az EU-ban HATÁR Véget ér az évek óta tartó huzavona az EU migrációs és menekültügyi politikájának reformjáról, miután a közösség két törvényhozó szerve - a kormányközi EU Tanács és az Európai Parlament (EP) - megállapodott a paktumot alkotó jogszabályokról. Az EP állampolgári jogi bizottsága szerdán megszavazta a 10 rendeletből álló csomag kulcsfontosságú elemeit, ami után már csak az áprilisi formális jóváhagyás van hátra. Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani, de brüsszeli várakozások szerint jó néhány már a határidő előtt alkalmazni fogja azokat. Az új törvények szigorítják a migrációs szabályokat: egyebek mellett bevezetik az EU-ba való belépés feltételeit nem teljesítő személyek kötelező átvilágítását és hatékonyabb azonosítását a határon, előírják befogadóközpontok építését a határra érkező menedékkérők számára, felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását és az erre nem jogosultak visszaküldését a származási országba. A migráció kezeléséről szóló rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A jelenlegi szabályozást - amely az EU-ba történő első belépés helyszínét jelöli ki erre a feladatra - felváltja egy új szolidaritási mechanizmus. A területükre érkezők nagy számával megbirkózni képtelen tagállamokat kötelező lesz támogatni, a szolidaritás formáját azonban minden egyes hozzájáruló ország maga választhatja meg. A migránsok elosztása, befogadása nem lesz kötelező, de a segítségnyújtás igen, amely az áthelyezésüktől a pénzügyi és egyéb anyagi vagy technikai támogatásig, például határvédelmi eszközök, berendezések átadásáig terjedhet. Ugyanakkor, ha egy harmadik ország állampolgára illegálisan érkezik egy olyan tagállamba, amely nem az első érkezés helyszíne, és az utóbbi a nagy migrációs nyomás miatt nem tudja visszafogadni, akkor a második országnak kell felelősséget vállalnia érte. A migránsok előszűrésére és menedékkérelmük gyorsított elbírálására uniós szinten befogadó központokat kell létesíteni, amelyekben a férőhelyek száma egy adott időpontban és az összes tagállam átlagában nem haladja meg a 30 ezret. A nemzetközi védelemért folyamodók legfeljebb néhány hónapot tölthetnek ezekben a határ menti létesítményekben, eltérően az egykori magyar tranzitzónáktól, ahol akár éveket is eltöltöttek. A magyar kormány azzal riogatja a közvéleményt, hogy az uniós rendelkezések nyomán „migránsgettók” fognak létrejönni a határokon. Ylva Johansson belügyi biztos a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjújában cáfolta és „félretájékoztatásnak” nevezte a kijelentést. „Orbántól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcsolatos dezinformációt táplálják”, mondta a politikus, aki szerint az előírások éppen arról gondoskodnak majd, hogy a befogadóközpontok ne legyenek túlzsúfoltak és megfelelő körülményeket biztosítsanak a menedékkérőknek. Az EU migrációs és menekültügyi paktumát a tagállamok minősített többséggel fogadják el, így a magyar kormány ellenszavazata nem tudja megakadályozni a jóváhagyását. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Felgyorsul a kérelmek elbírálása és az erre nem jogosultak visszaküldése LAPSZÉL Tüntetnek a közvetlen Közös tüntetést szervez a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd - ZÖLDEK a közvetlen köztársaságielnök-választásért február 25-én a Parlament elé. Másnap, február 26-án kezdődik az Országgyűlés tavaszi időszaka, amelyben Novák Katalin lemondásáról is szavazni fognak. „Nem hagyhatjuk, hogy megint Orbán Viktor döntsön, és újra egy olyan köztársasági elnököt juttasson az államfői székbe, aki pedofilsegítő bűnözőnek ad elnöki kegyelmet” - közölték az ellenzéki pártok. Közben újabb ellenzéki párt nevezett meg jelöltaspiránst. Az LMP Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanárt (képünkön) ajánlja államfőnek. Ungár Péter, az ellenzéki párt társelnöke úgy véli, hogy Hack Péter közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendet őrző köztársasági elnöke lehetne Magyarországnak. NÉPSZAVA Kormányinfó újra Orbán Viktor nélkül Egy nappal Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelője előtt, pénteken tartanak először kormányinfót a kegyelmi botrány kirobbanása óta. Noha az államfő lemondása indokolná, a kormányfő ezúttal sem áll ki az újságírók elé, a tájékoztatót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tartja. Orbán továbbra sem szólal meg a botrányban, Facebook-oldalán tegnap is csak arról tett közzé egy videót, hogy kormányülésre készülnek a kabinet tagjai. NÉPSZAVA államfőválasztásért Kirándulásokon spórol a tankerület KORLÁTOZÁS Idén csak egynapos osztálykirándulásokat lehet szervezni a Külső-Pesti Tankerületi Központ iskoláiban, a szakszervezet szerint a kísérőtanárok díjazásán akar takarékoskodni a fenntartó. JUHÁSZ DÁNIEL Kizárólag egynapos osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat lehet szervezni ebben a tanévben a Külső-Pesti Tankerületi Központ iskoláiban - értesült a Népszava. Egy lapunkhoz - és az rtl.hu-hoz - eljutott, szülőknek szóló tájékoztatás szerint a kirándulások csak 1-1 naposak lehetnek, vagyis többnapos, ottalvós kirándulásokat nem lehet szervezni. A tankerületi központ további megkötéseket is felsorolt: a kirándulásokba a hétvégék nem vonhatók be, csak hétköznap lehet menni, valamint erdei iskola csak alsó tagozaton, minden évben csak egy évfolyamon szervezhető, és nem lehet három éjszakánál, vagyis négy napnál hosszabb. A központi tiltások miatt több szülő felháborodott, mert úgy érzik, a tankerület a gyerekeken akar spórolni. Bár a kirándulások költségeinek egy részét sok esetben a szülők állják - például a befizetett osztálypénzekből -, egyes járulékos költségeket az iskolának, és így a tankerületnek kell fizetnie, továbbá az ilyen iskolai programokért a kísérőtanároknak is túlórapénz jár. A döntés okairól érdeklődtünk a Külső-Pesti Tankerületi Központnál, amelynek igazgatója nem tagadta, hogy korlátozásokat rendelt el, de kérdésünkre sem indokolta meg azok szükségességét. Rábel Krisztina válaszában azt írta, a tankerületi központ minden évben meghatározza a kirándulások kritériumait, amelyeket „elsődlegesen a gyermekek érdekeit szem előtt tartva” határoznak meg - ez vonatkozik az erdei iskolákon részt vevőkre és a kísérők számára is. A tankerületi igazgató hozzátette, az idei tanévben saját költségen biztosítják minden felsős tanuló belépőjét a Csodák Palota A kirándulások kritériumait elsődlegesen a gyermekek érdekeit szem előtt tartva határozzák meg jába, minden alsós diáknak belépőt a Fővárosi Állatkertbe, az 1-3. osztályosoknak a Minipoliszba, a gimnáziumi tanulóknak pedig egy városismereti sétára, ezeket a belépőket a tanulmányi kirándulásokon használják fel. A legtöbb esetben pedig buszt is biztosítanak. Mindez azonban nem magyarázza, mi szükség volt a kirándulásokkal kapcsolatos korlátozásokra. Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a válasz egyértelmű. Nagy Erzsébet laA költségek egy részét eddig is a szülők állták, például a befizetett osztálypénzekből. Bánknak azt mondta, a tankerület a kísérőtanárok túlórapénzét akarja megspórolni, amit az is bizonyít, hogy a hétvégi kirándulásokat megtiltották - hétvégén ugyanis magasabb túlórapénzt kellene fizetni a pedagógusoknak. A PDSZ ügyvivője emlékeztetett: ezeket a díjakat korábban sokszor nem fizették ki a tanároknak a tankerületek, amiért a szakszervezet több esetben pert indított és meg is nyert. Most ennek úgy akarják elejét venni, hogy betiltják a többnapos, hétvégi kirándulásokat - fogalmazott Nagy Erzsébet, aki azt is elmondta, más tankerületekben is hallott hasonló intézkedésekről. Tavaly is történt egy hasonló eset: 2023 áprilisában a Magyar Hang írta meg, hogy egy dél-budai iskolában elmaradt a háromnapos osztálykirándulás, mert a tankerület nem tudta finanszírozni a kísérőtanárok költségét. A tankerület érvelése alapján talán az lenne a legjobb, ha a gyerekekkel nem merészkednének az iskolaudvarnál távolabb RÁBEL KRISZTINA: Túlórapert nyertek a debreceni tanárok Jogerősen pert nyertek debreceni pedagógusok a kifizetetlen túlórák ügyében - tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetének elnökétől. Totyik Tamás elmondta, az ügyben több mint 20 olyan pedagógus érintett, akiknél 96 órán belül rendeltek el helyettesítést, amit nem fizetett ki nekik a tankerület, pedig ilyen esetekben az órabér 50 százaléka jár túlórapénzként.