Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-15 / 39. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 15., csütörtök 4 Szigorodnak a migrációs szabályok az EU-ban HATÁR Véget ér az évek óta tartó huzavona az EU migrációs és mene­kültügyi politikájának reformjáról, miután a közösség két törvényhozó szerve - a kormányközi EU Tanács és az Európai Parlament (EP) - megállapodott a paktumot alkotó jogszabályokról. Az EP állampolgári jogi bizottsága szerdán megszavazta a 10 rendeletből álló csomag kulcs­fontosságú elemeit, ami után már csak az áprilisi formális jóváhagyás van hátra. Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani, de brüsszeli várakozások szerint jó néhány már a határidő előtt alkalmazni fogja azokat. Az új törvények szigorítják a migrációs szabályokat: egyebek mellett bevezetik az EU-ba való be­lépés feltételeit nem teljesítő sze­mélyek kötelező átvilágítását és ha­tékonyabb azonosítását a határon, előírják befogadóközpontok építé­sét a határra érkező menedékkérők számára, felgyorsítják a menedék­kérelmek elbírálását és az erre nem jogosultak visszaküldését a szár­mazási országba. A migráció kezeléséről szóló ren­delet meghatározza, hogy mely tag­állam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A jelen­legi szabályozást - amely az EU-ba történő első belépés helyszínét je­löli ki erre a feladatra - felváltja egy új szolidaritási mechanizmus. A te­rületükre érkezők nagy számával megbirkózni képtelen tagállamo­kat kötelező lesz támogatni, a szo­lidaritás formáját azonban minden egyes hozzájáruló ország maga vá­laszthatja meg. A migránsok elosz­tása, befogadása nem lesz kötelező, de a segítségnyújtás igen, amely az áthelyezésüktől a pénzügyi és egyéb anyagi vagy technikai támogatá­sig, például határvédelmi eszközök, berendezések átadásáig terjedhet. Ugyanakkor, ha egy harmadik or­szág állampolgára illegálisan ér­kezik egy olyan tagállamba, amely nem az első érkezés helyszíne, és az utóbbi a nagy migrációs nyomás mi­att nem tudja visszafogadni, akkor a második országnak kell felelősséget vállalnia érte. A migránsok előszűrésére és menedékkérelmük gyorsított el­bírálására uniós szinten befogadó központokat kell létesíteni, ame­lyekben a férőhelyek száma egy adott időpontban és az összes tag­állam átlagában nem haladja meg a 30 ezret. A nemzetközi védelemért folyamodók legfeljebb néhány hó­napot tölthetnek ezekben a határ menti létesítményekben, eltérően az egykori magyar tranzitzónáktól, ahol akár éveket is eltöltöttek. A magyar kormány azzal riogat­ja a közvéleményt, hogy az uniós rendelkezések nyomán „migráns­­gettók” fognak létrejönni a határo­kon. Ylva Johansson belügyi biz­tos a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjú­jában cáfolta és „félretájékoztatás­nak” nevezte a kijelentést. „Orbán­tól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcso­latos dezinformációt táplálják”, mondta a politikus, aki szerint az előírások éppen arról gondoskod­nak majd, hogy a befogadóközpon­tok ne legyenek túlzsúfoltak és megfelelő körülményeket biztosít­sanak a menedékkérőknek. Az EU migrációs és menekültügyi paktumát a tagállamok minősített többséggel fogadják el, így a magyar kormány ellenszavazata nem tudja megakadályozni a jóváhagyását. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Felgyorsul a kérelmek elbírálása és az erre nem jogosultak visszaküldése LAPSZÉL Tüntetnek a közvetlen Közös tüntetést szervez a Demok­ratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd - ZÖLDEK a közvetlen köztársaságielnök-vá­lasztásért február 25-én a Parla­ment elé. Másnap, február 26-án kezdődik az Országgyűlés tavaszi időszaka, amelyben Novák Ka­talin lemondásáról is szavazni fognak. „Nem hagyhatjuk, hogy megint Orbán Viktor döntsön, és újra egy olyan köztársasági elnö­köt juttasson az államfői székbe, aki pedofilsegítő bűnözőnek ad elnöki kegyelmet” - közölték az ellenzéki pártok. Közben újabb ellenzéki párt nevezett meg je­löltaspiránst. Az LMP Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanárt (képünkön) ajánlja államfőnek. Ungár Péter, az ellenzéki párt társelnöke úgy véli, hogy Hack Péter közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogál­lamot és az alkotmányos rendet őrző köztársasági elnöke lehetne Magyarországnak. NÉPSZAVA Kormányinfó újra Orbán Viktor nélkül Egy nappal Orbán Viktor minisz­terelnök szombati évértékelő­je előtt, pénteken tartanak elő­ször kormányinfót a kegyelmi botrány kirobbanása óta. Noha az államfő lemondása indokol­ná, a kormányfő ezúttal sem áll ki az újságírók elé, a tájékoztatót Gulyás Gergely Miniszterelnök­séget vezető miniszter és Szent­királyi Alexandra kormányszó­vivő tartja. Orbán továbbra sem szólal meg a botrányban, Face­­book-oldalán tegnap is csak arról tett közzé egy videót, hogy kor­mányülésre készülnek a kabinet tagjai. NÉPSZAVA államfőválasztásért Kirándulásokon spórol a tankerület KORLÁTOZÁS Idén csak egynapos osztálykirándulásokat lehet szervezni a Külső-Pesti Tankerületi Központ iskoláiban, a szakszervezet szerint a kísérőtanárok díjazásán akar takarékoskodni a fenntartó. JUHÁSZ DÁNIEL Kizárólag egynapos osztálykirán­dulásokat, tanulmányi kirándu­lásokat lehet szervezni ebben a tanévben a Külső-Pesti Tankerü­leti Központ iskoláiban - értesült a Népszava. Egy lapunkhoz - és az rtl.hu-hoz - eljutott, szülőknek szóló tájékoztatás szerint a kirán­dulások csak 1-1 naposak lehetnek, vagyis többnapos, ottalvós kirán­dulásokat nem lehet szervezni. A tankerületi központ további meg­kötéseket is felsorolt: a kirándulá­sokba a hétvégék nem vonhatók be, csak hétköznap lehet menni, vala­mint erdei iskola csak alsó tagoza­ton, minden évben csak egy évfo­lyamon szervezhető, és nem lehet három éjszakánál, vagyis négy nap­nál hosszabb. A központi tiltások miatt több szülő felháborodott, mert úgy ér­zik, a tankerület a gyerekeken akar spórolni. Bár a kirándulások költ­ségeinek egy részét sok esetben a szülők állják - például a befize­tett osztálypénzekből -, egyes já­rulékos költségeket az iskolának, és így a tankerületnek kell fizet­nie, továbbá az ilyen iskolai prog­ramokért a kísérőtanároknak is túlórapénz jár. A döntés okairól érdeklődtünk a Külső-Pesti Tan­kerületi Központnál, amelynek igazgatója nem tagadta, hogy kor­látozásokat rendelt el, de kérdé­sünkre sem indokolta meg azok szükségességét. Rábel Krisztina válaszában azt írta, a tankerületi központ minden évben meghatá­rozza a kirándulások kritériuma­it, amelyeket „elsődlegesen a gyer­mekek érdekeit szem előtt tartva” határoznak meg - ez vonatkozik az erdei iskolákon részt vevőkre és a kísérők számára is. A tankerületi igazgató hozzá­tette, az idei tanévben saját költ­ségen biztosítják minden felsős tanuló belépőjét a Csodák Palota­ A kirándulások kritériumait elsődlegesen a gyermekek érde­keit szem előtt tartva határozzák meg jába, minden alsós diáknak belé­pőt a Fővárosi Állatkertbe, az 1-3. osztályosoknak a Minipoliszba, a gimnáziumi tanulóknak pedig egy városismereti sétára, ezeket a be­lépőket a tanulmányi kiránduláso­kon használják fel. A legtöbb eset­ben pedig buszt is biztosítanak. Mindez azonban nem magya­rázza, mi szükség volt a kirándu­lásokkal kapcsolatos korlátozá­sokra. Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek (PDSZ) ügyvivője szerint a vá­lasz egyértelmű. Nagy Erzsébet la­A költségek egy részét eddig is a szülők áll­ták, például a befizetett osztálypén­zekből. Bánknak azt mondta, a tankerület a kísérőtanárok túlórapénzét akar­ja megspórolni, amit az is bizonyít, hogy a hétvégi kirándulásokat meg­tiltották - hétvégén ugyanis maga­sabb túlórapénzt kellene fizetni a pedagógusoknak. A PDSZ ügyvivő­je emlékeztetett: ezeket a díjakat korábban sokszor nem fizették ki a tanároknak a tankerületek, amiért a szakszervezet több esetben pert indított és meg is nyert.­­ Most en­nek úgy akarják elejét venni, hogy betiltják a többnapos, hétvégi ki­rándulásokat - fogalmazott Nagy Erzsébet, aki azt is elmondta, más tankerületekben is hallott hasonló intézkedésekről. Tavaly is történt egy hason­ló eset: 2023 áprilisában a Magyar Hang írta meg, hogy egy dél-budai iskolában elmaradt a háromnapos osztálykirándulás, mert a tankerü­let nem tudta finanszírozni a kísé­rőtanárok költségét. A tankerü­let érvelése alapján talán az lenne a legjobb, ha a gyerekekkel nem merész­kednének az iskolaudvar­nál távolabb RÁBEL KRISZTINA: Túlórapert nyertek a debreceni tanárok Jogerősen pert nyertek debreceni pedagógusok a kifizetetlen túlórák ügyé­ben - tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetének elnökétől. Totyik Ta­más elmondta, az ügyben több mint 20 olyan pedagógus érintett, akiknél 96 órán belül rendeltek el helyettesítést, amit nem fizetett ki nekik a tan­kerület, pedig ilyen esetekben az órabér 50 százaléka jár túlórapénzként.

Next