Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-19 / 42. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 19., hétfő 4 Megállítanák az Unió „orbanizációját” LÉPÉSEK Mély nyomokat hagytak az európai döntéshozókban Orbán Viktor vétófenyegetései, amelyek­kel tavaly decemberben két fontos döntést próbált megakasztani: a csatlakozási tárgyalások megkezdé­sét Ukrajnával és a háborúban álló ország pénzügyi megsegítését. A mi­niszterelnök végül beadta a derekát, de a megmaradt tekintélyén esett csorbát nem tudta kiköszörülni. Rá­adásul ez a sokadik eset volt, hogy a magyarok azzal revolverezték euró­pai partnereiket: megakasztják az egyhangúságot igénylő döntéseket, ha nem engednek a követeléseik­nek. Egy litván európai parlamenti képviselő szerint a budapesti kor­mány az ukrán háború kirobbanása óta sorozatosan megsérti az őszinte együttműködés uniós elvét, ami mi­att az alperesek között lenne a helye az EU Bíróságán.­­ Orbán Viktor megteremtette az Európa Uniót fenyegető állandó ve­szélyt, az „orbanizáció” veszélyét. Ez az EU döntéshozatali képességé­nek gyengítése azáltal, hogy egy tag­állam visszaél a vétójogával, és azt zsarolásra használja, például felfüg­gesztett közösségi pénzek kicsika­rására - mondta Andrius Kubilius a Népszavának adott interjúban. A mérsékelt konzervatívok tá­borába tartozó litván EP-képvise­­lő - aki kétszer vezette hazája kor­mányát - úgy látja, hogy meg kell állítani a „vétóval zsarolás kultúrá­ját”, mielőtt ahhoz más uniós tag­államok is kedvet kapnak. Szerin­te a szavazati jog megvonása nem a megfelelő eszköz erre, mert azt az Orbán-rendszer súlyos jogállamisá­gi mulasztásainak a szankcionálásá­ra vetnék be az EU-s intézmények. A politikus fontolgatja, hogy aláírás­gyűjtésbe kezd, majd annak nyomán felkéri az Európai Bizottságot, vizs­gálja meg: Magyarország megsze­­gi-e az őszinte együttműködés elvét. Ez a szerződésekbe foglalt elv meg­követeli a tagországoktól, hogy tar­tózkodjanak a közös célok megvaló­sítását veszélyeztető lépésektől, és segítsék elő azok végrehajtását.­­ A tagállamoknak az EU szerző­déseiben rögzített vétójoga nem ab­szolút. A vétójogot olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor egy ország nemzeti érdeke veszélyben forog. A vele való visszaélés, ha az kockára teszi az Unió célkitűzéseit, a szerződések nyilvánvaló megsér­tése - állítja Andrius Kubilius, aki az üzenetet továbbította a saját kormá­nyának is. Az intézmények mellett ugyanis a tagállamok is pert indít­hatnak az EU Bíróságán, ha a közös­ségi jog megsértését tapasztalják. - A vétójog használata önma­gában nem visszaélés. Az őszinte együttműködés elvének megsérté­se miatt induló eljárásban bizonyí­tani kell, hogy egy kormány a vétó­jogot különböző ügyekben zsarolás céljából használja — nyilatkozta a Népszavának Laurent Pech jogász­professzor, a Dublini Egyetem jogi karának dékánja. A szakértő nem látja akadályát, hogy „Orbán autok­ráciája” ellen jogi procedúra kez­dődjön, amiért az egyhangúság által szabályozott kérdésekben arra pró­bálja felhasználni a szavazatát, hogy megússza az uniós jog rendszeres megsértése és a közösségi pénzesz­közök hűtlen kezelése miatt indított eljárásokat. Szerinte megvan a jo­galap rá, hogy számonkérjék a ma­gyar kormányon a lojális, vagyis az őszinte együttműködés elvét, mivel tisztségviselői nyíltan beismerték: hajlandók zsarolási taktikákat alkal­mazni annak érdekében, hogy töb­bek között felszabadítsák a jelenleg több okból - például a jogállamiság elveinek rendszerszintű megsértése miatt - felfüggesztett uniós forráso­kat. Mint Pech rámutatott, az Euró­pai Bizottság pont egy éve perelte be Magyarországot az őszinte együtt­működés elvének megsértése miatt, miután a kormány kétszer is az EU közös álláspontja ellen szavazott egy ENSZ-testületben. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Andrius Kubilius azt tervezi, hogy aláírásgyűjtésbe kezd LAPSZÉL Újra hosszabbítanák a válsághelyzetet Az Orbán-kormány újra meg akarja hosszabbítani a tömeges bevándorlás miatti válsághelyze­tet - tudta meg lapunk egy a bel­ügyi tárca honlapjára felkerült tervezetből. Eszerint hat hónap­pal tovább, 2024. szeptember 7. napjáig tartana az intézkedés. Az Orbán-kormány 2015 ősze óta, vagyis bő nyolc éve hosszabbít­­gatja félévenként a tömeges be­vándorlás okozta válsághelyze­tet. NÉPSZAVA Fabinyi Tamás bocsánatot kért A pedofilbotrány nyomán Fabiny Tamás, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház elnök-püspöke a Kossuth rádióban bocsánatot kért azoktól, akik a gyermekott­honokban váltak szexuális abúzus áldozatává. Szerinte az egyház­ra is ráég a szégyen, mert tagjai nem vették időben észre a jeleket, vagy ha sejtettek is valamit, el­fordították a fejüket. „Hallgattak, amikor kiáltani kellett volna. Za­vartan magyarázkodtak, amikor jobb lett volna mélyen hallgatni” - tette hozzá, nehezen félreért­hető utalást téve Balog Zoltánra. Balog Zoltán református püspök a múlt héten elismerte, támogat­ta a pedofilsegítő K. Endre kegyel­mi kérvényét, de akkor nem mon­dott le. Ezt pénteken megtette, de nem a püspökségről mondott le, hanem a református egyház zsi­natának lelkészi elnöki posztjá­ról. NÉPSZAVA Sokan adományoztak a bántalmazottaknak Tegnap délig már több mint 141 millió forint gyűlt össze annak az akciónak a keretében, amelyet a pénteki tüntetésre időzítve in­dítottak. A pedofilbotrány miatt tartott demonstráción indított gyűjtéssel az egykori bántalma­zott, jelenleg hajléktalanságban élő fiatalok lakhatását segítenék. Az Utcáról Lakásba Egyesület közlése alapján a gyűjtést tegnap éjfélkor zárták. N­ÉPSZ­AVA „Haldoklik a gyermekvédelem” ÁLLAPOT Nem számít a gyerekek védelme a kormánynak, a társadalom peremén dolgoznak - mondták lapunknak a rendszerben munkát vállalók. MOHÁRI JUDIT „Szekunder szégyenérzetem van Novák Katalin döntése és a saját ve­zetőim viselkedése miatt, akiknek eszükbe sem jutott, hogy elhatáro­lódjanak ettől az ügytől.” Ezt írta la­punknak egy gyermekvédelmi gyám, miután olvasta a Népszavában az ellátórendszerben dolgozó kollégái lesújtó véleményét. Nincs egyedül, sorban jelentkez­nek azok a szakemberek, akik úgy érzik, mindenkinek meg kell tud­nia, hogy a családbarát kormánynak mennyire nem számít a gyerek és a gyerekvédelem. Nevét ő sem vállalja - ahogy a korábbi cikkünkben meg­szólalók sem -, mert „valószínűleg holnap már nem kellene bemennem dolgozni, sőt máshol sem kapnék munkát. Tartozom annyival a gyá­molt gyerekeimnek, hogy tovább kí­sérjem a sorsukat.” Úgy fogalmazott: körülbelül 600-an dolgoznak gyer­mekvédelmi gyámként az országban, ők a törvényes képviselői a 22 ezer állami gondoskodásban lévő gyerek­nek. Noha a gyermekvédelmi tör­vény szerint egy gyámhoz legfeljebb 30 gyerek tartozhatna, hozzá 36 tar­tozik, akik az ország különböző pont­jain laknak. Mint írta, szakirányú dip­lomája és másfél évtizedes szakmai tapasztalata van. Ennek ellenére „340 ezer a nettó fizetésem, cafeteria nincs, a saját autómat használom, amibe havi szinten beletankolok átlag 100 ezer forintot a gyermekek látogatá­sa miatt. Ha ezt levonom, marad havi 240 ezer forintom” - fogalmazott. Ilyen körülmények mellett végzi az igen összetett munkáját. Amikor egy gyerek állami nevelésbe, gondos­kodásba kerül, a szülő felügyeleti joga szünetel, ezt pótolja a gyám - magya­rázta. Minden olyan esemény, be­avatkozás, ami a törvényes képviselő hozzájárulását, beleegyezését igény­li, az ő feladatuk. Ilyenek például az orvosi beavatkozások, rendőrsé­gi ügyek, bírósági tárgyalások, abor­tusz, iskolai beiratkozás, okmányok intézése. Ezek mellett a gyerek sor­sát, életútját is követniük kell - tette hozzá. „Ha bármi baj történik, az a mi felelősségünk, a szakminisztérium első kérdése, hogy mit tett a gyám.” Megjegyezte azt is: az országos gyer­mekvédelmi szakszolgálat éves költ­ségvetése 9 milliárd forint, ennyi pénz jut a 19 megyére és a fővárosra. „Nem vagyunk hősök, de emberhez méltó bánásmódot érdemlünk mi is, akik a valódi gyermekvédelemben dolgozunk, a társadalom peremén. „Hogy miért csinálom? Hogy ne az egyház csinálja!” A gyermekvédelem területén mű­ködő civil szervezetben dolgozik az a szociális szakember, aki azt mond­ta: név nélkül és csak a magánvéle­ményét mondhatja el, mert ha az alapítványa nevében beszélne, más­nap „sóval hintenék be a szervezet helyét”. Úgy fogalmazott: a rend­szerben semmire nincs pénz, emi­att képtelenség szakmai és minősé­gi szolgáltatást nyújtani. A probléma viszont nem látható, a szociális szféra legmélyebben elásott bugyra a gyer­mekvédelem. Csak az tudja, hogyan működik, aki benne dolgozik. Míg az egészségügyi finanszírozás hiányá­val vagy akár a hajléktalansággal, az idősgondozás problémájával szinte mindenki találkozik, a gyermekvéde­lem egy zárt közeg, ahonnan a legrit­kább esetben jut ki információ. - Csak a legbotrányosabb esetek­ről értesül a társadalom, pedig meg­lepődnének az emberek, ha ismernék a teljes igazságot - mondta. „Nem is­merek olyan kollégát, aki ne találko­zott volna legalább egy pedofiltörté­­nettel” - fogalmazott. A pénzhiány miatt a szakmai minimumot sem le­het teljesíteni, csak a legkitartóbb szakemberek maradnak, de sokan más pályát választanak. Sokan nem megfelelő képzettséggel, szakmai ru­tin és megfelelő érzékenység nélkül dolgoznak a rendszerben. Kijelentet­te: az egész gyermekvédelmi rend­„Csak a legbotrányo­sabb esetek­ről értesül a társadalom, nem isme­rek olyan kollégát, aki ne találko­zott volna legalább egy pedofiltör­­ténettel” állítja egy szociális szakember. szel haldoklik, nem tudja betölteni a funkcióját, valójában bántalmazza a gyerekeket. Nem tud biztonságot és védelmet nyújtani, nincs arra garan­cia, hogy a családjából kiemelt kisko­rúnak jobb helye lesz a gyermekvé­delemben. A családjukból átmenetileg ki­emelt, korábban veszélyes, bántal­mazó környezetben élő kiskorúakat gondozó gyermekfelügyelő pedig ar­ról mesélt lapunknak - a retorzióktól tartva ugyancsak névtelenséget kér­ve -, hogy mennyire magukra utal­tak. Nincs vezetői vagy szakmai irá­nyítás, abban az intézményben, ahol ő dolgozik, mindenki azt csinál, amit akar - mondta. „Sok kollégám alkal­matlan a munkára, és mindig az a főnököm indoklása, hogy a munka­erőhiány miatt kellett őket felvenni. Pedig egy ilyen dolgozó hanyag, és példa is említ rá: »A kisebbeket nem vagy minimalizálva fürdeti meg. Van olyan is, aki agresszív velük, mások csak lepasszolják őket.” Azt mond­ta, ezt a viselkedést az intézményve­zetők nem tudják kordában tartani. Kijelentette: néhány kollégájával az „erős maghoz” tartoznak, foglalkozá­sokat szerveznek a gyerekeknek, sze­retettel és szakértelemmel fordulnak feléjük. De ez nem elvárás. A saját lel­kiismeretük, szaktudásuk és a gye­rekek iránti szeretetük miatt teszik a dolgukat. Dicséretet, elismerést ezért soha nem kapnak, a fizetésük pedig életkortól függően 250-280 ezer forint. „Egyszerűen megfojt minket a rendszer.” A gyermek­védelem nem tudja betölteni a funkcióját, valójában bántalmazza a gyerekeket - állítja a terü­leten dolgozó egyik szak­ember, aki szerint nincs elegendő pénz és szakember sem

Next