Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-21 / 44. szám
KULTÚRA Babos-gitárverseny Február 26-án rendezik a Magyar Jazz Szövetség által a 2018-ban elhunyt Babos Gyula emlékére rendezett Babos-gitárverseny döntőjét a Budapest Jazz Clubban. Tíz, döntőbe jutott gitáros mutatkozik be az ingyen élvezhető estén. NÉPSZAVA Előadások angol felirattal az Örkényben Angol nyelvű felirattal lesz látható az Örkény Színház három előadása: Az ajtó március 14-én és április 14-én, a Liliom (képünkön) április 17-én, majd A hattyú április 29-én. NÉPSZAVA Grafikai fesztivál A Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti Barcsay termében lesz március 14. és 29. között a 24. Tervezőgrafikai Biennálé. Idén a korábbi két évben készült művek szerepelnek: plakátok, kiadványok, arculatok, illusztrációk, emblémák, könyvek, információs rendszerek, bélyegek. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2024. február 21., szerda I I Cenzúragyanú irodalmi díjak jelöléseinél KÍNAI BEFOLYÁS Szerzőket zártak ki a sci-fi- és fantasyművek elismerésére szolgáló Hugo-díj listájából a kínai politikai cenzúrához igazodva - írta meg a The Guardian. A lap szerint mindez kiszivárgott e-mailekből derül ki, melyekben a szervezők „kényes politikai természetű” műveket jelöltek meg. A díj adminisztrációs csapatának egy tagja, Diane Lacey által kiszivárogtatott levelezésekből kiderül, hogy Dave McCarty, a 2023-as Hugo-díj nyugati szervezőinek képviselője határozottan azt kérte a tagoktól, emeljenek ki minden érzékeny, politikai jellegű témát a művekből. - Nem szükséges mindent elolvasni, de ha a mű Kínára, Tajvanra, Tibetre vagy más olyan témákra összpontosít, amelyek Kínában problémát jelenthetnek, azt ki kell emelni - írta még tavaly nyáron. Januárban tették közzé a 2023-as jelöltlista statisztikáit, amelyet a World Science Fiction Convention (Worldcon) részeként tartottak októberben a kínai Csengtu városában. Az adatokból kiderül, hogy a kínai származású, de Amerikában élő bestsellerszerző, Rebecca F. Kuang, valamint a szintén kínai, de Kanadában élő ifjúsági író, Xhan Jay Zhao is azon alkotók közé tartozott, akik elegendő jelölést kaptak ahhoz, hogy kategóriájukban a szavazólapon szerepeljenek, de a díj adminisztrátorai további magyarázat nélkül „nem jogosultnak” minősítették őket. Zhaót megdöbbentette a hír. - Nem tudom elhinni, hogy az adminisztrációs csapat nyugati tagjai úgy döntöttek, hogy önként részt vesznek ebben, ahelyett, hogy fenntartanák a díjak integritását - nyilatkozta az ifjúsági szerző. Paul Weimert is kizárták az egyik kategóriából az e-mailek tanúsága szerint amiatt, mert korábban Tibetbe utazott. Weimer egyébként cáfolta ezt, mivel csak Nepálban járt, Tibetben nem. - Ez még csak nem is hozzáértő politikai cenzúra, ez egy véletlenszerű baromság - mondta. A hír nagy felháborodást váltott ki a sci-fi-közösségben, sok rajongó és szerző aggodalmát fejezte ki, szerintük a díjakat cenzúrával szennyezték be. A 2024-es Worldcon bizottságának egyik tagja a botrány következtében lemondott. A legjobb regény díját - amely kategóriából Xhan Jay Zhaót kizárták - T. Kingfisher magyar nyelvre még le nem fordított, Nettle & Bone című könyve kapta. A cenzúrával vádolt Dave McCarty nem reagált a The Guardian megkeresésére.NÉPSZAVA Xhan Jay Zhao egyike a Hugo-díj mégsem jogosult jelöltjeinek „Maga a magyar király?” TÜKRÖT TARTANI „Az Árpád-házból származom” - tudatja Krasznahorkai László szatirikus regényének főhőse, Kada Józsi bácsi, a kilencvenegy éves nyugdíjas villanyszerelő. BALOGH ERNŐ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kada Józsi bácsit mint elfogadott trónörököst még a Horthy-rendszer végnapjaiban - titokban - meg is koronázták, így királlyá avanzsálhatott, azaz a regénybeli jelen időben népünk inkognitóban élő uralkodóval rendelkezett. Persze olyannal, amilyennel. A királyunk ugyanis majdhogynem nyomorog, fizikailag és mentálisan egyaránt rohamléptekben hanyatlik, egy faluszéli házban tengődik, pénzéből a rezsire sem telik rendesen, étrendjében a krumplis tészta váltakozik a csupasz kenyérből és egy kis tejből álló menüvel, vendégeit pedig valami olyan borzalmas lőrével kínálja, ami aligha látott valaha is szőlőt. Alakja, életmódja bizony semennyire sem idézi a „daliás időket”. Az persze, hogy valaki - mint megtudjuk - negyvenkilenc évnyi munka után ennyire filléres gondokkal küszködik, azaz párialétre kényszerül, önmagában is vérlázító, ám a cselekmény fősodra szempontjából mégiscsak másodlagos jelentőségű. Jóval lényegesebb, hogy amikor féltve őrzött titkára fény derül, azaz kezdenek elszánt hívei lenni, nyilvánvalóvá válik: eredendően képtelen a reá szállt titulusának megfelelően viselkedni és gondolkodni. Személye teljességgel felkészületlen, minden tekintetben alkalmatlan a vágyott, valamelyest mégiscsak betölteni kívánt szerepre. Arról, hogy uralkodóként mit tenne, csupa anakronisztikus sületlenség, ócskábbnál ócskább frázis jut eszébe, kulturális igényszintjét pedig elég pontosan jelzi, hogy Wass Albert, valamint Szeleczky Zita ténykedését ítéli a legmagasabb nívójúnak. Észszerűen mindössze akkor dönt, amikor elhatárolódik a legradikálisabb követőitől, akik a fegyveres akcióktól - magyarán: terrorista merényletektől - sem riadnának vissza, idővel azonban még ezt is megváltoztatja, s elfogadhatónak tekinti az erőszak alkalmazását. Valami egyáltalán értelmezhetőt szinte csak akkor mond, amikor arról elmélkedik, hogy a hatalomban lévőknek kiváltképp nem lenne szabad a vagyonuk gyarapítására összpontosítaniuk: „mert itt mindenki a szerzésre gondol, senkit sem érdekel semmi más, csak hogy minél több legyen, több, több, és még több, pénzből élünk, mondják cinikusan, és azt hiszik, hogy igazuk van, és ezért a legaljasabb cselekedetre is képesek”. Ez persze nem éppen eredeti felismerés, de úgy tűnik, be kell érnünk ennyivel. Hívei között természetesen mindenféle szerzet akad a hullámzó létszámú csapat a kőkemény, militáns szélsőjobboldalitól, a verőlegénytől, az önjelölt történész szakEz a botcsinálta király és hasonlóan dilettáns udvartartása a fennállóval szemben nem kínálhat semmiféle alternatívát, értőn át a naiv álmodozóig sok-sok változatot magában rejt. Az utóbbiakat reprezentálja - szarkasztikusan - a Krasznahorkai László nevű fiatal tanár, aki a munkája mellett versek megzenésítésével foglalkozik. Kockázatokat vállalva azért szegődik egy időre a király önkéntes szolgálatába, mert a kiábrándító, ám normális úton egyelőre meghaladhatatlannak tűnő valósággal szemben a trón föl-fölsejlő aurája valami - átmeneti - reményt nyújthat. Az erre fogékony elme számára valami nemesebb, emelkedettebb fölsejlő ígéretét jelentheti. De villámgyorsan kiderül: ez a botcsinálta király és hasonlóan dilettáns udvartartása a fennállóval szemben nem kínálhat semmiféle alternatívát. Mint láttuk, a kvalitásai miatt erre eleve képtelen lenne, ráadásul a regnáló hatalom kénye-kedve szerint játszik Kada bácsival és híveivel. A hivatalosságok eleinte igyekeznek - álságosan többé-kevésbé barátságos arcot mutatva - kipuhatolni, felhasználhatják-e őket (afféle „hasznos idiótákként”) valamire. Hamar rájönnek, semmire sem jók, ekkor viszont habozás nélkül, könnyűszerrel elsöprik őket. Úgy, hogy szinte nyomuk sem marad. A szatirikus ábrázolás egyik alapüzenete szerint az uralomért vívott küzdelmek, egyáltalán a modern hatalmi struktúrák világában a származás - legalábbis önmagában - fabatkát sem ér. S hiába az előkelő genealógia, Kada bácsi sosem királyként, hanem csak egy halmozottan hátrányos helyzetű, habókos csodabogárként viselkedik és gondolkodik. „Maga a magyar király?” - kérdezi hősünktől a történet zárórészében az orvos az elmegyógyintézetben. A bármiféle intézményi feltételt nélkülöző örökösödési mítosz törvényszerűen halad e profán jelenet felé. A műfaji sajátosságok esetünkben is meghatározzák az értelmezés kereteit. Ezekből eredően nem lehet kérdés az, hogy a főszereplő valóban az Árpád-ház kései tagja-e. Miként az irodalom szabályrendszerén belül maradva például azt sem firtathatjuk, hogy Liliput lakói tényleg ennyire parányiak-e, s nem pusztán érzéki csalódásról van-e szó, vagy netán arról, hogy Gulliver előzőleg túl sok rumot fogyasztott. Zsömle odavan - a regényeim nagy nyomatékkal utal arra, hogy a kedves kiskutya a cselekményben, ezáltal a mű eszmevilágában is fontos szerepet kap. A végletesen eltorzultnak ábrázolt mikro - és makrokörnyezetben ugyanis ő az egyedüli lény, aki - teljes összhangban biológiai meghatározottságaival - azt teszi, ami a létezők láncolatában a dolga, aki úgy viselkedik, ahogy fajának evolúciója értelmében kell: ragaszkodik a gazdájához, feltétel nélkül megbízik benne, ennyiben tehát teljességgel kiszolgáltatott neki. Az emberi ostobaságok és gyarlóságok sorozata azonban őt is idejekorán elpusztítja. Zsömle eredendően ártatlanul válik áldozattá. Végzete épp emiatt lehet a befejezés talán legnyomasztóbb része. FOTÓ : LADJÁNSZKI MÁTÉ A Krasznahorkai László nevű fiatal tanár - szarkasztikusan - a naiv álmodozókat reprezentálja INFÓ Krasznahorkai László: Zsömle odavan Magvető, 2024