Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-23 / 46. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 23., péntek 4 „Lacinak az a bűne, hogy nem engedte megveretni magát” ÍTÉLET „Nem fogadhatjuk el, hogy amíg az Orbán-rendszerben egy pedofilsegítő bűnözőnek elnöki kegyelmet adnak, addig a törvény adta jogával élő országgyűlési képviselőt büntetlenül bántalmazzák, majd a bántalmazás helyett még őt ítélik el” - így reagált a Demokratikus Koalíció (DK) arra, hogy pénzbüntetésre ítélték a párt politikusát, Varjú Lászlót. A másodfokú, de még nem jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hozta, ahol a per miatt DK-sok tüntettek, a tárgyaláson pedig Gyurcsány Ferenc pártelnök is megjelent. Varjú két ügy miatt került a bíróságra. Még 2018-ban több ellenzéki politikustársával bement az MTVA székházába, ahol el akarták érni, hogy beolvassák a rabszolgatörvény miatti követeléseiket. Eközben biztonsági őrök leteperték. Varjú szerint csak védekezett, amikor többen próbálták elvonszolni, a vád szerint viszont az őrökre támadt. A másik ügy lényege: Varjú a 2018-as választás előtt visszalépésre próbált rávenni egy független politikust. A Fővárosi Törvényszék tavaly választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményben, valamint garázdaság bűntettében találta bűnösnek Varjut. Ezt a döntést egészítette ki most az ítélőtábla azzal, hogy Varjú László a testi sértés bűntettét is elkövette. Ezzel együtt a másodfokú bíróság az ügyészi indítvánnyal ellentétben nem ítélte a vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, hanem helybenhagyta az első fokon kiszabott pénzbüntetést. Gyurcsány Ferenc úgy reagált: „Becstelen, tisztességtelen ítéletben büntette meg a bíróság Varjú Lacit. Lacinak az a bűne, hogy nem engedte megveretni magát a tv-székházban. Gyalázatos!” Varjú az ítélethirdetés után azt mondta, szerinte törvénysértő határozat született, s az igazáért küzdeni fog. Később fellebbezést nyújtott be. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete nem jogerős, ellene a Kúriához mint harmadfokú bírósághoz lehet fordulni. (A Kúria harmadfokú döntése pedig felülvizsgálati kérelemmel támadható ugyancsak a Kúrián, ám ennek már nincs halasztó hatálya a büntetés végrehajtására nézve.) Ez azért lehetséges, mert Varjú esetében a Fővárosi Törvényszék első- és az ítélőtábla másodfokú döntése eltér a bűnösség kérdésében (az első fok felmentette őt a testi sértés vádpontja alól, ám a másodfok ebben is bűnösnek találta). Márpedig büntetőügyben a jogerős ítélethez két egybehangzó döntésre van szükség a bűnösség kérdésében. Emiatt Varjúnak a Kúria jogerős döntéséig a jogkövetkezményekkel, így a képviselői mandátumról való esetleges lemondással sem kell számolnia. Az Országgyűlésről szóló törvény szerint „ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akit - képviselői megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek”, vagyis ha Varjú bűnösségét a Kúria is megállapítja, le kell köszönnie mandátumáról. Ugyanez igaz a közelmúltban elítélt Fekete-Győr Andrásra, aki az első- és másodfokú ítélet eltérése miatt szintén a harmadfokú döntésre vár. (Füstgyertyát dobott rendőrök felé egy tüntetésen, ezért ítélték el.) A Momentum politikusát első fokon még felmentették, másodfokon azonban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Ha harmadfokon is elítélik, a döntés jogerőssé válik, s ebben az esetben neki is meg kell válnia képviselői mandátumától. NÉPSZAVA Varjú László az ítélethirdetés után azt mondta, szerinte törvénysértő határozat született LAPSZÉL Deutsch Tamás vezeti a Fidesz EP-listáját A Fidesz elnöksége Deutsch Tamás (képünkön) európai parlamenti képviselőt javasolja a Fidesz-KDNP EP-lista-vezetőjének - jelentette be Kocsis Máté, a kormánypárt frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban. A listát Varga Judit vezette, ám a politikus visszavonult a politizálástól, miután kiderült, hogy az ellenjegyzésével Novák Katalin leköszönő államfő kegyelmet adott egy pedofília miatt elítélt gyermekotthon-igazgató bűntársának. Kocsis elmondta azt is: az EP-lista sorrendjéről az önkormányzati választáson induló jelöltekhez hasonlóan az országos választmány dönt majd márciusban. Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy a Fidesz főpolgármester-jelöltjét márciusban fogják megnevezni. NÉPSZAVA Kávébűnözés: Portik fia marad rács mögött A Budapest Környéki Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság február 1-jén meghozott döntését, amelyben elrendelte a Fővárosi Törvényszék bíráját kávéval leöntő férfi letartóztatását. Az ügyben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárás. Mint emlékezetes, a Fenyő-gyilkosság néven elhíresült büntetőeljárás másodrendű vádlottjának (Portik Tamás) fia január 30-án az ügyben eljáró bíró útját állta, hogy ne léphessen a tárgyalóterembe. Szándékának úgy adott nyomatékot, hogy a kezében lévő kávét a bíró arcába és ruházatára öntötte. A gyanú szerinti cselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. MTI Iskolahalasztás: 23 ezer kérelem ERETLENEK A beadványok többségét elfogadják, ami azt jelzi a Szülői Hang Közösség szerint, hogy felesleges volt bonyolítani a rendszert. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A kormány 2019-ben változtatott a hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain, a módosítások 2020 januárjában léptek életbe. Az óvodapedagógusok és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek érett-e az iskolára, vagy jobb lenne számára, ha egy évet még óvodában maradna. A kérdést sokszor a szakszolgálatok bevonásával - a hivatal dönti el, az iskolahalasztást az OH-nál kell kérelmezni, az idén erre január 18-áig volt lehetőség. A szigorítást a kormányzat azzal magyarázta, hogy korábban sokan visszaéltek a rendszerrel, s indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától. A 2020-ban életbe lépett változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról a szülők és az óvodák, 2021-ben viszont már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz. A Szülői Hang Közösség szerint a kérelmek visszaesésében nagy szerepe volt annak, hogy a szülők és az óvodák nem kaptak megfelelő tájékoztatást az új eljárási rendről - például, hogy pontosan milyen papírokat kell beszerezni -, így sokan kimaradtak a kérvényezésből, rengeteg kisgyermek kerülhetett éretlenül az iskolákba. A szülői civil szervezet ezért tájékoztató kampányt indított, mire 2022-ben már 21,3 ezerre, 2023-ban 22,7 ezerre, idén pedig 23,3 ezerre nőtt a kérelmek száma, amelyek nagy többségének helyt adott az OH, tavaly például 98 százalékos arányban. A Szülői Hang képviselője, Miklós György arra is rámutatott, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél már az óvodában sajátos nevelési igényt (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeket (BTMN) állapítottak meg, nem kell külön kérvényezni az iskolahalasztást az OH-nál, elég az illetékes pedagógiai szakszolgálathoz fordulni. Vagyis azoknak a gyerekeknek a száma, akik egy évvel később kezdik az iskolát, néhány ezerrel magasabb lehet az OH által közölt adatoknál. A számok lassan megközelítik a 2020 előtti adatokat. Ez, valamint az elfogadott kérelmek magas aránya is azt mutatja, hogy nem történtek tömeges visz Az adatok jelzik: nem történtek meg azok a visszaélések, amikkel a váltó szaélések, ezért felesleges volt úgy átalakítani, szigorítani a rendszert, hogy az a szülők és a gyerekek életét nehezítse meg - mondta Miklós György. A szigorítások hatását a 2020/21- es tanévben lehetett érezni először, amikor soha nem látott mértékben, 11,1 ezerrel ugrott meg a hatévesek száma az általános iskolákban, arányuk mintegy 36 százalék volt az elsősök körében. Azt pedig, hogy sokan éretlenül kerültek be az iskolába, az is bizonyítja, hogy a következő években az elsősök között volt a legnagyobb az évismétlők aránya: 2022-ben 4,6 százalék, 2023-ban 5,2 százalék a KSH adatai szerint. Nálunk is vannak gyerekek, akik úgy jöttek első osztályba, hogy érezhetően jobb lett volna nekik, ha egy évig még óvodai fejlesztésben vesznek részt - erről egy alsós tanító beszélt lapunknak. Szerinte az éretlenség egyebek mellett abban nyilvánul meg, ha egy gyermeknek láthatóan nehézséget okoz, hogy 45 percet végigüljön az iskolapadban, nehezebben érti és oldja meg a feladatokat, lemarad, lassabban halad, mint a többiek. A pedagógus szerint a legnagyobb baj, hogy ezeknek a gyerekeknek sokkal kevesebb a sikerélményük, aminek a fejlődésükben, a további iskolai éveikben is megmutatkozik majd a hatása. JUHÁSZ DÁNIEL Hátai korán ülnek a gyerekek az iskolapadba, akkor kevesebb lesz a sikerélményük, aminek a fejlődésükben, a további tanulmányaikban is megmutatkozik majd a hatása MIKLÓS GYÖRGY: mást indokolták „Nonszensz, hogy az OH dönt a szülők, óvónők helyett” TORTÚRA Viktória szinte bármit megtett volna azért, hogy öt és fél éves fia megkapja a plusz egy óvodai évet. Az édesanya azt mondta: biztosan tudja, hogy fia nem iskolaérett, nem képes egy helyben megülni és figyelni tíz percnél tovább, finommotorikája, szociális érzéke is fejlesztésre szorul még. Már hónapokkal korábban beléptem egy olyan Facebook-csoportba, ahol hasonló problémákkal küzdő szülők osztják meg tapasztalataikat és kapnak szakértői segítséget. Hála nekik, pontosan tudtam, hogy miket és hogyan érdemes beküldeni az Oktatási Hivatalnak - fogalmazott. Elmondása szerint hetekig tartott, amíg minden papírt beszereztek, de hiába csatoltak a kérelemhez a szülői beszámolón kívül óvónői jellemzést és a kisfiúval évek óta foglalkozó mozgásterapeuta véleményét, az OH mégis a szakszolgálat kezébe adta a döntést. - Reggel 8-ra kellett mennünk az egyik fővárosi szakszolgálathoz, de a tízperces csúszáson kívül más hibát nem tudok mondani. Kedvesek és korrektek voltak, éreztették, hogy ez az egész nekik is csak teher, és nem értenek egyet az egész eljárásrenddel - mesélte az édesanya, aki azt is elmondta, végül helyt adtak a kérelmüknek. Hozzátette ugyanakkor: sajnálja a szakszolgálat munkatársait, akik láthatóan túlterheltek, és nonszensznek tartja, hogy a szülők és az óvónők helyett, akik a legjobban ismerik a gyerekeket, az OH vette kézbe a döntés jogát - miközben az esetek nagy részében nem is ők döntenek, hanem a szakszolgálatokra hárítják a pluszmunkát, a felelősséget is. F. SZ. K.