Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-23 / 46. szám
I VILÁG NÉPSZAVA 2024. február 23., péntek I • • Trump hadat üzen a migránsoknak •• POROLY A volt elnök győzelme esetén példátlan léptékű kitoloncolási akciót hajtana végre, a hadsereget akarja bevetni az USA déli határán az illegális bevándorlás megfékezésére. MOSOLYGÓ MIKLÓS Január végén a Truth Social nevű saját online közösségi felületén Donald Trump bejelentette, hogy megválasztása esetén az USA történetének „legnagyobb kitelepítési műveletét” fogja végrehajtani. Később ezt a vállalását megerősítette a dél-karolinai Conwayben tartott kampánygyűlésen, amellyel már az államban rendezett szombati republikánus előválasztásra hangolt, ahol beviheti a kegyelemdöfést riválisának és egyben az állam szülöttének, Nikki Haley-nek. Trump korábban is következetesen használt xenofób fordulatokat beszédeiben, emlékezetes a New Hampshire-i Durnhamben tartott beszéde, amelyben a „nemzet vérének mérgezőiként” utalt a bevándorlókra. Trump számára az akció végrehajtásának történelmi és jogi előképét egy 1954-ben az Eisenhower-kormány által végrehajtott bevándorlásellenes akció jelenti (Operation Wetback), amelynek keretében - egyes esetekben állampolgársággal rendelkező - mexikói vendégmunkásokat toloncoltak vissza Mexikó területére túlzsúfolt hajókon és teherautókon. A jövőbeli tervek ennél jóval nagyobb számot céloznak, amelynek értelmi szerzője Stephen Miller, az elnök migrációs kérdésekben is szélsőjobboldali nézeteket valló főtanácsadója. A Charlie Kirk Show című trumpista politikai rádióműsorban már novemberben részletekbe menően taglalta a következő Trump-kormány ultrakonzervatív bevándorláspolitikáját. „Ha Trump elnököt újra megválasztják, lezárjuk a déli határt, bevetjük a hadsereget, és az illegális bevándorlók hazamennek” - fogalmazott. Miller tervei szerint több nagy alapterületű gyűjtőtábort hoznának létre Texas állam határ menti területén, ahol átmenetileg a kiutasításra váró illegális bevándorlókat helyeznék el. A migrációs kibocsátó országokba sűrű menetrend szerint közlekednének a repülőgépek, fedélzetükön a kiutasított migránsokkal. Az új Trump-kabinet továbbá megkísérelné hatályon kívül helyezni az Obama-adminisztráció alatt bevezetett DACA betűnevű módosítást a bevándorlási politikában, amely az illegálisan belépett kiskorúak kiutasításának halasztó hatályáról rendelkezik. Emlékezetes, hogy a Trump-adminisztráció jogvédők által leginkább bírált intézkedése az őrizetbe vett illegális bevándorló családok szétválasztása volt. A legnagyobb riadalmat mégis az országos razziák terve váltotta ki, amely szerint a Bevándorlási és Vámügyi Bűnüldöző Hivatal (ICE) illetékesei véletlenszerű rajtütésekben tartóztatnák le az illegális bevándorlókat. Ez a terv, az etikai aggályokon túl, jelentős szervezeti kihívás elé is állítaná a rendvédelmi szerveket. Az ICE-nek jelenleg 6000, ki Miller tervei szerint nagy alapterületű gyűjtőtáborokat hoznának létre Texasban, toloncolással megbízott alkalmazottja van. Ez a szám nyilvánvalóan elégtelen a tervezett monstre vállalkozásra, így az akciókat a helyi rendőrkapitányságok és a republikánus vezetésű államok Nemzeti Gárdája támogatná, ami erőket vonna el egyéb feladataik ellátásától. Az említett szervek hatáskörüktől eltérő megbízásának jogi alapját az 1807-es Insurrection Act (Zendülési törvény) jelenti, amely szerint az elnök utasíthatja a szövetségi hadsereg, a Nemzeti Gárda és a rendőrség erőit a politikai zavargások elfojtására és a közrend helyreállítására. Ugyanakkor Miller szerint fel kell készülniük a demokrata vezetésű, ún. barátságtalan államok reagálására, amelyekkel hatásköri összeütközésbe kerülhetnek a szomszédos államok rendvédelmi erői. 2020 nyarán Trump elnökként már fontolgatta, hogy bevesse az egyes kormányzók által felajánlott Nemzeti Gárdát a George Floyd meggyilkolása miatt kitört washingtoni zavargások elfojtására. Az Egyesült Államokba történő belépésre jogosító papírok nélküli bevándorlók számát 11 millióra becsülik, de csak mintegy 7 millió személyről van tudomása a bevándorlási hivatalnak. Közülük 1,3 millióan már megkapták a kiutasítási végzésüket, ők lennének az intézkedés elsődleges célpontjai. A CBS News hírcsatorna által közzétett januári felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem ért egyet a Biden-kormányzat migrációs politikájával, így érthető, hogy Trump a migrációs válságról szóló népszavazássá tenné a novemberi elnökválasztást. A dél-amerikai kibocsátó országokon kívül már afrikai és kínai menekültek is felbukkannak az USA mexikói határán Beolvastak Lavrovnak a nyugati külügyminiszterek BRAZÍLIA Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyugati bírálatok sorát volt kénytelen végighallgatni a G20-ak Rio de Janeiró-i csúcstalálkozóján hazája ukrajnai inváziója miatt. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország és Norvégia külügyi tárcavezetői Brazíliában gyűltek össze, és a kétnapos találkozó első napján, amelyen Lavrov is részt vett, éles hangú megjegyzéseket tettek Oroszországgal kapcsolatban. A dél-amerikai állam tölti be a G20-ak soros elnöki tisztségét. A zárt ülésen David Cameron brit külügyminiszter azt mondta, Oroszországnak „meg kell fizetnie agressziójáért”. „Nincs komolyabb probléma a világ számára - és a világ képviselői gyűltek itt össze -, mint az, hogy egy ország ilyen teljesen illegális és elfogadhatatlan módon megszáll egy másikat” - hangoztatta. „Az egész világnak Ukrajna mögé kell állnia, támogatnia kell az országot, és fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy Putyin és cimborái törvénytelenül cselekedtek” - tette hozzá a volt brit miniszterelnök. A külügyminiszter szót ejtett Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus múlt heti haláláról is. Éles bírálatokat fogalmazott meg Lavrovnak címezve Annalena Baerbock német külügyminiszter. Felszólította Oroszországot, fejezze be a háborút. „Ha törődnek az emberi életekkel, a saját népükkel, az orosz gyerekekkel és fiatalokkal, akkor most azonnal véget kell vetniük ennek a háborúnak” - mondta az orosz diplomácia vezetője felé fordulva. Baerbock szerint Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója „több egy regionális konfliktusnál”. Az orosz agressziós háború - mondta - „mindannyiunkat kihívás elé állít, hogy határozottan megvédjük az ENSZ Alapokmányában, a nemzetközi jogban és az emberi jogokban mindannyiunkat védő alapelveket. Ezek az elvek minden nemzetet védenek.” Ezzel arra utalt, hogy Oroszország rendre megakadályozza olyan határozat elfogadását az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely elítéli az ukrajnai háborút. Mauro Vieira brazil külügyminiszter szerint a multilaterális intézmények „nincsenek megfelelően felkészülve a jelenlegi kihívások kezelésére, amint azt a Biztonsági Tanács elfogadhatatlan bénultsága a Gázában és Ukrajnában zajló konfliktusokkal kapcsolatban” is bizonyítja. Lavrov meglehetős hallgatag volt a csúcstalálkozón, sokszor a mobiltelefonját nyomkodta. A jelen lévő újságírókkal sem állt szóba. Espen Barth Eide norvég külügyminiszter pedig azt közölte, hogy az orosz diplomácia vezetője „alternatív tényekkel” válaszolt a bírálatokra. A csütörtökön zárult riói külügyminiszteri találkozó célja a novemberben megrendezendő brazíliai G20-csúcstalálkozó napirendjének kialakítása volt. RÓNAY TAMÁS Az orosz diplomácia irányítója heves támadások kereszttüzébe került Rio de Janeiróban ----------------------------------------------------HIRDETÉS népszsa Fizessen elő! Olvassa kényelmesen, otthonában a Népszavát! LEGALÁBB KEDVEZMÉNY a bolti árhoz képest Rendelje meg online a www.nepszava. weboldalon hu vagy hívja ügyfélszolgálatunkat a +36-1477-9008-as telefonszámon! ! 3 hónapra: 6 hónapra: 23 550 Ft [ez 15 620 Ft megtakarítás) m nort helyett 46 200 Ft (ez 32 140 Ft megtakarítás) 12 hónapra: 78 340 Ft helyett 91 200 Ft (ez 65 480 Ft megtakarítás) 156 680 Ft helyett