Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-29 / 51. szám

I KULTÚRA NÉPSZAVA 2024. február 29., csütörtök I Kiállítani az alkotó nélkül DILEMMA Ha egy kortárs művész kilétét homály fedi, akkor hogyan lehet neki hiteles kiállítást rendezni? Egy Banksyről szóló tárlat kapcsán tettük fel a kérdést. P. SZABÓ DÉNES Banksy neve azoknak is ismerősen csenghet, akik nincsenek otthon a kortárs képzőművészetben. A leg­híresebb művei könnyen szembe­jönnek velünk az interneten - mint a piros, szív alakú lufiját elengedő kis­lány vagy a Molotov-koktél helyett virágcsokrot elhajító fiatal. A brit alkotó másrészt megkerülhetetlen a kortárs képzőművészetben­­ és szűkebb értelemben a street art mű­fajában­­, hisz műveivel felhívja a fi­gyelmet a szegénységre, a migránsok elleni uszításra és a háborúk értel­metlen voltára is. A műtárgypiacon szintén feltűnő jelenség: 2018-ban, amikor a Sotheby’s aukciósház árve­résén a Lány léggömbbel című fest­ménye elkelt 1,1 millió fontért, ak­kor a kép keretébe épített szerkezet részben ledarálta az alkotást. Banksy viszont hiába van jelen a kilencvenes évek óta, a kilétét homály fedi. Éppen ezért a róla szóló tárlatok is népszerűek, elvégre egy miszti­kus alakról van szó. De vajon hogyan zajlik egy Banksyről szóló hiteles tárlat rendezése? A kérdés kapcsán írtunk a jelenleg Oslóban látható The Mystery of Banksy - A Genius Mind (Banksy rejtélye - Egy zseni­ális elme) című utazókiállítást szer­vező COFO Exhibitions nevű cég­nek, melytől azt a választ kaptuk: szabad kezük van a tárlat szerve­zésében mindaddig, amíg biztosí­tott, hogy a bemutatott művek és reprodukciók mind hitelesek, való­ban a művésznek tulajdoníthatók, és a kísérőszövegek tartalmilag ös­­­szehangoltak. Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e állítani egy olyan művész, mint Banksy munkáit az engedélye nélkül, még akkor is, ha a személy­azonossága ismeretlen, azt a választ kaptuk: lehetséges, mivel a művész névtelensége miatt hivatalos hozzá­járulást sajnos nem lehet megsze­rezni. „Több mint tizenöt éve vannak és voltak különféle kiállítások Bank­syről világszerte. Minden ilyen tár­laton fontos mindig kifejezetten rá­mutatni arra, hogy ez egy engedély nélküli kiállítás, a művész részvétele nélkül. Ezen az alapon az ilyen tárla­tokat úgymond tolerálják” - írták. Banksy-kiállítás 2020-ban Bu­dapesten is volt, The Art of Banksy (Banksy művészete) címen a Tesla nevű szórakozóhelyen a Godot Kor­társ Művészeti Intézet (GICA) szer­vezésében.­­ Ez egy utazótárlat volt, így annak a tulajdonosával kellett a feltételeket rendezni. A kiállításhoz biztosított alkotások és arculati ele­mek mellett pedig mi is hozzátet­tünk a tárlathoz, hogy az működjön. A falakra például három magyar graffitis fújt fel nagy méretű repro­dukciókat, a tárlaton az ő nevüket is feltüntettük a köszönetünk jeleként - mondta lapunknak Laczkovich Borbála, a The Art of Banksy utazó­Ha valaki Banksy­­alkotást szeretne vásárolni, ahhoz meg kell szállnia egy betlehe­mi hotelben. Egy éjszaka után vehet egy darab számozott Banksy­­munkát, tárlat társkurátora, a GICA társala­pítója. Amikor a kiállítást szervezte, úgy döntött, hogy a magyar közön­ségnek érdemes bemutatni, kicsoda is Banksy, ezért kronologikus sor­rendben ismertették az életművét, kezdve a kilencvenes évekbeli Bris­tolban készített alkotásaitól a londo­ni műveken át egészen a világpoliti­kával foglalkozó munkákig. Illetve kitettek olyan mások által készített festményeket is, melyekbe Banksy belefestett aktuálpolitikai témákat. A teret elsősorban a külföldi cég­től kapott képekkel töltötték meg, de Laczkovich Borbála és férje, Sá­fár Zoltán, a GICA másik társala­pítója egy kollégájukat megkérték, vegyen eredeti Banksy-műtárgya­­kat, melyekért Betlehembe, a 2017- ben alapított The Walled Off Hotel nevű Banksy-szállodáig kellett utaz­nia.­­ Ha ezen a helyen valaki vásá­rolni szeretne igazi műveket, akkor meg kell szállnia a hotelben. Egy éj­szaka után vehet egy darab számo­zott Banksy-munkát. Két éjszaka után kettőt, három után hármat, de annál többet nem, hiába marad ott akár egy hétig. És csak azokat a mű­veket lehet megvenni, amiket éppen a helyszínen forgalmaznak - mond­ta Laczkovich. A kurátor szerint Banksy az évek során ügyesen építette fel a brand­­jét, miközben az anonimitását is megőrizte.­­ Ő egy jelenség, akit nem lehet felhívni telefonon. Emi­att viszont a képeiről készült aján­déktárgyakat akár egy szuvenírbolt is árulhatja - mondja Laczkovich. A 2020-as budapesti kiállítás ese­tében például az utazótárlathoz ké­szült könyv bevételének nagyobb részét a külföldi cég kapta, a másikat a GICA. Megkérdeztük továbbá, az Osló­ban látható The Mystery of Banksy kiállítás esetleg Budapestre érke­zik-e? Lackovich azt mondta, hogy jelenleg más tárlatok szervezésével vannak elfoglalva, de az elmúlt idő­szakban felmerült, mi lenne, ha újra rendeznének egy Banksy-kiállítást, de ezúttal az óbudai Godot-ban, az egykori Goldberger Textilgyár terü­letén, ahol biztosan jól mutatnának a graffitik. Banksy mig­­ráns gyerme­ket ábrázoló alkotása 2019- ben Velencé­ben a novem­beri dagály idején 2020-ban a budapesti Tesla nevű szórakozóhe­lyen rendezett Banksy-kiállí­­táson Érzéki időutazás Temesváron SZÍNHÁZ „Minden nemzedéknek megvan a maga háborúja” - hang­zik el a temesvári színház 1978 című előadásában, nagyjából a pro­dukció közepén. Aztán a harmadik részben egy vérrel, sárral teli va­lóságos háborúba is csöppenünk. A történet azonban nem is itt kez­dődik, hanem 1978-ban Temesvá­ron, a román vezér Ceausescu hat­vanadik születésnapján. Az előadás helyszíne is rendhagyó: a Műszaki Egyetem régi Hidrotechnikai kará­nak egyébként használaton kívüli épülete a város szélén. A nézők egy részét a város centrumából busszal szállítják a tömbházhoz. Az előadás egy tizenkét részes nemzetközi projekt első állomá­sa. A szöveget a rendező, a szlo­vén Tomi Janezic a temesvári szí­nészekkel együtt a próbák alatt alkotta meg a résztvevők szemé­lyes történeteiből. A narrátor, Má­tyás Zsolt is temesvári színész, aki az egészet úgy meséli el, mint egy saját sztorit. Az előadás egyik fő erénye, hogy mindent rendkívül szabadon kezel. A teret, az időugrá­sos, eléggé szövevényes történetet, a színészi játékmódot. Egy család­történetet kapunk, jellegzetes ke­let-európai társadalmi háttérrel. Olyan, mintha egy ismeretterjesz­tő előadást látnánk, sok mindent menet közben értelmeznek, elma­gyaráznak. Olykor maguk a szí­nészek zenélnek, táncolnak, vagy énekelnek. Ám az egész olyan, mint egy erős, néhol szerteágazó szövé­sű, de hangsúlyozottan szabadon kezelt dokumentumdráma. Egy történelmi időutazás, érzelmes fel­hangokkal. Az első részben, mintha egy tanteremben lennénk. A főcsapás INFO Simona Semenic - Tomi Janezic: 1978. Temesvári Csiky Gergely Állami Ma­gyar Színház. Rendező: Tomi Janezic. Következő előadás: március 17-én 1978. A Ceausescu-korszak kulis­­­szái, illetve mindennapjai, sőt ün­nepnapjai, hiszen a nap, amit kör­bejárunk, éppen az elnök születés­napja. Elképesztő visszaszökkenni egy diktatúra konkrét időszaká­ba. Azonnal ismerős momentu­mok villannak be, a személyi kul­tusz sokkoló, mégis emberarcúnak mutatott, ma már inkább nevetsé­ges torzulásai. Zsolték szomszédja szintén a vezér születésnapján szü­letett, ki is hozták neki az ilyenkor szokásos állami ajándékot. Az is ér­zéki, ahogy az előadás megmutatja, miként éltek a hetvenes években a különböző generációk egy fedél alatt, egy nagy tömbházban a város szélén. Aztán pedig azt látjuk, ki hova jutott, kiből ki lett. Hogyan él­ték meg a forradalmat, vagy a déd­­nagyapa miként harcolt Isonzónál. Úgy is lehet az egészet szemlél­ni, mint egy hatalmas kirakót. Ami­kor addig rakosgatjuk a részleteket, amíg egy időben összeérő hatalmas tablóvá válik az egész puzzle. A szí­nészcsapat tagjai - Balázs Attila, Borbély B. Emília, Császár Móni­ka, Czüvek Loránd, Jancsó Előd, Kiss Attila, Lajter Márkó Ernesztó, Simó Emese, Szőllősi Eszter, Vajda Boróka - nagy játékkedvvel kala­uzolják a nézőt ebbe a titkokkal és elhallgatásokkal teli forgatagba. A harmadik részben filmszerű­en rekonstruálnak egy háborús je­lenetsort. Gödröt ásnak, művérrel öntik le a katonákat. A dermesztő szörnyűség kézzel foghatóvá válik. Elhangzik egy szomorút jövőt ígérő mondat is: „Az egész Európa nagy temető lesz.” Szerencsére az egész előadás ennél sokkal játékosabb, komfortosabb, megéri a nem rövid előadásnyi, csaknem négy és fél­órányi figyelmet és kíváncsiságot. BALOGH GYULA Az első rész főcsapása 1978. A Ceausescu-korszak kulisszái, illetve mindennapjai, sőt ünnepnapjai F­O­T­Ó : T­E­M­E­S­V­Á­R­I C­S­I­K­Y G­E­R­G­E­L­Y Á­L­L­A­M­I M­A­G­Y­A­R S­Z­Í­N­H­Á­Z / B­E­L­I­C­Z­A­Y L­Á­S­Z­L­Ó

Next