Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-29 / 51. szám
KULTÚRA NÉPSZAVA 2024. február 29., csütörtök 12 LAPSZÉL Február végén befejezi tevékenységét Magyarországon az Észt Kulturális Intézet, amelynek bezárásáról - strukturális változások miatt - a tallinni anyaintézmény döntött. A Magyarországi Észt Intézet 1998. február 27-én nyitott meg, Budapesten. Az elmúlt 26 esztendő alatt számos saját kulturális eseményt szervezett, valamint sok partnerét segítette észt vonatkozású programok sikeres lebonyolításában. Kiemelkedő eseménye volt a 2007 óta évente megrendezett, Észt Hét elnevezésű programsorozat, amely összművészeti bemutatót nyújtott Észtország kulturális életéből Budapest mellett több vidéki városban is. MTI Táncra kelő matulások A fiatal táncművész, Szőllősi Krisztina rendezésében látható az Abigél ma és holnap a Győri Nemzeti Színházban. Szabó Magda ikonikus regényét Csépi Alexandra dramaturg munkája nyomán mutatja be a Győri Balett. A belső monológokra építő, drámai fordulatokban gazdag történet Gináról, az elkényeztetett pesti lányról szól, akit apja 1943-ban minden magyarázat nélkül a Matula zárt internátusba zár, elszakítva ezzel a külvilágtól. NÉPSZAVA Meghalt Lusztig Éva 94 éves korában elhunyt Lusztig Éva (Hava), a magyar nyelvterületről származó zsidóság csáti emlékmúzeumának, a magyar zsidók egyik legfontosabb gyűjteményének a társalapítója. Lusztig Éva 1987-ben határozta el nyolc éve elhunyt férjével, Lusztig Józseffel együtt, hogy létrehozzák a magyar ajkú, magyar kultúrájú zsidóság emlékmúzeumát az észak-izraeli Cfát városban. Felhívásukra a világ számos pontjáról gazdag tárgyi és levéltári anyagot kaptak, amelynek a bemutatására a cfáti városháza melletti épületben 1990-ben megnyitották az emlékmúzeumot. Ez azután látogatók ezreit vonzotta évente, és fontos helye lett a világ legkülönbözőbb pontjain élő magyar zsidóknak. MTI Bezár az észt intézet Beethoven bűvöletében SZIKRÁZÓ Nemanja Radulovic életében meghatározó szerepet játszanak Beethoven művei, különösen a hegedűverseny. Sok év munkája van abban, ahogyan lemezéről új élményeket nyújtva felhangzik a mű. VARGA PÉTER Beethoven egyetlen, D-dúr hegedűversenyét 1806 decemberében mutatta be Franz Clement, a Theater an der Wien muzsikusa, karmestere. Nem volt sikere a műnek. A Wiener Theaterzeitung kritikusa azt írta, bizonyos szépségei mellett „az összefüggés gyakran mintha teljesen megszakadna, s néhány közhely véget nem érő ismétlései egykönnyen fárasztóvá válhatnak”. Az is lehetett a hűvös fogadtatás oka, hogy az előadás hagyott kívánnivalókat maga után. Az egyébként kiváló hegedűs próba nélkül játszott, már csak azért is, mert a zeneszerző az utolsó pillanatban lett kész, mindenesetre a mű két évvel későbbi nyomtatott példányában az ajánlás szokatlan módon nem Clementnek, hanem Stephan von Breuningnak, Beethoven barátjának, a Fidelio egyik librettistájának szól. Úgy tűnik, Beethoven sem bízott igazán művében, zongoraversennyé dolgozta át (ezt ma itt-ott játsszák), de a siker csak 1844-ben jött el, amikor a 13 éves magyar származású hegedűs csodagyerek, Joachim József Mendelssohn vezényletével bemutatta a londoni és a berlini közönségnek. Az egyik legtöbbet játszott hegedűverseny lett azóta - igaz, olyan nagyon sok versenytársa nincs, amivel a nagy hegedűvirtuózok vagy csak kiváló hegedűsök villoghatnának. És bizony az ember némileg igazat adhat az egykori kritikusnak, s idővel, miután sok-sok felvételét megismerte a műnek, az is kiderül, egészen kivételesnek kell lennie az előadásnak, ha igazán élvezhető szeretne lenni. Úgyhogy kiválasztja a maga kedvencét, és időnként meghallgatja. De szerencsére az előadóművészek nem állnak le, mindig keresik az új utakat, jönnek elő agyonjátszott és - úgy gondoljuk - unásig ismert művek újabb olvasataival, mint a 38 éves, de 14 éves kora óta Párizsban élő, rocksztárokat megszégyenítően hosszú hajú és kinézetű szerb Nemanja Radulovic. Akiről tudni lehetett, hogy kiváló hegedűs, például megnyerte a Joseph Joachim-versenyt 2003-ban, ezután beugorhatott a Párizsi Rádió Filharmonikus Zenekarának a koncertjén Vengerov helyett játszani a művet. Amit 14 éves korában kezdett tanulmányozni, beleértve a zenekari szólamokat is. Mint mondja, Beethoven versenyműve nemcsak egy zenedarab volt számára, hanem „a fejlődés és a szerencse forrása” is. Az új lemezen azonban Radulovic nemcsak hegedül, hanem vezényli is a túlnyomórészt szerb zenészekből álló, Double Sens nevű, lényegében kamarazenekar méretű - ez fontos -, de végeredményében szimfonikus hangzású együttest. Annak az előadásnak, amit a stúdiófelvételen tőle mint karmestertől hallunk, és ami az első pillanatoktól kezdve a székhez szögezi az embert, az egyik nagy erénye, hogy megszabadítja a nehézkességtől, a romantika által ráhelyezett súlyos zenekari hangzásoktól - lényegében egyfajta puhaságtól - a művet. Minden frissen, élesen szól, a hangsúlyok, a hangerőváltások szinte ütnek, a hangerőfokozások, a visszafogások valóban messzemenőkig a kottában előírtaknak megfelelően szólalnak meg, és ezek mindegyike jól hallható. A kis zenekarnak az is az erénye, hogy a belső szólamok mozgása is megfelelően kihaltAz 1806-os D-dúr hegedűverseny sikere csak 1844-ben jött el, amikor a 13 éves Joachim József mutatta be. ható. Mondani sem kell, ily módon szépen formálódnak a dallamívek, emellett a lassú tételben szépek a hangzások, valóban benne van abban - ahogyan mindezt Radulovic tálalja - 24 év munkája. Mindezek megmaradhatnának megnyerő, ám külsődleges eszközöknek is - mint az sok, hasonló stílusban dolgozó, de kevésbé tehetséges régizenésznél tapasztalható -, de Radulovic az igazi formátumát azzal árulja el, hogy ritmikailag és arányaiban minden pontosan a helyén van. Ritkán tapasztalható módon teszi - illetve teteti a zenészeivel - a helyükre a hangokat. Hegedülése is a legmagasabb igényeknek megfelelő. Mint mondja, a helyes hangmagasságok megtalálása - nem iskolás fokon persze - és az egyes megszólalások megfelelő hangszínének a kikeverése volt fontos számára. Eltűnnek fenntartásaink, ha hallgatjuk. A lemezen hallható még a Kreutzer-szonáta az ő átiratában. A zongoraszólamot vonószenekar játssza. Az erények - amellett, hogy ez mégiscsak a szerző elképzelésétől idegen változat - hasonlóak a hegedűversenyben hallhatókéihoz. Radulovic az igazi formátumát azzal árulja el, hogy ritmikailag és arányaiban minden pontosan a helyén van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, Kreutzer-szonáta. Nemanja Radulovic hegedű, karmester. Double Sens, Warner Classics, 2023 Rippl-Rónai ikonikus búcsúja VÁSÁR Rippl-Rónai József csaknem nyolcvan éve nem látott festményét mutatták be szerdán a Virág Judit Galéria standján, az Art and Antique Budapest kiállítás és vásár sajtótájékoztatóján, a budapesti Bálnában. A Szentpáli búcsú című festményt 1947-ben láthatta utoljára a nagyközönség egy budapesti kiállításon, s műgyűjteményekben, a publikumtól elzárva töltötte az elmúlt évtizedeket. Ikonikus mű azért is, mert a Rippl-Rónaiéletművön belül egészen kevés az olyan típusú festmény, mely nagyobb tömegjeleneteket ábrázol, ráadásul a művésznek a legendás kukoricás korszakából származik. Ez az a stílus, amely kizárólag Rippl-Rónaira jellemző, s ami az egész világon keresetté és elismertté teszi a művészt - mondta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a sajtótájékoztatón. A művet a közönség négy napig, február 29. és március 3. között láthatja a Bálnában, illetve még számos műtárgyat negyven galéria standján. Ezenkívül megnézhet és vásárolhat nívós bútorokat, értékes szőnyegeket, egyedi ékszereket, szobrokat, antik könyveket és egy rendkívül értékes, a Kossuth családhoz köthető ezüst étkészletet is. Az Art and Antique az idén is szervez jótékonysági árverést, melynek kedvezményezettje a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány. - A kiállítóink ajánlanak fel műtárgyakat, képeket, szobrokat, amikre lehet licitálni egészen vasárnap estig, és a befolyt összeget kapja meg az alapítvány teljes egészében - mondta el Tausz Ádám, az Art and Antique fő szervezője. P. SZABÓ DÉNES Kelen Anna művészettörténész Rippl-Rónai József 1912-ben készült, Szentpáli búcsú című festményével