Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-29 / 51. szám

KULTÚRA NÉPSZAVA 2024. február 29., csütörtök 12 LAPSZÉL Február végén befejezi tevé­kenységét Magyarországon az Észt Kulturális Intézet, amely­nek bezárásáról - strukturá­lis változások miatt - a tallinni anyaintézmény döntött. A Ma­gyarországi Észt Intézet 1998. február 27-én nyitott meg, Bu­dapesten. Az elmúlt 26 eszten­dő alatt számos saját kulturális eseményt szervezett, valamint sok partnerét segítette észt vo­natkozású programok sikeres lebonyolításában. Kiemelkedő eseménye volt a 2007 óta éven­te megrendezett, Észt Hét elne­vezésű programsorozat, amely összművészeti bemutatót nyúj­tott Észtország kulturális életé­ből­­ Budapest mellett több vi­déki városban is. MTI Táncra kelő matulások A fiatal táncművész, Szőllősi Krisztina rendezésében látható az Abigél ma és holnap a Győri Nemzeti Színházban. Szabó Magda ikonikus regényét Csé­pi Alexandra dramaturg mun­kája nyomán mutatja be a Győri Balett. A belső monológokra épí­tő, drámai fordulatokban gazdag történet Gináról, az elkényezte­tett pesti lányról szól, akit apja 1943-ban minden magyarázat nélkül a Matula zárt internátus­ba zár, elszakítva ezzel a külvi­lágtól. NÉPSZAVA Meghalt Lusztig Éva 94 éves korában elhunyt Lusz­tig Éva (Hava), a magyar nyelv­területről származó zsidóság csáti emlékmúzeumának, a ma­gyar zsidók egyik legfontosabb gyűjteményének a társalapítója. Lusztig Éva 1987-ben határoz­ta el nyolc éve elhunyt férjével, Lusztig Józseffel együtt, hogy lét­rehozzák a magyar ajkú, magyar kultúrájú zsidóság emlékmúzeu­mát az észak-izraeli Cfát város­ban. Felhívásukra a világ számos pontjáról gazdag tárgyi és levél­tári anyagot kaptak, amelynek a bemutatására a cfáti városhá­za melletti épületben 1990-ben megnyitották az emlékmúzeu­mot. Ez azután látogatók ezreit vonzotta évente, és fontos helye lett a világ legkülönbözőbb pont­jain élő magyar zsidóknak. MTI Bezár az észt intézet Beethoven bűvöletében SZIKRÁZÓ Nemanja Radulovic életében meghatározó szerepet játszanak Beethoven művei, különösen a hegedűverseny. Sok év munkája van abban, ahogyan lemezéről új élményeket nyújtva felhangzik a mű. VARGA PÉTER Beethoven egyetlen, D-dúr hegedű­versenyét 1806 decemberében mu­tatta be Franz Clement, a Theater an der Wien muzsikusa, karmestere. Nem volt sikere a műnek. A Wiener Theaterzeitung kritikusa azt írta, bizonyos szépségei mellett „az ös­­­szefüggés gyakran mintha teljesen megszakadna, s néhány közhely vé­get nem érő ismétlései egykönnyen fárasztóvá válhatnak”. Az is lehetett a hűvös fogadtatás oka, hogy az elő­adás hagyott kívánnivalókat maga után. Az egyébként kiváló hegedűs próba nélkül játszott, már csak azért is, mert a zeneszerző az utolsó pilla­natban lett kész, mindenesetre a mű két évvel későbbi nyomtatott példá­nyában az ajánlás szokatlan módon nem Clementnek, hanem Stephan von Breuningnak, Beethoven barát­jának, a Fidelio egyik librettistájá­­nak szól. Úgy tűnik, Beethoven sem bízott igazán művében, zongoraver­sennyé dolgozta át (ezt ma itt-ott játsszák), de a siker csak 1844-ben jött el, amikor a 13 éves magyar szár­mazású hegedűs csodagyerek, Joa­chim József Mendelssohn vezény­letével bemutatta a londoni és a berlini közönségnek. Az egyik leg­többet játszott hegedűverseny lett azóta - igaz, olyan nagyon sok ver­senytársa nincs, amivel a nagy hege­dűvirtuózok vagy csak kiváló hege­dűsök villoghatnának. És bizony az ember némileg iga­zat adhat az egykori kritikusnak, s idővel, miután sok-sok felvéte­lét megismerte a műnek, az is kide­rül, egészen kivételesnek kell lennie az előadásnak, ha igazán élvezhe­tő szeretne lenni. Úgyhogy kivá­lasztja a maga kedvencét, és időn­ként meghallgatja. De szerencsére az előadóművészek nem állnak le, mindig keresik az új utakat, jönnek elő agyonjátszott és - úgy gondoljuk - unásig ismert művek újabb olvasa­taival, mint a 38 éves, de 14 éves kora óta Párizsban élő, rocksztárokat megszégyenítően hosszú hajú és ki­nézetű szerb Nemanja Radulovic. Akiről tudni lehetett, hogy kiváló hegedűs, például megnyerte a Jo­seph Joachim-versenyt 2003-ban, ezután beugorhatott a Párizsi Rádió Filharmonikus Zenekarának a kon­certjén Vengerov helyett játszani a művet. Amit 14 éves korában kez­dett tanulmányozni, beleértve a ze­nekari szólamokat is. Mint mondja, Beethoven versenyműve nemcsak egy zenedarab volt számára, hanem „a fejlődés és a szerencse forrása” is. Az új lemezen azonban Radulovic nemcsak hegedül, hanem vezényli is a túlnyomórészt szerb zenészekből álló, Double Sens nevű, lényegében kamarazenekar méretű - ez fontos -, de végeredményében szimfonikus hangzású együttest. Annak az elő­adásnak, amit a stúdiófelvételen tőle mint karmestertől hallunk, és ami az első pillanatoktól kezdve a szék­hez szögezi az embert, az egyik nagy erénye, hogy megszabadítja a nehéz­kességtől, a romantika által ráhelye­zett súlyos zenekari hangzásoktól - lényegében egyfajta puhaságtól - a művet. Minden frissen, élesen szól, a hangsúlyok, a hangerőváltások szinte ütnek, a hangerőfokozások, a visszafogások valóban messzeme­nőkig a kottában előírtaknak megfe­lelően szólalnak meg, és ezek mind­egyike jól hallható. A kis zenekarnak az is az erénye, hogy a belső szóla­mok mozgása is megfelelően kihalt­Az 1806-os D-dúr hege­dűverseny sikere csak 1844-ben jött el, ami­kor a 13 éves Joachim József mu­tatta be. ható. Mondani sem kell, ily módon szépen formálódnak a dallamívek, emellett a lassú tételben szépek a hangzások, valóban benne van ab­ban - ahogyan mindezt Radulovic tálalja - 24 év munkája. Mindezek megmaradhatnának megnyerő, ám külsődleges eszközöknek is - mint az sok, hasonló stílusban dolgozó, de kevésbé tehetséges régizenésznél tapasztalható -, de Radulovic az iga­zi formátumát azzal árulja el, hogy ritmikailag és arányaiban minden pontosan a helyén van. Ritkán ta­pasztalható módon teszi - illetve te­teti a zenészeivel - a helyükre a han­gokat. Hegedülése is a legmagasabb igényeknek megfelelő. Mint mond­ja, a helyes hangmagasságok megta­lálása - nem iskolás fokon persze - és az egyes megszólalások megfelelő hangszínének a kikeverése volt fon­tos számára. Eltűnnek fenntartása­ink, ha hallgatjuk. A lemezen hallható még a Kreu­tzer-szonáta az ő átiratában. A zon­goraszólamot vonószenekar játssza. Az erények - amellett, hogy ez még­iscsak a szerző elképzelésétől ide­gen változat - hasonlóak a hegedű­versenyben hallhatókéihoz. Radulovic az igazi formá­tumát azzal árulja el, hogy ritmikailag és arányaiban minden pon­tosan a he­lyén van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, Kreutzer-szonáta. Nemanja Radulovic hegedű, karmester. Double Sens, Warner Classics, 2023 Rippl-Rónai ikonikus búcsúja VÁSÁR Rippl-Rónai József csak­nem nyolcvan éve nem látott fest­ményét mutatták be szerdán a Vi­rág Judit Galéria standján, az Art and Antique Budapest kiállítás és vásár sajtótájékoztatóján, a buda­pesti Bálnában. A Szentpáli búcsú című fest­ményt 1947-ben láthatta utoljá­ra a nagyközönség egy budapes­ti kiállításon, s műgyűjtemények­ben, a publikumtól elzárva töltötte az elmúlt évtizedeket.­­ Ikonikus mű azért is, mert a Rippl-Rónai­­életművön belül egészen kevés az olyan típusú festmény, mely nagyobb tömegjeleneteket ábrá­zol, ráadásul a művésznek a legen­dás kukoricás korszakából szár­mazik. Ez az a stílus, amely kizáró­lag Rippl-Rónaira jellemző, s ami az egész világon keresetté és elis­mertté teszi a művészt - mondta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a sajtótájé­koztatón. A művet a közönség négy napig, február 29. és március 3. között lát­hatja a Bálnában, illetve még szá­mos műtárgyat negyven galéria standján. Ezenkívül megnézhet és vásárolhat nívós bútorokat, érté­kes szőnyegeket, egyedi ékszere­ket, szobrokat, antik könyveket és egy rendkívül értékes, a Kossuth családhoz köthető ezüst étkészle­tet is. Az Art and Antique az idén is szervez jótékonysági árverést, melynek kedvezményezettje a Ma­gyar Állami Operaház Balettnö­vendékeiért Alapítvány. - A kiál­lítóink ajánlanak fel műtárgyakat, képeket, szobrokat, amikre lehet licitálni egészen vasárnap estig, és a befolyt összeget kapja meg az ala­pítvány teljes egészében - mondta el Tausz Ádám, az Art and Antique fő szervezője. P. SZABÓ DÉNES Kelen Anna művészettörténész Rippl-Rónai József 1912-ben készült, Szentpáli búcsú című festményével

Next