Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-01 / 27. szám

411,50 'l' -0,47% NÉPSZAVA 2024. február 1., csütörtök 383,82 'l' -0,66% 353,87 -0,67% CHF/HUF GAZDASÁG €/HUF $/HUF LAPSZÉL Az MVM cáfolja Jávor Benedeket Szakmailag megalapozatlan spe­kulációnak bélyegezte lapunk­nak küldött válaszlevelében az MVM Jávor Benedek keddi közzétételét, melyben a Párbe­széd-Zöldek politikusa kapcso­latot sejtetett az energiacsoport által tavaly novemberben az ál­lami tulajdonosnak kifizetett, 309 milliárdos osztalékelőleg és a néhány nappal később a kínai állami Industrial and Commer­cial Bank of China (ICBC) oszt­rák leánycégével kötött, másfél éves hitelszerződés alapján le­hívott százmilliárdos tétel kö­zött. A valóságban a hitelszer­ződés szerinti, kiragadott forrás és az osztalékelőleg kifizetése nincs kapcsolatban egymással - szögezték le az állami szolgál­tatónál. Az MVM az előlegfize­téskor egyértelműsítette, hogy az összeg főleg a sikeres külföl­di versenypiaci tevékenységből származó eredményt terhelte. A kölcsönt pedig általános válla­latfinanszírozási céllal vették fel - zárul a közlés. Mindezek kap­csán megjegyzendő: noha Jávor Benedek közzétételével rávilá­gított, hogy a szuverenitásvé­delmi lázban égő Orbán-kabi­­nethez az MVM-en keresztül is áramolhatnak kínai állami pén­zek, az energiacsoport és a ma­gyar kormány eddig sem rejtette véka alá a távol-keleti diktatúra hitelintézeteivel ápolt kapcso­latait. Másrészt: bár se az ellen­zéki politikus, se az MVM nem említette, a rekorderedményhez hozzájárulhatott az is, hogy a cég „rezsivédelmi szolgáltatások el­lentételezése” címén 2022-ben 476 milliárdos, 2023 első felé­ben pedig 721 milliárdot kapott az állami költségvetésből. M. I. Megállíthatatlanul Indokolatlan üzemanyagár-emelés folytató­dik az üzemanyagárak emelke­dése: péntektől a benzinért 6, a gázolajért pedig 8 forinttal kell többet fizetni - hívja fel a figyel­met a Holtankoljak.hu. Előb­biért 603, utóbbiért pedig 640 forintot kérhetnek a hazai kuta­­kon átlagosan. A mostani eme­lés hátterében ezúttal kevéssé fedezhetők fel piaci hatások. Az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára ugyanis, legkö­zelebbi, vasárnapi, 84 dolláros csúcsáról tegnapra 81 dollárig esett, és a forint is erősödött a dollárral szemben. M. I. RÉSZVÉNYEK 16 450 Ft BUX 64 044,46 Mol 2910 Ft MTelekom 769 Ft OTP +1,31% ♦ +0,76% +3,22% ♦ +0,40% Richter 9585 Ft ♦ +3,51% Támogatás bemondásra BERUHÁZÁS Mintegy 1300 milliárd forintot költött eddig az állam, hogy idevonzza és letelepítse az e-mobilitással foglalkozó ázsiai cégeket. BOD PÉTER Az itt megtelepedő kínai és dél-kore­ai akkugyártóknak, valamint elekt­romos autókat előállító üzemeknek nyújtott állami támogatás vélhetően soha nem fog megtérülni. Amennyit eddig a költségvetésből erre költöt­tek, és amennyit még fognak, telje­sen indokolatlannak is nevezhető - mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a jegy­bank korábbi elnöke annak kapcsán, hogy kiderült, már 1300 milliárd forint körüli állami támogatásban részesültek ezek a cégek. Bevett gyakorlat a világban, hogy egy-egy gazdaságilag viszonylag el­maradott országban a beletelepülő cégek állami támogatásban része­sülnek, ahogyan ez megtörtént az 1990-es évek első felében Magyar­országon is a General Motorsszal (Opel) és a Suzukival, amelyek akkor komoly kockázatot vállaltak idejö­vetelükkel. Ne felejtsük el, az ország éppen kilépett a Varsói Szerződés­ből, a jogrend pedig kiforratlan volt - emlékeztetett a szakember. Ezzel szemben most már hosszabb ide­je EU- és NATO-tagok vagyunk, és gazdasági értelemben is merőben más a helyzet, mint 30-35 éve volt. Nem kizárólag az a gond, hogy a támogatások (szubvenciók) nem fognak megtérülni, hanem az is, hogy valójában nem tudjuk, mekko­ra értékűek ezek a szóban forgó be­ruházások - hallhattuk a figyelmez­tetést. A kínai és a dél-korai cégek ugyanis nem pénzt, hanem appor­tot (gépeket, berendezéseket, gyár­tósorokat) hoznak be, amelyek ér­tékét ők határozzák meg. A fogadó ország ezeket az értékeket bemon­dásra kénytelen elfogadni, és a tá­mogatásokat ezek után kapják meg a befektetők. Általában a jelzett ér­ték 10-15 százalékát. A támogatások összegéről, mivel közpénzről van szó, naprakész ismeretekkel kellene rendelkezni, és érvényesíteni kelle­ne itt is a transzparencia követelmé­t támogatások értéke mellett valójában azt sem tudjuk, mek­kora értékűek ezek a beruhá­zások nyit - fogalmazott a közgazdász, ér­zékeltetve, hogy ettől egyelőre távol állunk. A most zajló hazai iparfejlesztést zsákutcának nevezte Bod Péter Ákos, amivel az az alapvető gond, hogy na­gyon alacsony a hozzáadott érték, emellett rendkívül tőke- és anyagigé­nyes a gyártási folyamat. Viszonylag alacsony bérköltséggel dolgoznak ezek a cégek, mert munkavállalóik jelentős része betanított munkát vé­gez. A nemzeti össztermék (GDP) és az ország exportja ugyan növekszik ezeknek a beruházásoknak köszön­hetően, de az általános jólét már sok­kal kevésbé. Kérdés, hogy az ezekben az években betelepülő ázsiai cégek­kel kötött szerződésekben szerepel-e az, hogy az itt nyíló üzemek beszerzé­­seinek 60 százaléka európai vásárlás legyen. A kormány gazdaságpolitikájá­nak egyik sarokköve a német ipar, és ezen belül az autóipar igényeinek ki­szolgálása. Felmerülhet, hogy örül-e például a világ legnagyobb elektro­­mosautó-gyártója, a kínai BYD sze­gedi gyárépítésének a német autó­ipar, mert az ázsiai cég megjelenése konkurenciát jelenthet az Audinak, a Mercedesnek és a BMW-nek. A volt jegybankelnök szerint nem en­nek a három prémiumgyártónak, hanem az olyan tömegtermelés­sel foglalkozó olasz és francia autó­gyáraknak lesz a vetélytársa a BYD, mint a FIAT és a Renault. Botka László a telekátadás dokumentu­mát szignózza BEMONDÁS BŐD PÉTER ÁKOS: Közvetlen és közvetett támogatás is van A nagyobbrészt kínai és dél-koreai akkumulátorgyártó és elektromos járművekben „utazó" cégek eddig mint­egy 700 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthat­tak, és további 600 milliárd forint ment el a beruhá­zásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre - osztotta meg lapunkkal Éltető Andrea, a Világgaz­dasági Intézet főmunkatársa a napokban a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában közölt 1300 milliárd fo­rintos támogatás bontását. A kutató jelezte, hogy saját számításainak eredményét tárta a nyilvánosság elé. Régészek kutatják a BYD autógyár területét E-AUTÓ Az a cél, hogy a tulajdon­ba adás másnapján megkezdőd­hessen az építkezés - jelentette ki Botka László szegedi polgármes­ter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott sajtótá­jékoztatón, ahol annak a 300 hek­táros teleknek az előszerződését írták alá, ahol felépül az elektromos autókat készítő kínai BYD szege­di gyára. Az építkezés helyszínéül szolgáló, döntően mezőgazdasági területek lőszermentesítése már megtörtént, a régészeti feltárások még nem. Három ütemben, már­cius, szeptember és december végi határidővel adják át a kínaiaknak a területet - nyilatkozta a Szeged. hu-nak Botka. Névtelenséget kérő zöldmezős beruházásokkal foglal­kozó szakemberek lapunknak el­mondták: ezzel a legjobb megoldást választotta az önkormányzat, mert ha egy ütemben végeznék a régé­szeti munkákat, akkor a gyárépítés csak év végén kezdődhetne. Ráadá­sul megközelítőleg nincs annyi ré­gész az országban, amennyit szük­séges volna egy időben ráállítani a 3 millió négyzetméteres területen végzendő munkára. Komoly infrastrukturális fej­lesztések előzik meg a gyár építé­sét, amelyre a kormány nemrégi­ben 46 milliárd forintot biztosított. Ez egyszerre érinti az áram-, a víz- és szennyvízszolgáltatást, mellet­te utak és körforgalmak épülnek a gyár közelében. B. P. Januárban nőtt a munkanélküliség VISZONYÍTÁS Januárban még to­vább csökkent az álláskeresők, vagy­is a munkanélküliek száma - ezzel a címmel adott ki közleményt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisz­térium munkaügyért felelős állam­titkára a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatira hivatkoz­va. A közlemény címe megtévesztő, ugyanis az NFSZ januári adataiból épp az derül ki, hogy az előző hó­naphoz képest 3,5 százalékkal 233 ezer főre nőtt az álláskeresők száma. Meglepő is lenne, ha épp januárban nőtt volna a foglalkoztatás, ugyanis az év első hónapjában rendszerint beszűkülnek az idénymunkák, rá­adásul a magyar gazdaság sincs ab­ban a kirobbanó állapotban, amely indokolná a létszámbővítést. Az ös­­­szehasonlításhoz megfelelő bázist választva az NGM közleményének megfelelően, valóban nőtt a foglal­At álláskeresők 42,6 szá­zaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. háztatás: 2010-hez képest például több mint 400 ezerrel csökkent a re­gisztrált álláskeresők száma, tavaly januárhoz viszonyítva pedig közel 11 ezres a mérséklődés - derül ki az államtitkár közleményéből. Az NFSZ januári folyamatokról készült értékeléséből az derül ki, hogy az álláskeresők száma 2023 januárjához képest 4,4 százalékkal csökkent, a decemberhez viszonyít­va pedig 3,5 százalékkal nőtt. Ja­nuárban 29,3 ezer álláskereső kér­te nyilvántartásba vételét, ebből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,1 százalék volt. Az új álláskeresők száma az előző év azonos időszaká­hoz képest 19,5 százalékkal nőtt. A munkanélküliek 40,1 százalé­ka csak általános iskolai végzettség­gel rendelkezett, a középiskolai vég­zettségűek voltak a legtöbben, ők adták az álláskeresők 50,4 százalé­kát. A közel 233 ezer álláskeresőből mindössze 133,7 ezer fő volt jogo­sult valamilyen pénzbeli ellátásra, 62,7 százalékuk álláskeresési ellá­tásban, 37,3 százalékuk pedig szoci­ális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 42,6 százaléka sem­milyen pénzbeli támogatást nem ka­pott. Az ok, hogy az Orbán kormány a korábbi kilenc hónapról 3 hónap­ra rövidítette a munkanélküli ellá­tás idejét. Ezért jutnak viszonylag kevesen munkanélküliségi ellátás­hoz, még akkor is, ha több évtizeden keresztül fizették az ellátás alapjául szolgáló járulékot. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő állás­keresők száma 5,1 százalékkal csök­kent tavaly januárhoz képest: a 80,5 ezer tartós álláskereső az összes ál­láskeresőhöz viszonyítva 34,6 szá­zalékos aránnyal szerepelt 2024. ja­nuárban. P. ZS.

Next