Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-01 / 27. szám
411,50 'l' -0,47% NÉPSZAVA 2024. február 1., csütörtök 383,82 'l' -0,66% 353,87 -0,67% CHF/HUF GAZDASÁG €/HUF $/HUF LAPSZÉL Az MVM cáfolja Jávor Benedeket Szakmailag megalapozatlan spekulációnak bélyegezte lapunknak küldött válaszlevelében az MVM Jávor Benedek keddi közzétételét, melyben a Párbeszéd-Zöldek politikusa kapcsolatot sejtetett az energiacsoport által tavaly novemberben az állami tulajdonosnak kifizetett, 309 milliárdos osztalékelőleg és a néhány nappal később a kínai állami Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) osztrák leánycégével kötött, másfél éves hitelszerződés alapján lehívott százmilliárdos tétel között. A valóságban a hitelszerződés szerinti, kiragadott forrás és az osztalékelőleg kifizetése nincs kapcsolatban egymással - szögezték le az állami szolgáltatónál. Az MVM az előlegfizetéskor egyértelműsítette, hogy az összeg főleg a sikeres külföldi versenypiaci tevékenységből származó eredményt terhelte. A kölcsönt pedig általános vállalatfinanszírozási céllal vették fel - zárul a közlés. Mindezek kapcsán megjegyzendő: noha Jávor Benedek közzétételével rávilágított, hogy a szuverenitásvédelmi lázban égő Orbán-kabinethez az MVM-en keresztül is áramolhatnak kínai állami pénzek, az energiacsoport és a magyar kormány eddig sem rejtette véka alá a távol-keleti diktatúra hitelintézeteivel ápolt kapcsolatait. Másrészt: bár se az ellenzéki politikus, se az MVM nem említette, a rekorderedményhez hozzájárulhatott az is, hogy a cég „rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezése” címén 2022-ben 476 milliárdos, 2023 első felében pedig 721 milliárdot kapott az állami költségvetésből. M. I. Megállíthatatlanul Indokolatlan üzemanyagár-emelés folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: péntektől a benzinért 6, a gázolajért pedig 8 forinttal kell többet fizetni - hívja fel a figyelmet a Holtankoljak.hu. Előbbiért 603, utóbbiért pedig 640 forintot kérhetnek a hazai kutakon átlagosan. A mostani emelés hátterében ezúttal kevéssé fedezhetők fel piaci hatások. Az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára ugyanis, legközelebbi, vasárnapi, 84 dolláros csúcsáról tegnapra 81 dollárig esett, és a forint is erősödött a dollárral szemben. M. I. RÉSZVÉNYEK 16 450 Ft BUX 64 044,46 Mol 2910 Ft MTelekom 769 Ft OTP +1,31% ♦ +0,76% +3,22% ♦ +0,40% Richter 9585 Ft ♦ +3,51% Támogatás bemondásra BERUHÁZÁS Mintegy 1300 milliárd forintot költött eddig az állam, hogy idevonzza és letelepítse az e-mobilitással foglalkozó ázsiai cégeket. BOD PÉTER Az itt megtelepedő kínai és dél-koreai akkugyártóknak, valamint elektromos autókat előállító üzemeknek nyújtott állami támogatás vélhetően soha nem fog megtérülni. Amennyit eddig a költségvetésből erre költöttek, és amennyit még fognak, teljesen indokolatlannak is nevezhető - mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke annak kapcsán, hogy kiderült, már 1300 milliárd forint körüli állami támogatásban részesültek ezek a cégek. Bevett gyakorlat a világban, hogy egy-egy gazdaságilag viszonylag elmaradott országban a beletelepülő cégek állami támogatásban részesülnek, ahogyan ez megtörtént az 1990-es évek első felében Magyarországon is a General Motorsszal (Opel) és a Suzukival, amelyek akkor komoly kockázatot vállaltak idejövetelükkel. Ne felejtsük el, az ország éppen kilépett a Varsói Szerződésből, a jogrend pedig kiforratlan volt - emlékeztetett a szakember. Ezzel szemben most már hosszabb ideje EU- és NATO-tagok vagyunk, és gazdasági értelemben is merőben más a helyzet, mint 30-35 éve volt. Nem kizárólag az a gond, hogy a támogatások (szubvenciók) nem fognak megtérülni, hanem az is, hogy valójában nem tudjuk, mekkora értékűek ezek a szóban forgó beruházások - hallhattuk a figyelmeztetést. A kínai és a dél-korai cégek ugyanis nem pénzt, hanem apportot (gépeket, berendezéseket, gyártósorokat) hoznak be, amelyek értékét ők határozzák meg. A fogadó ország ezeket az értékeket bemondásra kénytelen elfogadni, és a támogatásokat ezek után kapják meg a befektetők. Általában a jelzett érték 10-15 százalékát. A támogatások összegéről, mivel közpénzről van szó, naprakész ismeretekkel kellene rendelkezni, és érvényesíteni kellene itt is a transzparencia követelmét támogatások értéke mellett valójában azt sem tudjuk, mekkora értékűek ezek a beruházások nyit - fogalmazott a közgazdász, érzékeltetve, hogy ettől egyelőre távol állunk. A most zajló hazai iparfejlesztést zsákutcának nevezte Bod Péter Ákos, amivel az az alapvető gond, hogy nagyon alacsony a hozzáadott érték, emellett rendkívül tőke- és anyagigényes a gyártási folyamat. Viszonylag alacsony bérköltséggel dolgoznak ezek a cégek, mert munkavállalóik jelentős része betanított munkát végez. A nemzeti össztermék (GDP) és az ország exportja ugyan növekszik ezeknek a beruházásoknak köszönhetően, de az általános jólét már sokkal kevésbé. Kérdés, hogy az ezekben az években betelepülő ázsiai cégekkel kötött szerződésekben szerepel-e az, hogy az itt nyíló üzemek beszerzéseinek 60 százaléka európai vásárlás legyen. A kormány gazdaságpolitikájának egyik sarokköve a német ipar, és ezen belül az autóipar igényeinek kiszolgálása. Felmerülhet, hogy örül-e például a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD szegedi gyárépítésének a német autóipar, mert az ázsiai cég megjelenése konkurenciát jelenthet az Audinak, a Mercedesnek és a BMW-nek. A volt jegybankelnök szerint nem ennek a három prémiumgyártónak, hanem az olyan tömegtermeléssel foglalkozó olasz és francia autógyáraknak lesz a vetélytársa a BYD, mint a FIAT és a Renault. Botka László a telekátadás dokumentumát szignózza BEMONDÁS BŐD PÉTER ÁKOS: Közvetlen és közvetett támogatás is van A nagyobbrészt kínai és dél-koreai akkumulátorgyártó és elektromos járművekben „utazó" cégek eddig mintegy 700 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthattak, és további 600 milliárd forint ment el a beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre - osztotta meg lapunkkal Éltető Andrea, a Világgazdasági Intézet főmunkatársa a napokban a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában közölt 1300 milliárd forintos támogatás bontását. A kutató jelezte, hogy saját számításainak eredményét tárta a nyilvánosság elé. Régészek kutatják a BYD autógyár területét E-AUTÓ Az a cél, hogy a tulajdonba adás másnapján megkezdődhessen az építkezés - jelentette ki Botka László szegedi polgármester Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón, ahol annak a 300 hektáros teleknek az előszerződését írták alá, ahol felépül az elektromos autókat készítő kínai BYD szegedi gyára. Az építkezés helyszínéül szolgáló, döntően mezőgazdasági területek lőszermentesítése már megtörtént, a régészeti feltárások még nem. Három ütemben, március, szeptember és december végi határidővel adják át a kínaiaknak a területet - nyilatkozta a Szeged. hu-nak Botka. Névtelenséget kérő zöldmezős beruházásokkal foglalkozó szakemberek lapunknak elmondták: ezzel a legjobb megoldást választotta az önkormányzat, mert ha egy ütemben végeznék a régészeti munkákat, akkor a gyárépítés csak év végén kezdődhetne. Ráadásul megközelítőleg nincs annyi régész az országban, amennyit szükséges volna egy időben ráállítani a 3 millió négyzetméteres területen végzendő munkára. Komoly infrastrukturális fejlesztések előzik meg a gyár építését, amelyre a kormány nemrégiben 46 milliárd forintot biztosított. Ez egyszerre érinti az áram-, a víz- és szennyvízszolgáltatást, mellette utak és körforgalmak épülnek a gyár közelében. B. P. Januárban nőtt a munkanélküliség VISZONYÍTÁS Januárban még tovább csökkent az álláskeresők, vagyis a munkanélküliek száma - ezzel a címmel adott ki közleményt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaügyért felelős államtitkára a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatira hivatkozva. A közlemény címe megtévesztő, ugyanis az NFSZ januári adataiból épp az derül ki, hogy az előző hónaphoz képest 3,5 százalékkal 233 ezer főre nőtt az álláskeresők száma. Meglepő is lenne, ha épp januárban nőtt volna a foglalkoztatás, ugyanis az év első hónapjában rendszerint beszűkülnek az idénymunkák, ráadásul a magyar gazdaság sincs abban a kirobbanó állapotban, amely indokolná a létszámbővítést. Az összehasonlításhoz megfelelő bázist választva az NGM közleményének megfelelően, valóban nőtt a foglalAt álláskeresők 42,6 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. háztatás: 2010-hez képest például több mint 400 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma, tavaly januárhoz viszonyítva pedig közel 11 ezres a mérséklődés - derül ki az államtitkár közleményéből. Az NFSZ januári folyamatokról készült értékeléséből az derül ki, hogy az álláskeresők száma 2023 januárjához képest 4,4 százalékkal csökkent, a decemberhez viszonyítva pedig 3,5 százalékkal nőtt. Januárban 29,3 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, ebből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,1 százalék volt. Az új álláskeresők száma az előző év azonos időszakához képest 19,5 százalékkal nőtt. A munkanélküliek 40,1 százaléka csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett, a középiskolai végzettségűek voltak a legtöbben, ők adták az álláskeresők 50,4 százalékát. A közel 233 ezer álláskeresőből mindössze 133,7 ezer fő volt jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra, 62,7 százalékuk álláskeresési ellátásban, 37,3 százalékuk pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 42,6 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. Az ok, hogy az Orbán kormány a korábbi kilenc hónapról 3 hónapra rövidítette a munkanélküli ellátás idejét. Ezért jutnak viszonylag kevesen munkanélküliségi ellátáshoz, még akkor is, ha több évtizeden keresztül fizették az ellátás alapjául szolgáló járulékot. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma 5,1 százalékkal csökkent tavaly januárhoz képest: a 80,5 ezer tartós álláskereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 34,6 százalékos aránnyal szerepelt 2024. januárban. P. ZS.