Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-01 / 27. szám
1 NÉPSZAVA I 2024. február 1., csütörtök VILÁG 8 Megállítanák a szélsőjobbot ROMÁNIA Szélsőségellenes demonstrációk szervezésébe kezdett a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az első ilyen megmozdulást február 4-re tervezik a kelet-romániai Suceavába. A szervezők a németországi AfD -ellenes tömegtüntetések mintájára akarják felrázni a román lakosságot, tudatosítani, hogy a szélsőjobb és euroszkeptikus AUR, illetve SDS Romania pártok látványos térhódítása az ország európai jövőjét veszélyezteti. A kezdeményezés szépséghibája, hogy míg Németországban civil indíttatású tüntetéseken vesznek részt a politikusok is, itt az AUR által leginkább veszélyeztetett párt a szervező. A fenyegetés azonban valóságos, a tegnap nyilvánosságra hozott új felmérés is e pártok erősödését igazolta. A másik kormánypárt, a szociáldemokrata PSD egyik EP-képviselője, Victor Negrescu aláírásgyűjtésbe kezdett egy Ro exit megakadályozásáért. Ezt alkotmánymódosítással, Románia EU-tagságának alkotmányba foglalásával védenék ki. Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte: támogatja ezt a javaslatot. NÉPSZAVA Marcel Ciolacu kormányfő támogatja a Ro exit alkotmányos kivédését LAPSZÉL Leadta az aláírásokat a háborúellenes jelölt Az orosz elnöki posztért versengő egyetlen háborúellenes jelölt, Borisz Nagyezsgyin benyújtotta a szükséges aláírásokat ahhoz, hogy márciusban indulhasson Vlagyimir Putyin ellen. A Polgári Kezdeményezés párt nevében induló politikus támogatói 75 régió több mint 120 városában gyűjtötték az aláírásokat. Bár jelölése egyesek szerint csak a demokrácia látszatát hivatott kelteni, olyan ismert ellenzékiek is támogatásukról biztosították, mint Alekszej Navalnij bebörtönzött Kreml-kritikus vagy Mihail Hodorkovszkij száműzött oligarcha. NÉPSZAVA A Tusk-kormány is kárpótlást kér Berlintől A lengyel diplomácia vezetője felszólította Németországot, adjon „pénzügyi kárpótlást” országának a második világháború alatt okozott veszteségekért. Radoslaw Sikorski, a Donald Tusk vezette új Európa-barát kormány külügyminisztere első berlini látogatásán fogalmazta meg ezt az igényt, mely hasonlatos a decemberben ellenzékbe kényszerült nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányának korábbi követeléséhez, miszerint Berlin 1,3 billió eurót kell fizessen „több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlásként”. NÉPSZAVA Huszonhatan eggyel szemben IDEGESSÉG Orbán Viktortól várják az EU brüsszeli csúcstalálkozóján, hogy feloldja a patthelyzetet, és hozzájárul az Ukrajna megsegítését célzó megállapodáshoz. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Egy nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli brüsszeli találkozója előtt a közösség székhelyén senki nem merte megjósolni a tanácskozás kimenetelét. Ugyanakkor mindenki reményét fejezte ki, hogy csütörtökön 27-es körben sikerül megállapodni az Ukrajnának négy évre szánt pénzügyi támogatásról és vele együtt az uniós büdzsé feltöltéséről. „Idegesség, bosszúság, frusztráció” - magas rangú EU-diplomaták így jellemezték a tárgyalótermekben uralkodó hangulatot. A vezetők ingerültek, mert egy bő hónap elteltével ismét Orbán Viktort kell győzködniük, hogy járuljon hozzá a háború sújtotta ország hosszú távú működését biztosító pénzügyi csomaghoz. És tanácstalanok is, mert megint nem tudják, hogy a magyar miniszterelnök valójában mit akar. A vezetők általában igyekeznek megértően kezelni, ha egy országnak speciális nemzeti érdekei vannak, például ha nem tud egyik napról a másikra leválni az orosz vezetékes olajról. De itt nem látunk semmiféle életbe vágó magyar nemzeti érdeket. Épp ellenkezőleg: szerintünk az a magyar nemzeti érdek is, hogy ne hagyjuk magára Ukrajnát - fogalmazott egy magas rangú uniós diplomata. A huszonhetek decemberi brüsszeli találkozóján Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről szóló megállapodást. Azóta erősödik a nyomás a kormányfőn, hogy adja fel az ellenállását, és járuljon hozzá az EU számára is létfontosságú segélycsomaghoz és az Unió költségvetésének bővítéséhez. Már nem tabutéma, hogy a magyar kormányt megfoszthatják a EU-tagsággal járó jogaitól, jóllehet a tagországok többsége ma még nem állna a kezdeményezés mellé. És bár mindenki elismeri, hogy bizonyos brüsszeli tisztviselők túl messzire mentek a magyar gazdaság „szabotálásának” a kilátásba helyezésével, az ötlet meglebegtetése elég volt annak igazolására, hogy Magyarországnak nagyon is szüksége van nyugati partnerei támogatására. A tárgyalások menetét jól ismerő uniós forrás szerint az elmúlt hetekben naponta egyeztettek a magyar féllel, és Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke telefonon is egyeztetett Orbán Viktorral. Az álláspontok kissé közeledtek, de Magyarország még mindig ragaszkodik hozzá, hogy a vezetők évente döntsenek - méghozzá egyhangú szavazással - a pénz folyósításáról. A többi 26 ország hallani sem akar a nemzeti vétó lehetőségéről, de abba belemenne, hogy a legmagasabb szinten minden évben felülvizsgálják az Ukrajnának nyújtott támogatást. Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú diplomata véleménye szerint az éves vétófenyegetésekkel Orbán valójában azt akarja elérni, hogy kormánya a feltételek teljesítése nélkül hozzáférést kapjon a Magyarország számára leblokkolt felzárkóztatási pénzekhez. Ha csütörtökön nem sikerülne megegyezA tárgyalások menetét jól ismerő uniós forrás szerint az elmúlt hetekben naponta egyeztettek a magyar féllel. ni Ukrajna finanszírozásáról, a 26 tagállam kész lenne összerakni a pénzügyi csomagot. A legközvetlenebb lehetőség a tavalyi, 18 milliárd eurós hitelprogram 2024-ig történő meghosszabbítása lenne. Ehhez a tagországok minősített többségének a beleegyezése kell, ami megkerülhetővé teszi a vétót. A jövő évtől azonban már egy olyan kormányközi megállapodást kellene tető alá hozniuk az erre vállalkozó országoknak, ami költséges és időigényes. A csütörtöki fiaskó ráadásul azzal járna, hogy az Unió a saját céljaira sem tud többet költeni a hátralévő néhány évben, mivel a magyar ellenkezés zátonyra futtatná az EU költségvetésének feltöltését is. Brüsszelben egyelőre ódzkodnak tőle, hogy megjósolják, milyen hatása lenne Orbán vétójának Magyarország további megítélésére. — Nincsenek az asztalon forgatókönyvek. Bármi történik, Ukrajna marad a figyelmünk középpontjában — mondta egy magas rangú EU-diplomata; szerinte időbe fog telni, amíg az Unió levonja a következtetéseket. Ha csütörtökön nem sikerül megegyezni Ukrajna finanszírozásáról, a 26 tagállam Magyarország nélkül is kész összerakni a pénzügyi csomagot Nem tudni, ki váltja Zaluzsnijt UKRAJNA Sajtóforrások szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelműen közölte hétfőn Valerij Zaluzsnij tábornokkal, hogy leváltja a hadsereg főparancsnoki posztjáról, de a bejelentés késik, mert még nem dőlt el, ki léphet a helyébe. Valójában hónapok óta folynak a tábornok sorsával kapcsolatos találgatások, miután feszültté vált kettejük viszonya azt követően, hogy Ukrajna tavalyi ellentámadása nem érte el ambiciózus céljait. Zaluzsnij egy november 1-jei interjúban kifejtette, hogy a háború „patthelyzetbe” került, amiből az ukrán haderő csak új technológiák és módszerek gyors elsajátításával vághatja ki magát. Az elnöki hivatalban azonban megnehezteltek rá, mivel elemzésével szerintük pánikhangulatot keltett Ukrajna szövetségesei között, felerősítve köztük a „háborús fáradtság” érzését. Zaluzsnij eltávolítása kockázatos lépés egy olyan időszakban, amikor a moszkvai vezetés mindent elkövet, hogy még a márciusi elnökválasztás előtt átvegye a fronton a stratégiai kezdeményezést. A váltás sokak szerint felháborodást keltene az ukrán katonaság és a civil társadalom soraiban is, akik körében Zaluzsnij óriási támogatottságot élvez. Az ő nevéhez fűződnek olyan katonai sikerek, mint Kijev védelme az orosz invázió első napjaiban, valamint a 2022. őszi sikeres ellentámadások a keleti Harkiv és a déli Herszon régióban. Emellett közelről ismeri a fronton lévők gondjait, ezért is szorgalmazta az elmúlt hónapokban újabb 500 ezer ember besorozását, amit viszont Zelenszkij ellenzett, egyebek közt a terv nyilvánvaló népszerűtlensége miatt. A háború kritikus ponton van, mivel Kijev arra vár, hogy hozzájuthat-e az Egyesült Államok és az Európai Unió által beígért, összesen mintegy 100 milliárd dollárnyi újabb támogatási csomagokhoz. Mindeközben nem tudni még, hogy ki váltaná Zaluzsnijt a főparancsnoki poszton. A Reuters forrása szerint az egyik lehetséges jelölt, a szárazföldi erőket vezető Olekszandr Szirszkij tábornok visszautasította A főparancsnoki poszt egyik esélyese Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés fiatal vezetője. Kinevezése az aszimmetrikus hadviselési módszerek térnyerését eredményezheti Moszkva és Kijev jelentős fogolycserét hajtott végre Ukrajna szerint a tegnapi cserével 207 katonájukat kapták vissza, míg Oroszország szerint mindkét fél 195 foglyot adott át. A lépésre egy héttel azután került sor, hogy egy korábbi csere meghiúsult, miután Moszkva állítása szerint az ukrán tüzérség az orosz Belgorodi terület felett lelőtte azt az Il-76-os repülőgépet, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított a cserére. Putyin orosz elnök jelezte, készek folytatni a cseréket. Egyúttal bejelentette, nemzetközi vizsgálatot kezdeményeznek a lelőtt gép ügyében. a kinevezést. A másik jelölt Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés fiatal vezetője. Neki nincsenek tapasztalatai egy egymilliós hadsereg szervezésében, esetleges kinevezése ezért feltehetően a hírszerzés által alkalmazott aszimmetrikus hadviselési módszerek térnyerését eredményezheti. HARSÁNYI GYÖRGY