Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-01 / 27. szám

1 NÉPSZAVA I 2024. február 1., csütörtök VILÁG 8 Megállítanák a szélsőjobbot ROMÁNIA Szélsőségellenes de­monstrációk szervezésébe kezdett a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az első ilyen megmozdulást február 4-re tervezik a kelet-romániai Su­­ceavába. A szervezők a németor­szági AfD -ellenes tömegtüntetések mintájára akarják felrázni a román lakosságot, tudatosítani, hogy a szélsőjobb és euroszkeptikus AUR, illetve SDS Romania pártok látvá­nyos térhódítása az ország európai jövőjét veszélyezteti. A kezdeményezés szépséghibá­ja, hogy míg Németországban civil indíttatású tüntetéseken vesznek részt a politikusok is, itt az AUR ál­tal leginkább veszélyeztetett párt a szervező. A fenyegetés azonban valóságos, a tegnap nyilvánosság­ra hozott új felmérés is e pártok erősödését igazolta. A másik kor­mánypárt, a szociáldemokrata PSD egyik EP-képviselője, Victor Neg­­rescu aláírásgyűjtésbe kezdett egy Ro­ exit megakadályozásáért. Ezt alkotmánymódosítással, Románia EU-tagságának alkotmányba fogla­lásával védenék ki. Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte: támogatja ezt a javaslatot. NÉPSZAVA Marcel Ciolacu kormányfő támogat­ja a Ro­ exit alkotmányos kivédését LAPSZÉL Leadta az aláírásokat a háborúellenes jelölt Az orosz elnöki posztért versengő egyetlen háborúellenes jelölt, Bo­risz Nagyezsgyin benyújtotta a szük­séges aláírásokat ahhoz, hogy márci­usban indulhasson Vlagyimir Putyin ellen. A Polgári Kezdeményezés párt nevében induló politikus támoga­tói 75 régió több mint 120 városában gyűjtötték az aláírásokat. Bár jelölé­se egyesek szerint csak a demokrá­cia látszatát hivatott kelteni, olyan ismert ellenzékiek is támogatásuk­ról biztosították, mint Alekszej Na­­valnij bebörtönzött Kreml-kritikus vagy Mihail Hodorkovszkij szám­űzött oligarcha. N­ÉPSZAVA A Tusk-kormány is kárpótlást kér Berlintől A lengyel diplomácia vezetője fel­szólította Németországot, adjon „pénzügyi kárpótlást” országának a második világháború alatt oko­zott veszteségekért. Radoslaw Si­korski, a Donald Tusk vezette új Európa-barát kormány külügymi­nisztere első berlini látogatásán fo­galmazta meg ezt az igényt, mely hasonlatos a decemberben ellen­zékbe kényszerült nemzeti konzer­vatív Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányának korábbi követelésé­hez, miszerint Berlin 1,3 billió eurót kell fizessen „több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlásként”. N­ÉPSZAVA Huszonhatan eggyel szemben IDEGESSÉG Orbán Viktortól várják az EU brüsszeli csúcstalálkozóján, hogy feloldja a patthelyzetet, és hozzájárul az Ukrajna megsegítését célzó megállapodáshoz. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Egy nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli brüs­­­szeli találkozója előtt a közösség székhelyén senki nem merte meg­jósolni a tanácskozás kimenetelét. Ugyanakkor mindenki reményét fejezte ki, hogy csütörtökön 27-es körben sikerül megállapodni az Uk­rajnának négy évre szánt pénzügyi támogatásról és vele együtt az uniós büdzsé feltöltéséről. „Idegesség, bosszúság, frusztrá­ció” - magas rangú EU-diplomaták így jellemezték a tárgyalótermek­ben uralkodó hangulatot. A veze­tők ingerültek, mert egy bő hónap elteltével ismét Orbán Viktort kell győzködniük, hogy járuljon hozzá a háború sújtotta ország hosszú távú működését biztosító pénzügyi cso­maghoz. És tanácstalanok is, mert megint nem tudják, hogy a ma­gyar miniszterelnök valójában mit akar.­­ A vezetők általában igyekez­nek megértően kezelni, ha egy or­szágnak speciális nemzeti érdekei vannak, például ha nem tud egyik napról a másikra leválni az orosz ve­zetékes olajról. De itt nem látunk semmiféle életbe vágó magyar nem­zeti érdeket. Épp ellenkezőleg: sze­rintünk az a magyar nemzeti érdek is, hogy ne hagyjuk magára Ukraj­nát - fogalmazott egy magas rangú uniós diplomata. A huszonhetek decemberi brüs­­­szeli találkozóján Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről szóló megállapo­dást. Azóta erősödik a nyomás a kor­mányfőn, hogy adja fel az ellenállá­sát, és járuljon hozzá az EU számára is létfontosságú segélycsomaghoz és az Unió költségvetésének bőví­téséhez. Már nem tabutéma, hogy a magyar kormányt megfoszthatják a EU-tagsággal j­áró j­ogaitól, j­óllehet a tagországok többsége ma még nem állna a kezdeményezés mellé. És bár mindenki elismeri, hogy bizonyos brüsszeli tisztviselők túl messzi­re mentek a magyar gazdaság „sza­­botálásának” a kilátásba helyezésé­vel, az ötlet meglebegtetése elég volt annak igazolására, hogy Magyar­országnak nagyon is szüksége van nyugati partnerei támogatására. A tárgyalások menetét jól ismerő uniós forrás szerint az elmúlt hetek­ben naponta egyeztettek a magyar féllel, és Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke tele­fonon is egyeztetett Orbán Viktor­ral. Az álláspontok kissé közeledtek, de Magyarország még mindig ra­gaszkodik hozzá, hogy a vezetők évente döntsenek - méghozzá egy­hangú szavazással - a pénz folyó­sításáról. A többi 26 ország hallani sem akar a nemzeti vétó lehetőségé­ről, de abba belemenne, hogy a leg­magasabb szinten minden évben felülvizsgálják az Ukrajnának nyúj­tott támogatást. Egy név nélkül nyilatkozó ma­gas rangú diplomata véleménye szerint az éves vétófenyegetések­kel Orbán valójában azt akarja elér­ni, hogy kormánya a feltételek tel­jesítése nélkül hozzáférést kapjon a Magyarország számára leblokkolt felzárkóztatási pénzekhez. Ha csü­törtökön nem sikerülne megegyez­A tárgyalá­sok menetét jól ismerő uniós forrás szerint az elmúlt hetek­ben naponta egyeztettek a magyar féllel. ni Ukrajna finanszírozásáról, a 26 tagállam kész lenne összerakni a pénzügyi csomagot. A legközvetle­nebb lehetőség a tavalyi, 18 milliárd eurós hitelprogram 2024-ig törté­nő meghosszabbítása lenne. Ehhez a tagországok minősített többségé­nek a beleegyezése kell, ami meg­­kerülhetővé teszi a vétót. A jövő évtől azonban már egy olyan kor­mányközi megállapodást kellene tető alá hozniuk az erre vállalkozó országoknak, ami költséges és idő­igényes. A csütörtöki fiaskó ráadá­sul azzal járna, hogy az Unió a sa­ját céljaira sem tud többet költeni a hátralévő néhány évben, mivel a magyar ellenkezés zátonyra futtat­ná az EU költségvetésének feltölté­sét is. Brüsszelben egyelőre ódzkod­nak tőle, hogy megjósolják, milyen hatása lenne Orbán vétójának Ma­gyarország további megítélésére. — Nincsenek az asztalon forgatóköny­vek. Bármi történik, Ukrajna marad a figyelmünk középpontjában — mondta egy magas rangú EU-diplo­­mata; szerinte időbe fog telni, amíg az Unió levonja a következtetéseket. Ha csü­törtökön nem sikerül megegyezni Ukrajna finan­szírozásáról, a 26 tagállam Magyarország nélkül is kész összerakni a pénzügyi csomagot Nem tudni, ki váltja Zaluzsnijt UKRAJNA Sajtóforrások szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelműen közölte hétfőn Valerij Zaluzsnij tábornokkal, hogy leváltja a hadsereg főparancsnoki posztjá­ról, de a bejelentés késik, mert még nem dőlt el, ki léphet a helyébe. Valójában hónapok óta folynak a tábornok sorsával kapcsolatos talál­gatások, miután feszültté vált ket­tejük viszonya azt követően, hogy Ukrajna tavalyi ellentámadása nem érte el ambiciózus céljait. Zaluzsnij egy november 1-jei interjúban kifej­tette, hogy a háború „patthelyzetbe” került, amiből az ukrán haderő csak új technológiák és módszerek gyors elsajátításával vághatja ki magát. Az elnöki hivatalban azonban meg­nehezteltek rá, mivel elemzésével szerintük pánikhangulatot keltett Ukrajna szövetségesei között, fel­erősítve köztük a „háborús fáradt­ság” érzését. Zaluzsnij eltávolítása kockázatos lépés egy olyan időszakban, amikor a moszkvai vezetés mindent elkö­vet, hogy még a márciusi elnökvá­lasztás előtt átvegye a fronton a stratégiai kezdeményezést. A váltás sokak szerint felháborodást kelte­ne az ukrán katonaság és a civil tár­sadalom soraiban is, akik körében Zaluzsnij óriási támogatottságot él­vez. Az ő nevéhez fűződnek olyan katonai sikerek, mint Kijev védel­me az orosz invázió első napjaiban, valamint a 2022. őszi sikeres ellen­támadások a keleti Harkiv és a déli Herszon régióban. Emellett közel­ről ismeri a fronton lévők gondjait, ezért is szorgalmazta az elmúlt hó­napokban újabb 500 ezer ember be­­sorozását, amit viszont Zelenszkij ellenzett, egyebek közt a terv nyil­vánvaló népszerűtlensége miatt. A háború kritikus ponton van, mivel Kijev arra vár, hogy hozzá­juthat-e az Egyesült Államok és az Európai Unió által beígért, össze­sen mintegy 100 milliárd dollárnyi újabb támogatási csomagokhoz. Mindeközben nem tudni még, hogy ki váltaná Zaluzsnijt a főparancsno­ki poszton. A Reuters forrása sze­rint az egyik lehetséges jelölt, a szá­razföldi erőket vezető Olekszandr Szirszkij tábornok visszautasította A főparancsnoki poszt egyik esélye­se Kirilo Budanov, a katonai hírszer­zés fiatal vezetője. Kinevezése az aszimmetrikus hadviselési módsze­rek térnyerését eredményezheti Moszkva és Kijev jelentős fogolycserét hajtott végre Ukrajna szerint a tegnapi cse­rével 207 katonájukat kapták vissza, míg Oroszország szerint mindkét fél 195 foglyot adott át. A lépésre egy héttel azután ke­rült sor, hogy egy korábbi csere meghiúsult, miután Moszkva ál­lítása szerint az ukrán tüzérség az orosz Belgorodi terület felett lelőtte azt az Il-76-os repülőgé­pet, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított a cserére. Putyin orosz elnök jelezte, készek folytatni a cseréket. Egyúttal bejelentette, nemzetközi vizsgálatot kezde­ményeznek a lelőtt gép ügyében. a kinevezést. A másik jelölt Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés fiatal vezetője. Neki nincsenek tapaszta­latai egy egymilliós hadsereg szer­vezésében, esetleges kinevezése ezért feltehetően a hírszerzés által alkalmazott aszimmetrikus hadvi­selési módszerek térnyerését ered­ményezheti. HARSÁNYI GYÖRGY

Next