Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-06 / 31. szám

1 NÉPSZAVA I 2024. február 6., kedd 386,45 +0,69% 6 €/HUF GAZDASÁG $/HUF 360,01 +1,24% CHF/HUF 413,34 +0,72% Erős az olajkínálat, mától mégsem drágul a tankolás Fura az üzemanyagárak szinten tartása TANKOLÁS A várakozásokkal el­lentétben szerdán nem módosul­nak az üzemanyag-tarifák - derül ki a Holtankoljak.hu közléséből. A benzin átlagára 603, a gázolajé pe­dig 640 forint marad literenként. Pedig a brent típusú olaj ára a múlt héten 83 dollárról közel 7 százalék­kal, mintegy 77 dollárig esett. De a forint is visszaerősödött a dollár­ral szemben. A világpiacon erős az olajkínálat. Az USA gőzerővel nö­veli kihozatalát. Angola, amely nem csatlakozna a termeléscsökkentés­hez, emiatt ki is lépett a Kőolaj - exportáló Országok Szervezetéből, és Guyana is egyre erősödik. Az orosz olajhoz az uniós kereskedel­mi korlátozások miatt Kína áron alul jut hozzá. Mindezek nyomán az ár-összehasonlító oldal múlt hét végi előrejelzésében mostanra akár két számjegyű árcsökkentést sem zárt ki. Ennek elmaradását tegnap azzal indokolták, hogy „még várni kell egy picit”. M. I. LAPSZÉL Dupla összegű hitel A Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximálisan adható hitelössze­ge 50 millióról 100 millió forintra emelkedik, és lehetővé válik az új, tisztán elektromos személyautók finanszírozása is. A 10 éves kölcsön kamata a futamidő végéig évi fix 1,5-5 százalék. NÉPSZAVA Kevesebb használt autó érkezik Januárban a DataHouse adatai szerint 9243 import használt sze­mélyautó kapott hazai rendszá­mot. Utoljára 2022 júliusában regisztráltak 10 ezernél több beho­zott használt személygépkocsit. A Német Autóklub adatai szerint két év alatt közel 20 százalékkal nőtt a használt autók átlagára Németor­szágban, azon a piacon, amely az import elsődleges forrásának szá­mít. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK BUX 64 830,41 -0,70% Mal 2888 Ft -1,37% MTelekom 787 Ft +1,29% OTP 16 985 Ft -0,47% Richter 9555 Ft -1,14% Fájni fog a távközlési áremelés DRÁGULÁS Fityegnek a telefonok, érkeznek az üzenetek: heteken belül egész Európában a legnagyobb távközlési díjemelésre számíthatnak a magyar előfizetők. BOD PÉTER Március elsejétől példátlan mér­tékben nőnek a távközlési díjak Magyarországon. Az előfizetők az elmúlt napokban, hetekben kapták meg a szolgáltatójuktól az értesí­tést, amelyben az áremelésről tájé­koztatták őket. A piac legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom 15 százalékos, a második legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező Vodafone 15,4 valamint a flottások esetében 22 százalékos emelést jelentett be. A Vettel egységesen 15,3 százalékos díjkorrekciót alkalmaz. A távközlési cégek hónapok óta árgus szemekkel figyelték egymást, kutatva, hogy a versenytársak mek­kora nagyságrendű díjemelést je­lentenek be. Ahogy látszik, közel azonosat. Ugyanakkor érdemes a számok mögé nézni, s az egyéni táv­közlési felhasználói szokásokat is fi­gyelembe venni, s akkor ez már nem ennyire egyértelmű, pláne, ha a kü­lönböző kedvezményeket és az el­múlt év árváltozásait is hozzáves­­­szük. Ahogyan az Economx írta, a mostani díjkorrekciót a szolgálta­tók tavalyi emelésével együttesen vizsgálva már van különbség. Két év alatt a Vestel 29,8, a Telekom 29,5, míg a Vodafone 24,79 százalékkal drágított. A Telekomnál az ottho­ni internet-, tv- és telefon-, illetve a mobil hang- és internetszolgáltatá­sokra vonatkozik a mostani emelés. A részben állami tulajdonban lévő Vodafone a havi előfizetési díjakat és egyes kedvezményeket drágítja meg. A Vettel nem változtat a perc­es SMS-díjakon, s náluk a havi előfi­zetések ára is változatlan marad. Mindazok, akiket nem köt hűség­idő, március 1-ig dönthetik el, hogy váltanak-e szolgáltatót. A tét több értelemben sem kicsi. Csak a mo­bil-előfizetések száma meghaladja a 13 milliót. Egy a többiekéhez képest aránytalan díjemelés miatt a szol­gáltatók előfizetőket veszíthetnek. A távközlési vállalkozások szá­mára jogszabály teszi lehetővé, hogy évente egyszer a fogyasztói árindex változásával korrigálják előfizetése­ik és szolgáltatásaik árát. Eszerint A Magyar Telekom 15, a Vodafone 15,4, a Vettel 15,3 száza­lékos drágu­lást jelentett be március­tól. 746,7 milliárd forint volt a Magyar Telekom éves árbevétele 2022-ben pedig a megelőző év augusztus 31-e és az azt megelőző év szeptember 1-je közötti pénzromlás mértékét lehet legfeljebb érvényesíteni a díj­emeléskor. Vagyis a számítás alap­ja így a 2022. szeptember elseje és 2023. augusztus 31-e közötti inflá­ció mértéke, ami több, mint a tavalyi éves 17,6 százalékos drágulás. Utób­bihoz mérten a cégek nem mentek el a falig díjemeléseikkel, hiszen jó­val nagyobb mértékben is drágít­hatnának. Ugyanakkor az idén a pénzromlás szintje - ha valami vá­ratlan nem történik - 5-6 százalék körül alakul, ami viszont messze alatta marad a díjkorrekció mérté­kének. Mivel tavaly a magyar infláció Európában a legnagyobb mértékű volt, egyenesen következik, hogy a március 1-től életbe lépő távközlési díjemelések szintén kontinentális összehasonításban is a legnagyob­bak lesznek, de legalábbis a legma­gasabbak közé tartoznak majd. Ez a mértékű áremelés, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag szinte az összes háztartást érinti, nem tesz jót az idei év infláció elleni harcának. A bejelentések nem maradtak hatástalanok: az elmúlt hetekben szárnyaltak a Telekom részvényei, amelyek megközelítették a 800 fo­rintot, miközben korábban a 600 forintos sávban mozogtak. Az áremelé­sek miatt vél­hetőleg nem indul meg az előfizetők vándorlása Bebetonozott erőviszonyok A távközlési szolgáltatók között jó ideje nem változott az erősorrend. A legtöbb előfize­tővel a Magyar Telekom rendelkezik, amely 2022-ben az éves árbevétel alapján is mes­­­sze a konkurensei előtt járt 746,7 milliárd forinttal - derült ki a HVG tavaly november­ben megjelent, a legnagyobb hazai cégeket lajstromozó Top 500-as összeállításából. A Vodafone-nál ugyanebben az évben az ár­bevétel 295 milliárd, a Vettelnél 217 milliárd forint volt. Az utóbbi esetben okkal felté­telezzük, hogy az árbevétel nagyobb része nem a mobiltelefon-szolgáltatásból szárma­zott, amit a Digi ügyfelei a múlt tavasz óta a Vodafone hálózatát használva vehetnek igénybe. A távközlési cégek közötti árbevé­teli különbségek a legnagyobb hazai válla­latok rangsorában elfoglalt helyüket is kije­lölik. A Magyar Telekom a szűkebb elithez tartozik, mert 2022-ben a 24. legnagyobb árbevételű magyarországi társaság volt, a Vodafone a 66., a Vettel pedig a 96. A szol­gáltatók azonban egyre inkább hátraszorul­nak a listán. A Magyar Telekom például volt, hogy a 9. helyet foglalta el a Top 500-ban. A távközlési szektor az 500 legnagyobb cég összesített forgalmából 2 százalékot tudhat a magáénak. Az egymással folytatott árver­senynek is tulajdonítható, hogy évről évre csekély mértékben képesek növelni az ár­bevételüket, 2021-ről 2022-re nézve például mindössze 4 százalékkal. Fordulat a külkereskedelemben ÁRUCSERE Decemberben 188 millió euró volt a hiány a külkeres­kedelmi mérlegben, így tizenegy hónap után először volt deficites a mutató - derül ki a KSH közlemé­nyéből. Ezzel együtt tavaly, jó érte­lemben véve, hatalmasat fordult a külkereskedelem, csak januárban és decemberben volt negatív az egyenleg, az egész évben 9,3 milli­árd eurós (3504 milliárd forintos) többlet keletkezett. Mivel 2022-ben az éves hiány még 9,1 milliárd euró volt, az egyenleg egy év alatt horri­bilis szinten, 18,4 milliárd euróval javult - ennek révén csökkent az or­szág pénzügyi sérülékenysége, illet­ve erősödhetett a forint árfolyama. A magyar külkereskedelem 2022 előtt hosszú éveken keresztül sta­bilan többletet termelt - igaz, ez az elmúlt években egyre kisebb volt, 2021-ben már csak 1,6 milliárd euró. 2022-ben az ukrajnai háború ki­robbanása előtti és utáni hónapok­ban drasztikusan megemelkedtek az európai energiaárak, különösen a földgázé, amelynek 90 százalé­kát Magyarország importálja. En­nek következtében egyetlen év alatt komoly veszteségbe fordult a ma­gyar külkereskedelem. Ennek lett az eredménye az említett, soha nem látott mértékű 2022-es hiány. A KSH adatai szerint az export euróban számított értéke 2023-ban 4,5 százalékkal nőtt, miközben az import 7,9 százalékkal csökkent - ennek köszönhető a jelentős egyen­legjavulás. Importoldalon egyér­telműen a javuló cserearányok, a zuhanó energiaárak javították az egyenleget. Emellett a behoza­talt jelentősen visszavetette a nagy infláció és recesszió is. Az erős drá­gulás miatt ugyanis a lakossági fo­gyasztás nagymértékben csökkent, ez is mérsékelte az importot. Ráadá­sul az MNB drasztikusan megemel­te a kamatokat - a jegybank irány­adó kamata 18 százalékon tetőzött. Magas kamatkörnyezetben a forint­hitelek finanszírozhatatlanná vál­tak a magyar cégek számára, ez és a konjunkturális bizonytalanságok miatt csökkentek a beruházások, ami szintén a behozatal csökkené­sét hozta. A romló környezet ellené­re az export növekedni tudott, ami az autógyártásnak, az egyre jobban felfutó kissorozat-gyártásnak, illet­ve az élelmiszeriparnak, a mezőgaz­daságnak volt köszönhető. Az elemzők szerint az idén mér­séklődik a külkereskedelem több­lete, hisz a gazdasági bővülés, a la­kossági fogyasztás és a beruházások beindulásával újra nő az import; igaz, a felfutó exportkapacitások ezt akár ellensúlyozhatják is. P.ZS: Az importot a lakossági fogyasztás csökkenése jelentősen visszafogta

Next