Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-06 / 31. szám
1 NÉPSZAVA I 2024. február 6., kedd 386,45 +0,69% 6 €/HUF GAZDASÁG $/HUF 360,01 +1,24% CHF/HUF 413,34 +0,72% Erős az olajkínálat, mától mégsem drágul a tankolás Fura az üzemanyagárak szinten tartása TANKOLÁS A várakozásokkal ellentétben szerdán nem módosulnak az üzemanyag-tarifák - derül ki a Holtankoljak.hu közléséből. A benzin átlagára 603, a gázolajé pedig 640 forint marad literenként. Pedig a brent típusú olaj ára a múlt héten 83 dollárról közel 7 százalékkal, mintegy 77 dollárig esett. De a forint is visszaerősödött a dollárral szemben. A világpiacon erős az olajkínálat. Az USA gőzerővel növeli kihozatalát. Angola, amely nem csatlakozna a termeléscsökkentéshez, emiatt ki is lépett a Kőolaj - exportáló Országok Szervezetéből, és Guyana is egyre erősödik. Az orosz olajhoz az uniós kereskedelmi korlátozások miatt Kína áron alul jut hozzá. Mindezek nyomán az ár-összehasonlító oldal múlt hét végi előrejelzésében mostanra akár két számjegyű árcsökkentést sem zárt ki. Ennek elmaradását tegnap azzal indokolták, hogy „még várni kell egy picit”. M. I. LAPSZÉL Dupla összegű hitel A Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximálisan adható hitelösszege 50 millióról 100 millió forintra emelkedik, és lehetővé válik az új, tisztán elektromos személyautók finanszírozása is. A 10 éves kölcsön kamata a futamidő végéig évi fix 1,5-5 százalék. NÉPSZAVA Kevesebb használt autó érkezik Januárban a DataHouse adatai szerint 9243 import használt személyautó kapott hazai rendszámot. Utoljára 2022 júliusában regisztráltak 10 ezernél több behozott használt személygépkocsit. A Német Autóklub adatai szerint két év alatt közel 20 százalékkal nőtt a használt autók átlagára Németországban, azon a piacon, amely az import elsődleges forrásának számít. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK BUX 64 830,41 -0,70% Mal 2888 Ft -1,37% MTelekom 787 Ft +1,29% OTP 16 985 Ft -0,47% Richter 9555 Ft -1,14% Fájni fog a távközlési áremelés DRÁGULÁS Fityegnek a telefonok, érkeznek az üzenetek: heteken belül egész Európában a legnagyobb távközlési díjemelésre számíthatnak a magyar előfizetők. BOD PÉTER Március elsejétől példátlan mértékben nőnek a távközlési díjak Magyarországon. Az előfizetők az elmúlt napokban, hetekben kapták meg a szolgáltatójuktól az értesítést, amelyben az áremelésről tájékoztatták őket. A piac legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom 15 százalékos, a második legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező Vodafone 15,4 valamint a flottások esetében 22 százalékos emelést jelentett be. A Vettel egységesen 15,3 százalékos díjkorrekciót alkalmaz. A távközlési cégek hónapok óta árgus szemekkel figyelték egymást, kutatva, hogy a versenytársak mekkora nagyságrendű díjemelést jelentenek be. Ahogy látszik, közel azonosat. Ugyanakkor érdemes a számok mögé nézni, s az egyéni távközlési felhasználói szokásokat is figyelembe venni, s akkor ez már nem ennyire egyértelmű, pláne, ha a különböző kedvezményeket és az elmúlt év árváltozásait is hozzávesszük. Ahogyan az Economx írta, a mostani díjkorrekciót a szolgáltatók tavalyi emelésével együttesen vizsgálva már van különbség. Két év alatt a Vestel 29,8, a Telekom 29,5, míg a Vodafone 24,79 százalékkal drágított. A Telekomnál az otthoni internet-, tv- és telefon-, illetve a mobil hang- és internetszolgáltatásokra vonatkozik a mostani emelés. A részben állami tulajdonban lévő Vodafone a havi előfizetési díjakat és egyes kedvezményeket drágítja meg. A Vettel nem változtat a perces SMS-díjakon, s náluk a havi előfizetések ára is változatlan marad. Mindazok, akiket nem köt hűségidő, március 1-ig dönthetik el, hogy váltanak-e szolgáltatót. A tét több értelemben sem kicsi. Csak a mobil-előfizetések száma meghaladja a 13 milliót. Egy a többiekéhez képest aránytalan díjemelés miatt a szolgáltatók előfizetőket veszíthetnek. A távközlési vállalkozások számára jogszabály teszi lehetővé, hogy évente egyszer a fogyasztói árindex változásával korrigálják előfizetéseik és szolgáltatásaik árát. Eszerint A Magyar Telekom 15, a Vodafone 15,4, a Vettel 15,3 százalékos drágulást jelentett be márciustól. 746,7 milliárd forint volt a Magyar Telekom éves árbevétele 2022-ben pedig a megelőző év augusztus 31-e és az azt megelőző év szeptember 1-je közötti pénzromlás mértékét lehet legfeljebb érvényesíteni a díjemeléskor. Vagyis a számítás alapja így a 2022. szeptember elseje és 2023. augusztus 31-e közötti infláció mértéke, ami több, mint a tavalyi éves 17,6 százalékos drágulás. Utóbbihoz mérten a cégek nem mentek el a falig díjemeléseikkel, hiszen jóval nagyobb mértékben is drágíthatnának. Ugyanakkor az idén a pénzromlás szintje - ha valami váratlan nem történik - 5-6 százalék körül alakul, ami viszont messze alatta marad a díjkorrekció mértékének. Mivel tavaly a magyar infláció Európában a legnagyobb mértékű volt, egyenesen következik, hogy a március 1-től életbe lépő távközlési díjemelések szintén kontinentális összehasonításban is a legnagyobbak lesznek, de legalábbis a legmagasabbak közé tartoznak majd. Ez a mértékű áremelés, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag szinte az összes háztartást érinti, nem tesz jót az idei év infláció elleni harcának. A bejelentések nem maradtak hatástalanok: az elmúlt hetekben szárnyaltak a Telekom részvényei, amelyek megközelítették a 800 forintot, miközben korábban a 600 forintos sávban mozogtak. Az áremelések miatt vélhetőleg nem indul meg az előfizetők vándorlása Bebetonozott erőviszonyok A távközlési szolgáltatók között jó ideje nem változott az erősorrend. A legtöbb előfizetővel a Magyar Telekom rendelkezik, amely 2022-ben az éves árbevétel alapján is messze a konkurensei előtt járt 746,7 milliárd forinttal - derült ki a HVG tavaly novemberben megjelent, a legnagyobb hazai cégeket lajstromozó Top 500-as összeállításából. A Vodafone-nál ugyanebben az évben az árbevétel 295 milliárd, a Vettelnél 217 milliárd forint volt. Az utóbbi esetben okkal feltételezzük, hogy az árbevétel nagyobb része nem a mobiltelefon-szolgáltatásból származott, amit a Digi ügyfelei a múlt tavasz óta a Vodafone hálózatát használva vehetnek igénybe. A távközlési cégek közötti árbevételi különbségek a legnagyobb hazai vállalatok rangsorában elfoglalt helyüket is kijelölik. A Magyar Telekom a szűkebb elithez tartozik, mert 2022-ben a 24. legnagyobb árbevételű magyarországi társaság volt, a Vodafone a 66., a Vettel pedig a 96. A szolgáltatók azonban egyre inkább hátraszorulnak a listán. A Magyar Telekom például volt, hogy a 9. helyet foglalta el a Top 500-ban. A távközlési szektor az 500 legnagyobb cég összesített forgalmából 2 százalékot tudhat a magáénak. Az egymással folytatott árversenynek is tulajdonítható, hogy évről évre csekély mértékben képesek növelni az árbevételüket, 2021-ről 2022-re nézve például mindössze 4 százalékkal. Fordulat a külkereskedelemben ÁRUCSERE Decemberben 188 millió euró volt a hiány a külkereskedelmi mérlegben, így tizenegy hónap után először volt deficites a mutató - derül ki a KSH közleményéből. Ezzel együtt tavaly, jó értelemben véve, hatalmasat fordult a külkereskedelem, csak januárban és decemberben volt negatív az egyenleg, az egész évben 9,3 milliárd eurós (3504 milliárd forintos) többlet keletkezett. Mivel 2022-ben az éves hiány még 9,1 milliárd euró volt, az egyenleg egy év alatt horribilis szinten, 18,4 milliárd euróval javult - ennek révén csökkent az ország pénzügyi sérülékenysége, illetve erősödhetett a forint árfolyama. A magyar külkereskedelem 2022 előtt hosszú éveken keresztül stabilan többletet termelt - igaz, ez az elmúlt években egyre kisebb volt, 2021-ben már csak 1,6 milliárd euró. 2022-ben az ukrajnai háború kirobbanása előtti és utáni hónapokban drasztikusan megemelkedtek az európai energiaárak, különösen a földgázé, amelynek 90 százalékát Magyarország importálja. Ennek következtében egyetlen év alatt komoly veszteségbe fordult a magyar külkereskedelem. Ennek lett az eredménye az említett, soha nem látott mértékű 2022-es hiány. A KSH adatai szerint az export euróban számított értéke 2023-ban 4,5 százalékkal nőtt, miközben az import 7,9 százalékkal csökkent - ennek köszönhető a jelentős egyenlegjavulás. Importoldalon egyértelműen a javuló cserearányok, a zuhanó energiaárak javították az egyenleget. Emellett a behozatalt jelentősen visszavetette a nagy infláció és recesszió is. Az erős drágulás miatt ugyanis a lakossági fogyasztás nagymértékben csökkent, ez is mérsékelte az importot. Ráadásul az MNB drasztikusan megemelte a kamatokat - a jegybank irányadó kamata 18 százalékon tetőzött. Magas kamatkörnyezetben a forinthitelek finanszírozhatatlanná váltak a magyar cégek számára, ez és a konjunkturális bizonytalanságok miatt csökkentek a beruházások, ami szintén a behozatal csökkenését hozta. A romló környezet ellenére az export növekedni tudott, ami az autógyártásnak, az egyre jobban felfutó kissorozat-gyártásnak, illetve az élelmiszeriparnak, a mezőgazdaságnak volt köszönhető. Az elemzők szerint az idén mérséklődik a külkereskedelem többlete, hisz a gazdasági bővülés, a lakossági fogyasztás és a beruházások beindulásával újra nő az import; igaz, a felfutó exportkapacitások ezt akár ellensúlyozhatják is. P.ZS: Az importot a lakossági fogyasztás csökkenése jelentősen visszafogta