Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-13 / 37. szám

IQ­I NÉPSZAVA 1^ 1 2024. február 13., kedd KULTÚRA LAPSZÉL Tarolt A hó társadalma Juan Antonio Bayona A hó társadalma (La sociedad de la nieve) című alkotása győze­delmeskedett a legtöbb kategó­riában a spanyol filmakadémia Goya-díjának 38. alkalommal megrendezett gáláján Vallado­­lidban. Az uruguayi főiskolai rögbicsapat 52 évvel ezelőtti, az Andokban szenvedett légi szerencsétlenségének történe­tét Pablo Vierci könyve alapján feldolgozó nagyjátékfilm 13 je­löléséből 12-t váltott díjra, köz­tük a legjobb film, rendezés, operatőr, hang, vágás és a leg­jobb smink és frizura kategó­riájában. PAPAGENO Kenyeres Zoltán esszéi A Széchenyi-díjas irodalomtu­dós Kenyeres Zoltán Írók, köl­tők, fogalmak című esszéköte­tét mutatják be február 21-én délután a Kis Művészeti és Kul­turális Központban. A kötetet Széchenyi Ágnes irodalomtör­ténész és Nyilasy Balázs iroda­lomtörténész, költő ismerteti, közreműködik Bolberitz Zsófia előadóművész. A moderátor Kaiser László költő, író, a köny­vet megjelentető Hungarovox kiadó vezetője lesz. N­ÉPSZAVA Elhunyt Szurdi Miklós Életének 74. évében meghalt Szurdi Miklós rendező. A Szín­ház- és Filmművészeti Főisko­lán előbb színész (1970-1974), majd rendező (1971-1976) sza­kos diplomát szerzett. 1975 és 1979 között a kecskeméti Ka­tona József Színház, 1979 és 1982 között a szolnoki Szigli­geti Színház tagja volt. 1982- től a Nemzeti Színház tagja. 1983-tól a Mafilm és a Magyar Televízió rendezője. 1990 óta a Veszprémi Petőfi Színház ren­dezője. 2003 és 2008 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója volt. 2007- ben ő rendezte meg Elton John és Tim Rice Aida című musi­caljét, amely Magyarországon ősbemutató volt. 2010-ben újra színpadra állította a dara­bot. A nevéhez olyan filmek, te­levíziós produkciók köthetők, mint a Hatásvadászok, az An­gyalbőrben, a Linda és a Famí­lia Kft. HVG.HU Angyal a részletekben LIRA „Petri fontos, talán egyre fontosabb” - egyedi tér nyílt Petri Györggyel a középpontban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a költő születésének 80. évfordulójához kapcsolódóan. ROSZNÁKYEMMA Minden sarokból, a plafonról, szek­rényajtók mögül, a kukába nézve is mind-mind Petri György néz felénk - van, hogy a verssoraival, van, hogy kortalanul sötét szakállával, talá­nyos tekintetével. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Gazdátlan fényla­­kások címmel nyitott rendhagyó ki­állítást, jobban mondva: teret. Fon­tos hangsúlyozni, hogy ez nem egy klasszikus értelemben vett tárlat, nincsenek benne kurátori megjegy­zések, szoros útmutatók, leginkább ajánlatok, játékra és gondolkodás­ra hívó üzenetek terme lett, kicsit olyan, mintha a költő fejében ten­nénk túrát. Péntek este nyílt meg a Petri-tér Gergye Krisztián performanszá­­val. Elektronikus zenével keverve többször ismétlődött a költő talán legszebb, kései Mosoly című verse. Ebben Petri György halálának tu­datában úgy fogalmaz, egyetlen do­log maradt meg neki fiatal korától kezdve: „a szem mohó, éhes kíván­csisága, a nézés gyönyöre”. A vers­ben egyenrangúan simogatja végig leírásaival az őt körülvevő világ je­lenségeit. Gergye Krisztián ezt az élményt formálta mozgássá, mely­ben ugyanúgy megjelent a véges­ség tudata, mint a Mosolyban. A táncművész kötetlenül használta a tárgyakat, kapcsolatba lépett a kö­zönséggel, mintegy megágyazva a tér szabad használatának. Batsá­­nyi Sándor és Szilágyi Judit kurá­tori munkájának köszönhetően a PIM gazdag gyűjteményéből olyan tér született meg, mely őrzi spon­taneitását. A hatásos performansz után a 2023-ban A heterók istenéhez című kötetéért Petri-díjat elnyerő fiatal költő, Kupihár Rebeka erős megnyitóbeszédet mondott, mely­be Petri György világát és sorait ke­verte. - Ha megtudná Petri, hogy a Károlyi-palotában épp a kony­hát kapta meg, azt hiszem, megül­ne egy stabil mosoly a szája sarká­ban - szögezte le Kupihár, utalva arra, hogy a Gazdátlan fénylakások a múzeum kertjéből nyíló, egykori Károlyi étteremben kapott helyet, melyet egyébként raktárként hasz­náltak. - Biztosan örülne ő, aki éle­te végén, amikor a sört is már csak szívószállal tudta inni, még egy re­ceptkönyv megírásán gondolko­zott. A konyhának biztosan örülne, mert ez egy olyan alkotótér, ahol mindig történik valami, ahol az em­ber csendesen ülhet, és végignézhe­ti, ahogy egy edény a gázon párolog­ni kezd vagy ahogy egy csésze kávé kihűl. És persze a konyha a kapcso­lódás helye is, közösségi tér, ahol „A politika minden sza­badsághiányos társadalomban szenvedélyévé válik az embe­reknek." előbb-utóbb mindenki megfordul, ahol találkozhatunk egymással, ez a tér pedig most a Petrivel való ta­lálkozásra ad lehetőséget - hang­zott el. A fiatal költő szerint Petri fontos, talán egyre fontosabb.­­ Úgy vagyok Petrivel, mint a szüleimmel, ahogy az ember egyik reggel a tü­körben fölfedezi az ezerszer látott arcán, hogy „jé, ez az apám szeme, ez meg az anyám orra”, ennek min­den fájdalmával, felháborodásával és szépségével együtt - mondta. Ki­emelte, a falakon körbenézve egy meggyötört, a hatalom és a rezsim által meggörbült alak néz vissza ránk. - Ez a görbülés sajnos túlon­túl ismerős, észreveszem a nálam idősebbeken, a kortársaimon és sa­ját magamon is, ahogy a csigolyáim egyre közelebb csúsznak egymás­hoz. Annyi különbséggel, hogy én eldönthetem, hogy milyen távolság­ból szemlélem, ahogy egy ideológia vagy irányzat mentén szétszedik azt az országot, aminek az állam­polgára vagyok - a Petri-díjas költő úgy fogalmazott, valahol felháborí­tó, hogy ennyire kell hasonlítanunk a szüleinkre, elmondta, akaratlanul is közéleti verseket ír, hiszen a poli­tika jelen van a személyes terében. - A magánéletembe lépett be a po­litika fenyegetően és korlátozóan - mondta, majd Petri György szava­it idézte egy interjúból: „a politika minden szabadsághiányos társada­lomban szenvedélyévé válik az em­bereknek”.­­ Igen, ilyenkor nagyon jó érzés, ha összetalálkozik Petri te­kintetével az enyém: szerelemről és politikáról ugyanolyan kérlelhetet­len őszinteséggel írt, mindig a ma­gánember szemszögéből. Jó érzés, hogy nem elkezdtem valamit, ha­nem részese lehetek egy folytatás­nak. A személyesség és a politikai témák egymásba fényképezése örö­költ kabát. Jó érzés, ha találkozik a tekintetem egy olyan emberével, aki járt már ott, ahol én szeretnék. Aki ismeri az ellenzékiség kilátás­­talanságát, az elnyomás árnyalata­it, aki keresett már kétségbeesetten és teremtett utakat magának. Ez a tekintet oldani tudja a magányt - hallhattuk. Az, hogy a Gazdátlan fénylaká­sok épp egy raktárhelyiségbe került, „Ha meg tudná Pet­ri, hogy a Károlyi-pa­lotában épp a konyhát kapta meg, azt hiszem, megülne egy stabil mo­soly a szája sarkában.” INFÓ Gazdátlan ténylakások - Petri-tér Kurátorok: Ba­­zsányi Sándor és Szilágyi Judit Nyitva: március végéig Kurátori veze­tésű térbejárás: február 15., 16. 16.00 A térbejárás ingyenes, de a részvételhez regisztrálni kell szimbolikus üzenettel bír: „Petritől mindig is távol állt az intézménye­sülés” - állt a PIM sajtóanyagában, úgy gondolták, hogy életművét és az általa képviselt kívülálló életér­zést nem tehetik az intézmény fa­lai közé egy hagyományos kiállító­­­térbe. Mi tagadás, jól gondolták. Sőt megkockáztatom, az intézményi keretek sajátos megbontását erősí­tette a főigazgató távolmaradása a megnyitóról. A létrejövő szokatlan tér bizto­san tetszene Petrinek, az, ahogy a verssorai konkrét tárgyakhoz, hely­zetekhez kötődnek, kiemelve nyers humorát. Valódi felfedezőutat te­hetünk a vezetetlenség által, csak a verssorok adnak fogódzót, de azok is mintha csak örökké konstatál­nák tekintetünk jelenlegi helyzetét. „A szem össze-vissza jár a félsötét­ben. Várja, amit vár” - lóg a felirat a plafonról. „Cipőmre nézek, fűző benne! / Nem lehet, hogy ez börtön lenne” - található a cipősszekrény­­ben, de a kiállításmegnyitón még a büfé is Petrire felelt: „Ilyen vagyok, és ha így is szeretsz,­­ legyek neked a sör előtt a sósperec” - pihentek a verssorok az asztalon, melyen eh­hez igazodva álltak a Kőbányáik meg a sóspereces tálak, Petri-idé­­zetek uralják a teret, szekrényla­birintus, írásvetítők, melyekkel saját montázs készíthető a költőt ábrázoló fotókból, Forgách András híres rajzaiból és persze a versek­ből. Hagyhatunk üzenetet, tárgyat is emlékül. Fontos kiemelni DJ Su­­haid remek zenéjét a megnyitón, bakeliteken kevert atmoszférate­­remtőt a felfedezéshez - remélhe­tőleg később is lesz hasonló akusz­tikus izgalom a térbejárásokon. Van a Gazdátlan fénylakások­­ban valami olyan jóleső önmagá­ért valóság, amit ritkán tapasztalni múzeumokban. A „nézés gyönyö­re” valóban velünk van, ezekben a szürke, egyszerű tárgyakban mind föl lehet fedezni valami mélyen őszintét, emberit, ahogy „az angyal a részletekben lakik”. Ennek titka talán épp a mozgathatóság, a térben való részvétel, hogy a Petri-tér ala­kítható a szemlélődő tetszése sze­rint. Az egész egy rakás gazdátlan tény - szabadon mozgatható Petri. Gergye Krisz­tián perfor­­manszában Petri Mosoly című versét formálta moz­gássá OK, OKOZAT PETRI GYÖRGY Örökhétfő-sorozat A Gazdátlan ténylakások ideje alatt minden hétfő Örökhétfő lesz a PIM-ben, a Petri-versre utaló rész­­vételiségre épülő programsorozat keretében hétről hétre közösen merülhetünk el az alkotó egy-egy köl­tői dilemmáján keresztül az életmű bizonyos temati­kus egységeiben. A tematikus egységeket Kamondi Zoltán Petrivel készített interjúfilmjében elhangzó versek jelölik ki. A részvételhez nem szükséges Petri költészetének mélyreható ismerete, hiszen a cél itt is a feltérképezés, a jelennel való diskurzus kialakítása. Szó lesz a költői szerepről, a szerelemről, politikáról, gasztronómiáról, de előkerülnek a feminista kritika szempontjai is.

Next