Néptanítók lapja 3. évfolyam, 1870
1870-03-31 / 11-12. szám
Buda-Pest, III. évfolyam, 11—12. szám, 1870. márczius 31. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára. KiiAiljA a vallAc- én k5x<>Um<An<t«yl ••> kir. miaUitcrlutii. A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Budin a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál az országházban. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt: 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanítók előfizethetnek . Egy évre 3 írttal, fél évre 1 írt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez kelldendő. Hivatalos rész. Felhívás a szabolcsmegyei tankerület néptanítóihoz. Szabolcsmegye tankerületének minden hitfelekezetű néptanítói értesíttetnek, hogy a vallás- és közoktatásügyi nmlr. m. kir. miniszter úr kezdeményezése folytán, s a szabolcsmegyei tankerület iskolatanácsának határozata alapján , Nagy-Kallóban a reáliskola helyiségben állami költségen a nyári szünidő alatt tanítóképezdet ideiglenes tanfolyam fog nyittatni, alkalmul a néptanítóknak, hogy a tudomány haladásához, s a népnevelési igények fejlettségéhez képest magukat tovább képezhessék. E tanfolyamban résztvevők a reáliskola épületében elhelyezést s köztartást nyerendnek. Felhivatnak e tankerületbeni minden hitfelekezeti néptanítók, hogy az iránt : igénybe kivánják-e venni e tanfolyam élvezetét ? 1. évi ápril hó végéig személyenkint levélben alólirotthoz nyilatkozzanak, hogy igy az elhelyezés mint köztartás iránt szükséges intézkedések, a jelenkezés mérvéhez képest megtétethessenek, s minden egyes néptanító a tanfolyam megnyíltának napjáról közvetlenül eleve értesíttethessék. E tanfolyam élvezhetése iránti rendezkedések, a hitfelekezetek egyházfőségeivel tárgyaltatnak. Kelt N.-Kállóban, márt. 20-án 1870. Tokaji Nagy Lajos, Hajdúkerület s Szabolcsmegye tanfelügyelője. Nemhivatalos rész. Néhány megjegyzés Róth Vilmos urnak ,,Az igazgató-tanító kérdéséhez" czimü czikkére. Környei János és Mayer Miksa annyira kimerítették a kérdést, oly megdönthetlen érvekkel írták körül az igazgatótanító szükségét, hogy akár pro, akár contra minden további vitát sarokba szorítanak. De mégsem lehet Roth Vilmosnak e kérdésre vonatkozó nézeteit szó nélkül hagyni: ezekre czólom néhány igénytelen megjegyzést tenni. Azt mondja Roth Vilmos mindjárt czikke elején, hogy a népiskolai törvényben határozat az igazgató tanítói intézményről nem fordul elő, az oktatásügyi minitériumi utasítások sem tartalmaznak egy ezt szabályozó intézkedést. Igaz ugyan, hogy a törvény nem szól határozottan ez intézményről, mert hiszen nem is terjeszkedhetik ki az életviszonyok minden egyes részleteire, de igenis világosan szól az iskolafelügyeletről, és aki akarja a czélt, akarnia kell az eszközöket is. A miniszeri utasítás körvonalazza is a törvényt annélkül, hogy a legtávolabbról is az igazgatói tanítói intézménybe ütköznek. Felszínre kerülvén e kérdés, azt mondja Roth Vilmos, hogy „a tanítók egy része nemlegezi az igazgató tanítóságot . De ellenük azon vádat emelik, hogy e kérdést személyes érdeknek rendelik alá. S nem ok nélkül, mert aligha innen nem fú a szél. Legalább a következő szavak ilyen formát sejtetnek: „Az ellenőrzött és az ellenőr közti viszony mindig az ellenségeskedés egy nemével bír; ez az emberi természetben alapszik, ezt semmiféle okoskodás el nem vitathatja. Hanem másfelől az is az emberi tér-11—12