Néptanítók lapja 3. évfolyam, 1870
1870-05-05 / 18. szám
Buda-Pest, III. évfolyam, 18. szám. néptanítók lapja. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-népiskolák számára. Kiiadja a vallAa- éa kttzoktatAaflgyl rn. kir. mlnlutertum. A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Budán a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál az országházban. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt: 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanitók előfizethetnek . Egy évre 3 írttal, fél évre 1 frt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. Hivatalos rész. A vallás- és közoktási m. kir. miniszter G r oz e s e u József Torontálmegyébe kebelezett óbébai gör. kath. néptanító számára,tekintve szegény állapotát s két évig csaknem dijnélküli szolgálatát, 60 frt segélyt engedélyezett. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Zaay István volt mihályfai rom. k. tanitónak egy száz frtnyi segélyt engedélyezett. A vallás- és közoktatási magy. kir. miniszter Bred Antal kiérdemült kucsovai tanitónak 60 frt segélyt kivételesen engedélyezett. A vallás- és közoktatási magy. kir. miniszter Magyari Péter világtalan volt füzes-gyarmathi ref. tanitónak egy száz (100) forintnyi segélyt engedélyezett. A selyem hernyótojások iránt beküldött kérvények elkésvén, a tojás szállítása és kiosztása lehetetlenné vált. A „kisdedóvodákról" szóló törvényjavaslat indoklása. A népiskolai közoktatási tárgyban 1868-ik évben az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatomból, annak tárgyalása alkalmával a képviselőház azon kijelentéssel törölte ki a kisdedóvodákról szóló fejezetet, hogy az óvodai képzés iránt külön törvényben óhajt intézkedni. A. 1. képviselőház azóta ismételtem kifejezett ezen óhajtása szerint van szerencsém tisztelettel benyújtani a »kisdedóvodákról« szóló önálló törvényjavaslatomat. Az óvodák egyfelől ápoló, de másfelől a népiskolai elemi oktatásra előkészítő intézetek lévén, törvényjavaslatomat jelenben is ugyanazon elvek szerint kellett szerkesztenem, melyeken az 1868. XXXVin. t. cz. alapul; s a jelen szerkezet inkább csak azon pontokban tér el az 1868. évi javaslatomtól, mely pontoknak felvételét részint a javaslatnak önnálló törvényül szerkesztése — részint az azóta tett tapasztalatok tették szükségessé. 1. §. Az óvodák feladatának s ehhez képest való szervezetüknek megállapitásánál gondosan óvakodtam hogy azok egyfelől tanitó intézetekké vagy is iskolákká ne alakitassanak, (mi paedagogiai szempontból is helytelen volna), és másfelől az egyszerű óvás mellett bennük a kisdedek testileg és szellemileg is fejlesztessenek, s ezáltal az elemi oktatásra előkészítessenek. Nézetem szerint ugyanis az óvodáknak a társadalmi életben s a művelődésben kettős jelentőségük van. Első az, hogy a munkával elfoglalt szülők gyermekei az óvodában biztos felvigyázat és gondozás alatt levén, ez által a szülök távollétében vagy elfoglaltsága miatt őket érhető veszélyektől megóvatnak *) a szülök pedig nyugodtan és zavartalanul láthatnak napi munkájuk után. A szülök munkáját tekintse, az óvodák közgazdászati szempontból is igen fontosak. Másik nagy jelentősége az óvodáknak az hogy a kisdedek rendi." Az óvodák ez által gyakorolnak a népesedésre jótékony hatást, miután a kisgyermekek nagy része a miatt, hal el, vagy kap egész életére kiható betegséget, hogy a munkáikkal elfoglalt szülök nem ügyelhetnek eléggé gyermekeikre. Az óvodáknak a népnevelésre való kedvező hatása különösen figyelembe veendő nálunk, miután hazánkban sokkal nagyobb arányban halnak el a kisgyermekek mint Európa többi országaiban, és a népesség lassú növekedése legnagyobb részben e körülményből származik. 16