Néptanítók lapja 4. évfolyam, 1871
1871-05-04 / 18. szám
Pest-Buda, IV. évfolyam, 18. szám. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-népiskolák számára. Kiadj* A TAllás éa a«*ol»iAlừsyr m. kir. mInisterium. A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Budán a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál az országházban. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője díj nélkül kaphatja következő feltételek alatt: 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett, közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanitók előfizethetnek . Egy évre 3 írttal, fél évre 1 írt 50 krral. Minden a szerkeszti vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. Hivatalos rész. Pályázati hirdetmény! A vallás- és közoktatási miniszter úr i. é. 544. sz. a. kelt rendelete értelmében az Arad-Csanádmegyei tankerületi 500 frt évi fizetés és 120 frt lakbér illetékkel ellátott üresedésben lévő tollnoki állomásra pályázat nyittatik. Mindazok kik a megyei helyi visszonyokat ismerve a divó nyelvekkel, s a tanügy terén is jártassággal birnak, e hivatalra képesítve pályázni szándékoznak, felhivatnak, hogy okmányokkal felszerelt folyamodványaikat e hirdetés keltétől számitva 4 hét alatt alelirathoz czimezve megküldeni szíveskedjenek. Makón, ápril 26-án 1871. Hofbauer Sándor, kin tanácsos tanfelügyelő. Nemhivatalos rész. Nyelvészeti értekezések. III. Anyagszók, alakszók. (Folytatás.) Azon szók, melyek az eddig tárgyalt uton származnak, s eredeti jelentésüket lassankint szellemiesitik, a nyelv anyagát képezik. De ezen szókon kivül, melyek fogalmakat jelentenek, a nyelvben még oly szók is szükségesek, melyek a gondolkodás alakját kifejezik, vagyis azon viszonyokat és vonatkozásokat, melyekbe a fogalmakat foglaljuk, midőn gondolkodunk. Ide tartoznak a különböző gondolathatározások, viszonyok, akarat nyilatkozások; pl. az igenlés, tagadás, kétkedés , az ok és okozat stb., melyeket a kifejlett nyelv kénytelen kifejezni. Az ezen czélra szolgáló szók alakszóknak neveztetnek. Mi módon keletkeztek tehát az alakszók ? Vannak nagyérdemű nyelvbarátok, kik azt hiszik, hogy az alakszók nem keletkezhettek azon uton, a melyen az anyagszók s a mely utat legutóbbi czikkünkben iparkodtunk megismertetni. Az alakszók tartalma t. i. nem tárgyi, nem meríthető a külvilágból, hanem tisztán alanyi, mert oly viszonyokra vonatkozik, melyek csak gondolkodásunkban vannak meg, nem pedig rajtunk kívül. Azért ezen nyelvészek azt állítják, hogy az alakszók más hangelemekből lettek, különösen pedig névmási eredetre visszavezethetők. Így pl. az úgynevezett ind-german nyelvekben a nevező ragja eredetileg s volt, s ez visszavezetendő az s névmásra, mely annyit jelent mint a magyar ez. Igy van ez a többi esetekkel és ragokkal, melyek — ezen nyelvészek nézte szerint — mind névmásokból lettek. Azonban, ha a magyar nyelvet és annak rokonait tekintjük, más eredményre jutnak. T. i. ezen a téren azt lehet tapasztalni, hogy az alakszók is ugyanazon módon keletkeztek, mint az anyagszók legnagyobb része, t. i. fogalmi átvitel útján. Erről meggyőződhetünk, ha a magyar alakszók némelyeit, a tudományos elemzés bonczése alá veszszük. Így van a magyarban sok viszonyszó, melyeknek mai alakjából is könnyen lehet kiismerni azon anyagszókat, amelyekből keletkeztek. Ilyen pl. az után viszonyszó, melynek törzse: ú t; ilyen a felett, ennek törzse fej; a mellett, ennek törzse mell stb. Más alakszóknál a származás kikutatása nehezebben jár, s csak a rokon nyelvek segítségével deríthető fel. Ilyen pl. az a 1 a 11, mely 18 1