Néptanítók lapja 6. évfolyam, 1873
1873-08-07 / 32. szám
-EX 553 DE Mondd el e mondatot te is ? Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a négy mondatot! Tanító: Van-e tövis a rózsatörzsön és vesszőn Szeretnék-e a pajkos gyermekek megfogni? De mefoghatják-e ? Miért nem foghatják meg a pajkos gyermekek a rózsa vesszőit ? A rózsa veszszőit és törzseit a pajkos gyermekektől mik védik tehát? Mondd így : A rózsa vesszőit és törzseit a pajkos gyemekektől tövisei védik. Mondd el e mondatot te is ! Te is ! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind az öt mondatot! Tanító: Le lehet-e a rózsáról a tüskéket könynyen szakítani ? Látjátok , a tüske csak a héjon van ? Miért lehet tehát a tüskét a rózsáról könynyen leszakítani? Mondd így: A tüskét a rózsáról könnyen le lehet szakítani, mert csak a héjra van nőve. Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! A tanító a táblára írja: A tüskét a rózsáról könnyen le lehet szakítani, mert csak a héjra van nőve. Melyik itt azon mondat, melyet egyedül nem lehet megérteni ? Hogy lehet e mondatot megérteni ? Mi van e két mondat közé írva ? Mondd el mind a hat mondatot! Tanító : Milyen nyelük van a rózsa leveleinek ? Mondd utánam: A rózsa leveleinek közös nyelük van! Mondd el te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a hét mondatot! Tanító: Mit gondoltok , melyik a legszebb virág? Milyen színű rózsát láttál te már? Ki látott fehér rózsát ? Ki látott sárga rózsát ? Mondd így : A rózsát a legszebb virágnak tartják , szép piros, fehér, vagy sárga. Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a nyolc mondatot ?. (* tanitó az utolsó mondatnál figyelmezteti a gyermekeket a vesszőkre). Tanitó: Milyen szagú a rózsa ? Mondd így: A rózsa igen jó szagú! Mondd el e mondatot te is! Te is ! Mondjátok mindnyájan ! Mondd el mind a kilencz mondatot! Tanitó: Van-e némely rózsának gyümölcse is ? Nézzétek, ez rózsa-gyümölcs! Im itt meghasítom. Van-e benne sok apró mag? Mondd utánam: Némely rózsának piros gyümölcse van, s ez tele van apró maggal! Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjuk mindnyájan! Hány mondat ez ? Mit kell a két mondat közé irni! Hogy fogod tehát leirni! Mondd el mind a tíz mondatot! Tanító: Ki látott már csipkerózsát ? Mit főznek ennek a bogyóiból ? Ki szereti ezen izt? Milyen tehát ez az iz? Mondd így : A csipkerózsa bogyóiból igen jó izt főznek! Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a tizenegy mondatot! A czim lesz: A rózsa. Mi lesz a czim ! Így áll elő a következő összemlélet : A rózsa. Azon növények, melyek egy gyökérből sok törzset hajtanak, cserjék. A cserjék törzse vékony , a fáé vastag. A rózsa is cserje , mert egy gyökérből sok törzset hajt. A rózsa törzsei egy ölre is megnőnek. A rózsa vesszőit és törzseit a pajkos gyermekektől tövisei védik. A tüskét a rózsáról könnyen le lehet szakítani, mert csak a héjra van nőve. A rózsa leveleinek közös nyelük van. A rózsát a legszebb virágnak tartják, szép piros, fehér, vagy sárga. A rózsa igen jó szagú. Némely rózsának piros gyümölcse van, s ez tele van apró maggal. A csipkerózsa bogyóiból igen jó izt főznek. A ritkán nyomott helyek helyesírási tekintetből figyelemre méltók. B) Nyelvtani kezelés. a) Helyesírás. E tekintetben az olvasmány következő szavai méltók figyelemre: illatja, kellemes, tartják, gyökérből, több , sokkal, vékonyabbak , veszszőt, vesszőket, galyakat, oltalmazzák vagy ótalmazzák , gyermekektől, könnyű , mert, héjra , vannak , nőve , zöld, némey, gyümölcse, maggal, bogyóib . 1. b) Az eddig tanultak ismételtetnek. Déva, julius 13 1873. MADZSAK JÁNoS: A néptanítók ismerettára. V. A paedagogia történelmével avagy az iskola kíséletével összefüggőleg több czikk van még ezen első kötetben, melyeket egybefoglalva jelen alkalommal akarunk tárgyalni. E czikkek a következők : Akadémia. Alkalmazás. Alumneum. Amerikai közoktatás. Angolország közoktatása. Ázsiai hatalom. Árvaházak. Ausztria népiskolai közoktatása. Bonne. Bölcsöde.Cantor.China, a chinai nevelés és oktatás. Coetus, Confucius, Cretinismus s végül itt említjük még egy pár nevezetesebb író életrajzát, mint : Arany János, Bercsényi Dániel, Columbus Kristóf, Csokonay Vitéz Mihály és Czuczor Gergely. E czikkek közt minden esetre legnagyobb érdekűek azok, melyek az egyes országok tanügyi állapotát ismertetik. Fájdalom, hogy nem minden országról s nevezetesebb helyről vett fel a szerkesztő ily czikkeket. Belgiumról még igéri, Afrika, Ázsia, Austrália, Bajorország, Bécs s mindenek felett Budapest, úgy látszik, egyáltalában nem lesznek külön tárgyalva. A jelenleg felvettekegyenlő értékűek. Molnár Aladár csaknem tanulmányt tett az „Amerikai körök