Néptanítók lapja 6. évfolyam, 1873

1873-08-07 / 32. szám

-EX 553 DE­ Mondd el e mondatot te is ? Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a négy mondatot! Tanító: Van-e tövis a rózsatörzsön és vesszőn Szeretnék-e a pajkos gyermekek megfogni? De mefoghatják-e ? Miért nem foghatják meg a paj­kos gyermekek a rózsa vesszőit ? A rózsa vesz­sz­őit és törzseit a pajkos gyermekektől mik vé­dik tehát? Mondd így : A rózsa vesszőit és törzseit a paj­kos gyemekektől tövisei védik. Mondd el e mondatot te is ! Te is ! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind az öt mondatot! Tanító: Le lehet-e a rózsáról a tüskéket köny­nyen szakítani ? Látját­ok , a tüske csak a héjon van ? Miért lehet tehát a tüskét a rózsáról köny­nyen leszakítani? Mondd így: A tüskét a rózsáról könnyen le le­het szakítani, mert csak a héjra van nőve. Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! A tanító a táblára írja: A tüskét a rózsáról könnyen le lehet szakítani, mert csak a héjra van nőve. Melyik itt azon mondat, melyet egyedül nem lehet megérteni ? Hogy lehet e mondatot megérteni ? Mi van e két mondat közé írva ? Mondd el mind a hat mondatot! Tanító : Milyen nyelük van a rózsa leveleinek ? Mondd utánam: A rózsa leveleinek közös nye­lük van! Mondd el te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a hét mondatot! Tanító: Mit gondoltok , melyik a legszebb vi­rág? Milyen színű rózsát láttál te már? Ki látott fehér rózsát ? Ki látott sárga rózsát ? Mondd így : A rózsát a legszebb virágnak tart­ják , szép piros, fehér, vagy sárga. Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a nyolc­ mondatot ?. (* tanitó az utolsó mondatnál figyelmezteti a gyermekeket a vesszőkre). Tanitó: Milyen szagú a rózsa ? Mondd így: A rózsa igen jó szagú! Mondd el e mondatot te is! Te is ! Mondjátok mindnyájan ! Mondd el mind a kilencz mondatot! Tanitó: Van-e némely rózsának gyümölcse is ? Nézzétek, ez rózsa-gyümölcs! Im itt meghasí­tom. Van-e benne sok apró mag? Mondd utánam: Némely rózsának piros gyü­mölcse van, s ez tele van apró maggal! Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjuk mindnyájan! Hány mondat ez ? Mit kell a két mondat közé irni! Hogy fogod tehát leirni! Mondd el mind a tíz mondatot! Tanító: Ki látott már csipkerózsát ? Mit főz­nek ennek a bogyóiból ? Ki szereti ezen izt? Mi­lyen tehát ez az iz? Mondd így : A csipkerózsa bogyóiból igen jó izt főznek! Mondd el e mondatot te is! Te is! Mondjátok mindnyájan! Mondd el mind a tizenegy mondatot! A czim lesz: A rózsa. Mi lesz a czim ! Így áll elő a következő összemlélet : A rózsa. Azon növények, melyek egy gyökérből sok törzset hajtanak, cserjék. A cserjék törzse vé­kony , a fáé vastag. A rózsa is cserje , mer­t egy gyökérb­ő­l sok törzset hajt. A rózsa törzsei egy ölre is meg­n­őnek. A rózsa vess­z­őit és törzseit a pajkos gyermekektől tövisei védik. A tüskét a rózsáról könn­y­en le lehet szakítani, mer­t csak a héjra van nőve. A rózsa leveleinek közös nye­lük van. A rózsát a legszebb virágnak tartják, szép piros, fehér, vagy sárga. A rózsa igen jó szagú. Néme­l­y rózsának piros gyümöl­c­se van, s ez tele van apró mag­gal. A csipkerózsa bogyóib­ó­l igen jó izt főznek. A ritkán nyomott helyek helyesírási tekintet­ből figyelemre méltók. B) Nyelvtani kezelés. a) Helyesírás. E tekintetben az olvasmány következő szavai méltók figyelemre: illatja, kellemes, tartják, gyökérbő­l, töb­b , sok­kal, vékonyab­bak , ves­z­s­zőt, ves­s­zőket, gal­yakat, ol­talmaz­zák vagy ótalmaz­zák , gyermekekt­ő­l, kön­n­yű , mer­t, h­éjra , van­nak , n­őve , zö­l­d, néme­­­y, gyümö­l­cse, mag­gal, bogyóib . 1. b) Az eddig tanultak ismételtetnek. Déva, julius 13 1873. MADZSAK JÁNoS: A néptanítók ismerettára. V. A paedagogia történelmével avagy az iskola kís­életével összefüggőleg több czikk van még ezen első kötetben, melyeket egybefoglalva jelen al­kalommal akarunk tárgyalni. E czikkek a követ­kezők : Akadémia. Alkalmazás. Alumneum. Ame­rikai közoktatás. Angolország közoktatása. Ázsiai hatalom. Árvaházak. Ausztria népiskolai közokta­tása. Bonne. Bölcsöde.Cantor.China, a chinai neve­lés és oktatás. Coetus, Confucius, Cretinismus s végül itt említjük még egy pár nevezetesebb író életrajzát, mint : Arany János, Bercsényi Dáni­el, Columbus Kristóf, Csokonay Vitéz Mihály és Czuczor Gergely. E czikkek közt minden esetre legnagyobb ér­dekűek azok, melyek az egyes országok tanügyi állapotát ismertetik. Fájdalom, hogy nem minden országról s nevezetesebb helyről vett fel a szer­kesztő ily czikkeket. Belgiumról még igéri, Afri­ka, Ázsia, Austrália, Bajorország, Bécs s minde­nek felett Budapest, úgy látszik, egyáltalában nem lesznek külön tárgyalva. A jelenleg felvettek­­egyenlő értékűek. Molnár Aladár csaknem­­ tanulmányt tett az „Amerikai körök

Next