Néptanítók lapja 9. évfolyam, 1876
1876-06-30 / 12. szám
IX. évfolyam. 12. szám. dr. Budapest, 1876. Junius 30. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és a kiadó-hivatal a vall.-és közoktatásügyi m. k. minisztériumnál az országházban van Budapesten a várban. Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czímezni. A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanító működik egy példányban; azon intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik. Előfizetési ár: egész két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó műévre 3 frt, félévre kötlik, három példányban. 1 frt 50 kr. Nevelési irodalmunk megindulása a XVIII-ik század kezdetén.*) A magyarul szóló nevelési irodalom első terméke Franeke „Oktatás a gyermek nevelésről" című dolgozatának lefordítása, mely 1711-ben jelent meg. Nevelési irodalmunk tehát e művel indul meg, s másol, fordit, átdolgozásokat készít s igy megy végig az egész XVIII-századon s fájdalom ezt a jelleget magán viseli még ma is. 1711 előtt tulajdonképen a pad. mű nem adatott ki, legalább az irodalomtörténet ilyet nem ismer. Ha azonban az erkölcstant, mint a mely az ember célját határozza meg, a pad. tudományok körébe fölveszszék, akkor már 1711-et előzőleg is sorolhatunk fel némi irod. mozzanatokat, melyeket pad. irodalmunk előzményeiül elfogadhatunk. Tudva van p. o. hogy már az első magyar király, nemzetünk lételének s fönmaradásának bölcs biztositója, intő szózatot irt fiának s „e gyönyörű szózat, e szintoly gyöngéd atyai intés, mint mély bölcseségű királyi utasítás" (Horváth) amint egyrészrül a legmagasabb jellegű államirat, másrészrül, etnicai vonatkozásainál fogva, valódi padmű is. Az etnicai elem fölkarolása által lehetségessé válik továbbá az Árpád-ház egy másik tagjáról is, mint padiróról szólanunk. Ugyanis IV. Béla királyunk szent leánya Margit, ki a nyulak szigetén, a legendák tanúsága szerint, hajnaltól egész délig szent munkák közt foglalatoskodott, s kit ugyancsak a legendák ugy festenek mint a vallásos tárgyakról elmélkedni, társalogni s azokat tanitni szerető nőt tehát a szó teljes értelmében tanitót, egy műve felfedezésének következtében Toldy által szintén az etnicai irók közzé iktattatott. E mű az »Együgyű lelkek tüköre" egy erkölcsi irányú munka, mely eredetileg deák nyelven íratott, s olasz fordításban csak napjainkban lett ismeretessé. Épen ily okokból föl lehetne itt sorolnunk egyes köztünk élt idegen tudósok műveit is, igy p. v. Galeott azon művét, melyet „Mátyás király jeles bölcs és elmés mondásai és tettei" felől irt s „a fönséges János herczeghez" intézett. Az ajánlatban Galeott igy nyilatkozik: „Elmémben forgatván mi volna gyermeki korodhoz illő, ami téged erényre serkentene eszembe jutának királyi atyádnak némely jeles, elmés s bölcs tettei s mondásai. Ezt gondolom korodnak leginkább megfelelőnek. Mert az atyák és ősök családi példái anynyira lelkesítik s buzdítják erényre az utódokat, hogy családi példákkal eltelve, ha már férfi korra juttattak, tilalmasnak tartják eltérni az elődök erkölcseitől, ugy hogy súlyos és nehéz dolgokra serény lélekkel válalkoznának" (Kazinczy G.)*) Grasse Brutus János Mihálytól is említ egy művet a nőnevelésről (Antwerp 1555), melyet a XVI. századi kath. pädagogia egyik legjelesb darabjának tart, de Brutus ismét idegen, s csak később lesz Báthori István hívására a miénk és e munkája is olasz nyelven van irva. Az eddigiekhez hasonló jogcímen ideszámíthatjuk még Szepsi Csombor Márton „UdvariSchóláját", (Bártfa, 1632. 121. 201 lap.) melyet növendéke Nyári Ferencz számára irt. „Ez ma is egyik legépítletesebb erkölcs-irat, jó nyelven, ízes magyarsággal. Ebben Csombor nevelői tapintatot és közlékenységét is jelez nagyon rendén, mert hisz életbölcseségre akará vezetni tanítványát." (Erdélyi János.) Es *) Felolvastatott a budapesti I. kerületbeli tanitói kör f. é. junius hó 11-én tartott gyűlésében. 197 *) Egészben véve e mű azon a pud. elven alapszik, melyen Smilesnek K. Thóth Kálmán által hazai viszonyainkhoz alkalmazott, „Ön segélye" és „Je 1-te me." Példák által akar hatni mindenik.