Néptanítók lapja 9. évfolyam, 1876

1876-03-31 / 6. szám

IX. évfolyam. 0. szám. Őrfoldra Budapest, 1876. márcziu­s 31. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és a kiadó-hivatal a vall.-és közoktatásügyi m. k. minisztériumnál az A ,,Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép­oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon intézetek, melyekben négy vagy ött legfölebb hat tanitó foglalkozik, országházban van Bu- 1 két példányban; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó­dapesten a várban,­ű ködik, három példányban. Minden küldeményt a szerkesztőséghez ké­rünk czimezni. Előfizetési ílrs egész évre 8 frt, félévre 1 frt 50 kr. A népiskolai munkatanitás kérdéséhez. T. Ha a népiskola feladatát teljesen be akarja tölteni, a m­a 11 k a t­an­i­t­á­s­t rendes tárgyai közé kell vennie. Magyarország mostoha közgazdasági állapotai különösen fokozzák azon igényeket, melyekkel a népoktatási törvény megalkotása óta a nagy­közönség népiskoláink felé fordult. Azon ténye­zők közt melyek hivatva vannak nemzeti ön­állóságunk megszilárdulását, anyagi jóllétünk megteremtését biztosítni előkelő helyet szánt iskoláinknak a közvélemény, s nem én mondom először, hogy a nemzet jövőjének biztosítékát sokkal inkább itt keresik most, mint valaha. Az utóbbi évek érzékeny veszteségei, a válto­zott kornak többé meg nem felelő kenyérkere­seti módok felett folytatott elmélkedések s az európai államok mintájára szervezett modern in­stitutiók keretébe többé be nem illő társadalmi állapotok, keleti indolenciánk sajnos szívóssága mind kiáltó színekkel rajzolják journalista és államférfi előtt egyaránt azt a sok mulasztást mely iskoláink késő rendezése miatt a multat terheli. Közoktatásügyünk fennkölt lelkű veze­tője, Trefort minister úr ernyedetlen kitartással is iparkodik mindazt életbe léptetni, mitől az is­kolához kötött nagymérvű várakozások garan­t­iáját reméli s ha buzgó működésének gyüm­öl­csei nem mutatkoznak is kivánt gyorsasággal, legalább elmondhatjuk, hogy lehetőleg meg van vetve egykori nagyságunknak, szellemi és anya­gi erősödésünk eljövendő Sionjának alapja s a további kivitel részleteit mind ama munkás ke­zek vannak hivatva előállitni, kikre közoktatás ügyünk nagy munkájában a végrehajtás nem kis jelentőségű szerepe jutott. Ilyen felfogással ismerte sorok szója is tartozó kötelességének K/.en számhoz egy negyed­év néhány tanügyi iró műveinek olvasása*) és sa­ját észlelése alapján közölni pár olyan eszmét, melynek általánosítására nagy hihetőséggel nem­csak a hazai ipar érdekében kibocsátott minis­teri rendelet valósulásának képezi feltételét, (se melyek által a magyar középosztály productív működése is és oly mértékben volna elérhető, a­mint, azt financziális helyzetünk épen kívána­tossá teszik. Trefort miniszer úrnak a ké­pezdék igazgató-tanáraihoz intézett s fennebb hivatatt múlt évi rendelete magában elégé sejteti, hogy a legran­gosabb körökig az a meggyőződés lett általá­nossá, hogy iskoláink jelenlegi szervezete nem elégséges a teljes ember kiképzésének munká­jára. E tapasztalat Lajtán innen és Lajtán túl egyaránt mutatkozik s mig nálunk csak most, kezd a tanügyi kormányzat embereinél tért foglalni, austriai szomszédaink évek óta han­goztatják, hogy a jó iskola feltételei nem áll­nak pusztán a növendék szellemi kiképzésében. Népiskoláink mostani berendezésük szerint kizárólag a lelki élet fejlődésének tenyész­h­elyei. A testi fejlődés törvényeit csak újabb időben veszik figyelembe, de arra, hogy belőlük munkaszerető, munkabíró honpolgárokat nyer­jünk vajmi keveset folynak be, pedig hány szá­zad óta hangoztatja már az emberiség, hogy az életnek neveljük gyermekeinket, s nem omlik el tanítói összejövetel anélkül, hogy­ne fejtegetnek a teljes emberré képzés mód­jait, eszközeit. És mégis, ha iskoláinkba bete­kintünk, mit kell ott tapasztalnunk: miben állt a gyermeknek az a teljes minden oldalú elő­képzése? Elolvastatjuk a gyakorlókönyv egypár elme és szív — képző, vagy egyébként példaadó —­ *) Dr. Erasmus Schwabe „die Arbeitschule." — Eckardt Theodor „Die Arbeit als Erziehungsmittel." — Fr. Sei­del u. Schmidt „Die Arbeitschule Weimar 18t!G.'; — Die Formenarbeiten v. AI. Fellner I. Heft 1874. Wien. — Szabó E. Vezérkönyv a Fröbel f. foglalkoztató eszkö­zökhöz. Petrik Budapest 2 frt 50 kr.' melléklet van csatolva. ^S 0

Next