Néptanítók lapja 9. évfolyam, 1876
1876-03-31 / 6. szám
IX. évfolyam. 0. szám. Őrfoldra Budapest, 1876. márczius 31. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és a kiadó-hivatal a vall.-és közoktatásügyi m. k. minisztériumnál az A ,,Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon intézetek, melyekben négy vagy ött legfölebb hat tanitó foglalkozik, országházban van Bu- 1 két példányban; azok pedig, melyekben hatnál több tanitódapesten a várban,ű ködik, három példányban. Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czimezni. Előfizetési ílrs egész évre 8 frt, félévre 1 frt 50 kr. A népiskolai munkatanitás kérdéséhez. T. Ha a népiskola feladatát teljesen be akarja tölteni, a ma 11 k a tanitást rendes tárgyai közé kell vennie. Magyarország mostoha közgazdasági állapotai különösen fokozzák azon igényeket, melyekkel a népoktatási törvény megalkotása óta a nagyközönség népiskoláink felé fordult. Azon tényezők közt melyek hivatva vannak nemzeti önállóságunk megszilárdulását, anyagi jóllétünk megteremtését biztosítni előkelő helyet szánt iskoláinknak a közvélemény, s nem én mondom először, hogy a nemzet jövőjének biztosítékát sokkal inkább itt keresik most, mint valaha. Az utóbbi évek érzékeny veszteségei, a változott kornak többé meg nem felelő kenyérkereseti módok felett folytatott elmélkedések s az európai államok mintájára szervezett modern institutiók keretébe többé be nem illő társadalmi állapotok, keleti indolenciánk sajnos szívóssága mind kiáltó színekkel rajzolják journalista és államférfi előtt egyaránt azt a sok mulasztást mely iskoláink késő rendezése miatt a multat terheli. Közoktatásügyünk fennkölt lelkű vezetője, Trefort minister úr ernyedetlen kitartással is iparkodik mindazt életbe léptetni, mitől az iskolához kötött nagymérvű várakozások garantiáját reméli s ha buzgó működésének gyümölcsei nem mutatkoznak is kivánt gyorsasággal, legalább elmondhatjuk, hogy lehetőleg meg van vetve egykori nagyságunknak, szellemi és anyagi erősödésünk eljövendő Sionjának alapja s a további kivitel részleteit mind ama munkás kezek vannak hivatva előállitni, kikre közoktatás ügyünk nagy munkájában a végrehajtás nem kis jelentőségű szerepe jutott. Ilyen felfogással ismerte sorok szója is tartozó kötelességének K/.en számhoz egy negyedév néhány tanügyi iró műveinek olvasása*) és saját észlelése alapján közölni pár olyan eszmét, melynek általánosítására nagy hihetőséggel nemcsak a hazai ipar érdekében kibocsátott ministeri rendelet valósulásának képezi feltételét, (se melyek által a magyar középosztály productív működése is és oly mértékben volna elérhető, amint, azt financziális helyzetünk épen kívánatossá teszik. Trefort miniszer úrnak a képezdék igazgató-tanáraihoz intézett s fennebb hivatatt múlt évi rendelete magában elégé sejteti, hogy a legrangosabb körökig az a meggyőződés lett általánossá, hogy iskoláink jelenlegi szervezete nem elégséges a teljes ember kiképzésének munkájára. E tapasztalat Lajtán innen és Lajtán túl egyaránt mutatkozik s mig nálunk csak most, kezd a tanügyi kormányzat embereinél tért foglalni, austriai szomszédaink évek óta hangoztatják, hogy a jó iskola feltételei nem állnak pusztán a növendék szellemi kiképzésében. Népiskoláink mostani berendezésük szerint kizárólag a lelki élet fejlődésének tenyészhelyei. A testi fejlődés törvényeit csak újabb időben veszik figyelembe, de arra, hogy belőlük munkaszerető, munkabíró honpolgárokat nyerjünk vajmi keveset folynak be, pedig hány század óta hangoztatja már az emberiség, hogy az életnek neveljük gyermekeinket, s nem omlik el tanítói összejövetel anélkül, hogyne fejtegetnek a teljes emberré képzés módjait, eszközeit. És mégis, ha iskoláinkba betekintünk, mit kell ott tapasztalnunk: miben állt a gyermeknek az a teljes minden oldalú előképzése? Elolvastatjuk a gyakorlókönyv egypár elme és szív — képző, vagy egyébként példaadó — *) Dr. Erasmus Schwabe „die Arbeitschule." — Eckardt Theodor „Die Arbeit als Erziehungsmittel." — Fr. Seidel u. Schmidt „Die Arbeitschule Weimar 18t!G.'; — Die Formenarbeiten v. AI. Fellner I. Heft 1874. Wien. — Szabó E. Vezérkönyv a Fröbel f. foglalkoztató eszközökhöz. Petrik Budapest 2 frt 50 kr.' melléklet van csatolva. ^S 0