Néptanítók lapja 10. évfolyam, 1877

1877-03-31 / 6. szám

-d 1- 104 lesz— vett ifjúsági irodalom itt is csak a mult század utolsó évtizedében kezdődik s eredetét Franczia­országból veszi, Rousseau „Emilie" épp ekkor tette a legnagyobb hatást. E hatást élénken érezték Basedow és Pestalozzi, kiket éppen e könyv inditott fel. Franke iránya komoly val­lásos irány volt, s ő csupán a bibliát tekintette az ifjúság egyedüli olvasókönyvének. Csak a Basedow által 1774-ben alapított Philanthro­pia s ennek tanítói s az ezektől képzett ifjúság­barátok kezdték érdemesnek tekinteni, hogy az ifjúság számára írjanak. Innen kezdődik Német­országban a tulajdonképpeni ifjúsági irodalom. Ez azóta nagy erdővé nőtt és ugyancsak szük­séges benne az okos kalauz. M­e­l­y e­z az ifjúsági irodalomban a követ­kező korszakokat különbözteti meg. Az első korszak az, melyben, amint mon­datott, Basedow s több pädagog által az ifjú­ság képzése iránt átalános lelkesedés ébresz­tetett. E műben nagyok és kicsinyek osztoznak. Fejedelmek, tudósok és művelt laikusok vettek abban részt. A fejedelmek adták az eszközt, a tudósok irtak s oktatást adtak, a laikusok segí­tették javítani az iskolákat, s irtak czélszerű­ könyveket is. Itt megemlitjük különösen Ro­chow Eberhard Frigyest, ki a rekahni iskolát mintaiskolává tette s az első gyermekbarátot, mint iskolakönyvet irta. E férfiak törekvései a felvilágosodás századába esnek, innen van, hogy ők a positiv kereszténységre nem fektetnek nagy súlyt, bár ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az általuk létrehozott gyermekkönyvekben vallá­sosság nem lett volna. E korszakból származnak Weisse Keresztély, Campe, Salzmann s számos utódaik s követőik könyvei. Azon költői művek szerzői közül pedig, kiknek műveit az ifjúság e korban könyv nélkü­l tanulta Heine, Freiligrath stb. említendők. A második korszak e század elejétől kezdődik s két irányra oszlik. Az első irány „az idők szüksége által előhiva, élő jámborságot igyekezett a hívekben ébreszteni." Ismét a ke­reszténység positiv alapjára állottak. Kegyes ifjúsági iratok származtak, melyek a Kisztus nevében készültek s hozzá akarták a gyermeke­ket vezetni. A felekezeti különbség itt kevés je­lentőségű. Evang. s kath. szerzőket egyenlő be­csüléssel és elismeréssel említhetünk. Ilyenek Barth Gottlieb Keresztély, Stőber Károly, Schu­bert Henrik, Schmid Kristóf. A másik irány re­actio Baltmannak s Campenek csak a hasznosra és a gyakorlatira irányzott elbeszélései s Weisse és Losius s mások önkényes erényeszményei el­len. Kezdenek az ifjúság számára meséket irni, különösen pedig a nép szájáról gyűjteni, mely utóbbit a Grimm testvérek, Lehr és Bechstein tették nagy eredménynyel, míg Haus maga ta­lált fel és költött ilyeket. Andersen későbbi időbe tartozik. A mesék mellett előkeresték a görög s a germán régiség regéit is. Becker Fri­gyes Károly már hősi történeteket beszél el, még ugyan Campe szellemében, de Schwab Gusztáv már a régi költők által adott alakjukban, bár nem versekben, ad olyanokat az ifjúságnak, és ő úgy mint Grimm, s később Simrock és mások a német mondákat sőt a középkori népies elbe­széléseket is kidolgozták az ifjúság számára. Az öreg Niebuhr pedig a klassikus mondákat ala­kította át az ifjúságnak. A harmadik korszak különösen az oly iratokra vonatkozik, melyek az ifjak olvasási vágyát regényszerű elbeszélésekkel akarják kie­légíteni. Ilyenek a Nieritz Gusztáv, Hoffmann Ferencz, Horn C. W. Schmid Ferdinánd dolgo­zatai s több írónő mint p. o. Franz Ágnes, Gum­pert Thekla, Koch Rozália s Wildermuth Ottilia munkái, melyek a női ifjúság számára írattak. A poéták eddig csak egyes költeményeket irtak az ifjúságnak, e korban olyan költők is állottak elő, kik csak az ifjúság számára írtak, mint Fallersleben, Hoffmann, Hey Vilmos, Reinich Róbert, Gáll Frigyes. E korszakba tartozik to­vábbá, különösen az a törekvés, mely az ifjú­ságnak a tudományt a mulattató alak által akarta kedvessé tenni. Történet, földrajz, termé­szetrajz (ez utóbbi már előbb) stb. ismertettek így meg. A Campe-féle utazási irodalomtól külön­böző jellegű utazási irodalom is állt elő, ilyene­ket adtak Dielisz és Kletke, és a fentebbiek Hoffmann Wirth, Wagner stb. Ehhez jöttek a különböző színes és fekete nyomású képes könyvek stb. E jellemzés szerint a német ifjúsági irodalom következő három korszakra oszlik: Első kor­szak. A philanthropisták, a monarcisták, s a klasszikus poéták. Második korszak. A pietista irók­, mese és rege­mondók. Harmadik korszak. A gyermekregény irók, ifj. irónők, gyermekirod. költők és a realistikus szerzők időszaka. Azért időztünk e könyvnél, mert ez anynyi­ban alapul vehető a mi ifjúsági iroda története megírásához, a­menynyiben ez a múltra nézve a németnek hű képe. A mi ifjúsági irodalmunk is a philanthropisták hatásán indul meg, s a fentebb Merget után vázolt korszakok nálunk is ontról, pontra észlelhetők. Anynyira ismer­jük már e szak bibliográfiáját, hogy elmondhat­juk, hogy Campe fordítóitól, Fáyig, aki a rea­listikus irányt képviseli nálunk is minden oldal feltalálható. A fentebbiekben elsorolt nevek ná­lunk is ismeretesek, s azok munkáival egy szá­zad óta táplálkozik a magyar ifjúság, bár nem feledhetjük, hogy voltak eredeti, magyar anyagú ifj. irodalmi műveink is. Mindenesetre ideje volna nálunk is megis­merni ezeket az irodalmi ágakat, s pedig úgy a tankönyveket, mint az ifjúsági irodalmat. Ha a nevelés fontos, fontosak annak az eszközei is. Az eddigi fejtegetésekből beláthatjuk tehát, hogy az iskolai s ifj. irodalom érdekében szük­séges a padagógiának nemzeti alapon való fej­lesztése, ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a pad. eddigi történeteit megismerjük. Ki­mutattuk e megismerés fontosságát éppen az iskolai s ifjúsági irodalomra vonatkozólag s egy­szersmint jeleztük némileg azt is, mily módon

Next