Néptanítók lapja 10. évfolyam, 1877
1877-03-31 / 6. szám
-d 1- 104 lesz— vett ifjúsági irodalom itt is csak a mult század utolsó évtizedében kezdődik s eredetét Francziaországból veszi, Rousseau „Emilie" épp ekkor tette a legnagyobb hatást. E hatást élénken érezték Basedow és Pestalozzi, kiket éppen e könyv inditott fel. Franke iránya komoly vallásos irány volt, s ő csupán a bibliát tekintette az ifjúság egyedüli olvasókönyvének. Csak a Basedow által 1774-ben alapított Philanthropia s ennek tanítói s az ezektől képzett ifjúságbarátok kezdték érdemesnek tekinteni, hogy az ifjúság számára írjanak. Innen kezdődik Németországban a tulajdonképpeni ifjúsági irodalom. Ez azóta nagy erdővé nőtt és ugyancsak szükséges benne az okos kalauz. Mely ez az ifjúsági irodalomban a következő korszakokat különbözteti meg. Az első korszak az, melyben, amint mondatott, Basedow s több pädagog által az ifjúság képzése iránt átalános lelkesedés ébresztetett. E műben nagyok és kicsinyek osztoznak. Fejedelmek, tudósok és művelt laikusok vettek abban részt. A fejedelmek adták az eszközt, a tudósok irtak s oktatást adtak, a laikusok segítették javítani az iskolákat, s irtak czélszerű könyveket is. Itt megemlitjük különösen Rochow Eberhard Frigyest, ki a rekahni iskolát mintaiskolává tette s az első gyermekbarátot, mint iskolakönyvet irta. E férfiak törekvései a felvilágosodás századába esnek, innen van, hogy ők a positiv kereszténységre nem fektetnek nagy súlyt, bár ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az általuk létrehozott gyermekkönyvekben vallásosság nem lett volna. E korszakból származnak Weisse Keresztély, Campe, Salzmann s számos utódaik s követőik könyvei. Azon költői művek szerzői közül pedig, kiknek műveit az ifjúság e korban könyv nélkül tanulta Heine, Freiligrath stb. említendők. A második korszak e század elejétől kezdődik s két irányra oszlik. Az első irány „az idők szüksége által előhiva, élő jámborságot igyekezett a hívekben ébreszteni." Ismét a kereszténység positiv alapjára állottak. Kegyes ifjúsági iratok származtak, melyek a Kisztus nevében készültek s hozzá akarták a gyermekeket vezetni. A felekezeti különbség itt kevés jelentőségű. Evang. s kath. szerzőket egyenlő becsüléssel és elismeréssel említhetünk. Ilyenek Barth Gottlieb Keresztély, Stőber Károly, Schubert Henrik, Schmid Kristóf. A másik irány reactio Baltmannak s Campenek csak a hasznosra és a gyakorlatira irányzott elbeszélései s Weisse és Losius s mások önkényes erényeszményei ellen. Kezdenek az ifjúság számára meséket irni, különösen pedig a nép szájáról gyűjteni, mely utóbbit a Grimm testvérek, Lehr és Bechstein tették nagy eredménynyel, míg Haus maga talált fel és költött ilyeket. Andersen későbbi időbe tartozik. A mesék mellett előkeresték a görög s a germán régiség regéit is. Becker Frigyes Károly már hősi történeteket beszél el, még ugyan Campe szellemében, de Schwab Gusztáv már a régi költők által adott alakjukban, bár nem versekben, ad olyanokat az ifjúságnak, és ő úgy mint Grimm, s később Simrock és mások a német mondákat sőt a középkori népies elbeszéléseket is kidolgozták az ifjúság számára. Az öreg Niebuhr pedig a klassikus mondákat alakította át az ifjúságnak. A harmadik korszak különösen az oly iratokra vonatkozik, melyek az ifjak olvasási vágyát regényszerű elbeszélésekkel akarják kielégíteni. Ilyenek a Nieritz Gusztáv, Hoffmann Ferencz, Horn C. W. Schmid Ferdinánd dolgozatai s több írónő mint p. o. Franz Ágnes, Gumpert Thekla, Koch Rozália s Wildermuth Ottilia munkái, melyek a női ifjúság számára írattak. A poéták eddig csak egyes költeményeket irtak az ifjúságnak, e korban olyan költők is állottak elő, kik csak az ifjúság számára írtak, mint Fallersleben, Hoffmann, Hey Vilmos, Reinich Róbert, Gáll Frigyes. E korszakba tartozik továbbá, különösen az a törekvés, mely az ifjúságnak a tudományt a mulattató alak által akarta kedvessé tenni. Történet, földrajz, természetrajz (ez utóbbi már előbb) stb. ismertettek így meg. A Campe-féle utazási irodalomtól különböző jellegű utazási irodalom is állt elő, ilyeneket adtak Dielisz és Kletke, és a fentebbiek Hoffmann Wirth, Wagner stb. Ehhez jöttek a különböző színes és fekete nyomású képes könyvek stb. E jellemzés szerint a német ifjúsági irodalom következő három korszakra oszlik: Első korszak. A philanthropisták, a monarcisták, s a klasszikus poéták. Második korszak. A pietista irók, mese és regemondók. Harmadik korszak. A gyermekregény irók, ifj. irónők, gyermekirod. költők és a realistikus szerzők időszaka. Azért időztünk e könyvnél, mert ez anynyiban alapul vehető a mi ifjúsági iroda története megírásához, amenynyiben ez a múltra nézve a németnek hű képe. A mi ifjúsági irodalmunk is a philanthropisták hatásán indul meg, s a fentebb Merget után vázolt korszakok nálunk is ontról, pontra észlelhetők. Anynyira ismerjük már e szak bibliográfiáját, hogy elmondhatjuk, hogy Campe fordítóitól, Fáyig, aki a realistikus irányt képviseli nálunk is minden oldal feltalálható. A fentebbiekben elsorolt nevek nálunk is ismeretesek, s azok munkáival egy század óta táplálkozik a magyar ifjúság, bár nem feledhetjük, hogy voltak eredeti, magyar anyagú ifj. irodalmi műveink is. Mindenesetre ideje volna nálunk is megismerni ezeket az irodalmi ágakat, s pedig úgy a tankönyveket, mint az ifjúsági irodalmat. Ha a nevelés fontos, fontosak annak az eszközei is. Az eddigi fejtegetésekből beláthatjuk tehát, hogy az iskolai s ifj. irodalom érdekében szükséges a padagógiának nemzeti alapon való fejlesztése, ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a pad. eddigi történeteit megismerjük. Kimutattuk e megismerés fontosságát éppen az iskolai s ifjúsági irodalomra vonatkozólag s egyszersmint jeleztük némileg azt is, mily módon