Néptanítók lapja 12. évfolyam, 1879
1879-07-15 / 13. szám
XII. évfolyam 13. szám. Budapest, 1879. julius 15. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és kiadóhivatal a magy. kir. egyetemi nyomda épületében van iskolatér 125. szám alatt. A „Néptanitók lapját" megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik, két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó működik, három példányban. Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czimezni. Előfizetési ár: egész évre 3 frt, félévre 1 irt 50 kr. Váradi Szabó János, mint a magyar népoktatásügy egyik úttörője. Két czikk — JAKAB ELEK-től. I. A budai állami elemi és polgári isk. tanítóképezdei előadásokon és vizsgákon mint igazgatótanácsos e férfiról és ügyről sokat hallván , levéltári kutatásaimban figyelmessé lettem mindkettő iránt; közelebb a magyar tudományos Akadémia kézirattárában érdekes levelezésére akadtam Váradi Szabónak nemzeti nyelvünk reformátorává Kazinczy Ferenczczel. Azt már régen tudtam, hogy akivel ő levelezett, az a haza valamely köz-, különösen pedig irodalmi ügyének hasznos szolgálatokat tett, vagy valami tekintetben feltűnő ember volt már akkor, midőn Kazinczy levelezésre méltatta. Kétszeres érdekeltség élénk tudásvágyával vevém azért szemügyre e levelezést, a mi Kazinczynak Váradihoz irt 14, ennek hozzá irt 9 eredeti levelét foglalta magában az 1815 és 1827-ik évek időköréből, a mi azonban tulajdonképen 1815 és 1820 között folyt; mert ez év után csak 1827-ben van Szabótól Kazinczyhoz irt egyetlen levél s ott végképen megszakadottnak látszik a viszony közöttük; legalább én eddig több levélre nem akadtam. Megolvasva a leveleket, mik közül azonban Szabó, a Kazinczy határozott kívánságára — fájdalom! sokat elégetni kényszerült, ami e levelezést hézagossá is teszi : mind a levelezők egyénisége, mind viszonyuk természetes levelezések tárgyai alkalmasoknak látszottak előttemarra, hogy kiválasztva az értékes gyűjteményből a Szabó Jánosra vonatkozókat, róla, mint a magyar népoktatásügy egyik sok érdemű előharczosáról e két czikkét írtam oly czélból, hogy egyfelől az ő életirata egykori megírójának kezére adatokat szolgáltassak, másfelől az általa oly forrón szeretett s ma immár — hála istennek! — féfő fontosságú országos és nem-Ezen számhoz egy fél ívzeti, különösen pedig állam-léti kérdéssé vált ügy és annak lelkes képviselői s barátai iránt érdekeltséget s megérdemlett tiszteletet keltsék. Kazinczy élete ismeretes a nemzet előtt, a mi a levelezésből még az ő dicsőségéhez egyes sugarakat, koszorúihoz el nem hervadó leveleket s virágokat adna, szedjék ki mások; én a Váradi Szabó Jánost illetőket, az ő bővebb megismertetése végett használom itt fel s teszem közzé, mint e szaklapba, annak közönsége igényeihez s érdekkörébe különösen tartozókat. * * * .- Dr. Kiss Áron képezdei tanár egyik művében olvasható Váradi Szabóról egy rövid életrajzi ismertetés, *) mint felsőbb helyen tankönyvül elfogadott művet alapul véve fel , az ott említettek életirati részéhez külön választva járulók ez első czikkben némi adalékkal. Megjegyzendőnek látom, hogy e férfi életirata érdekében nyomozódóknak jó lesz szem előtt tartani azt, hogy e néven e század elején három férfi tűnt ki hazánkban, kik mindnyájan a tudomány iránt szereztek maguknak érdemet. A Váradi - előnév tehát ez adott esetben lényeges megkülönböztető jegy, mit mellőzni avagy csak e szempontból sem lehet. A másik, ami őt a rokon nevűektől megkülönbözteti, az ő népoktatásügyi szaka és szakműveltsége, ami őt a nemzet és nemzeti műveltségünk történetírói figyelmére különösen méltóvá teszi. Váradi Szabó Jánost Kazinczyval ismeretségbe utóbbinak a tábornok báró Vay Miklós házával volt ismeretsége hozta. Ő, mint e magas polgári és katonai rangállásu főúr idő teltével igen kitűnővé vált fiának, b. Vay Lajosnak és koronaőr s kanczellár b. Vay Miklósnak házi nevelője, előbb, t. i. 1815. Zsolczán, utóbb 1818—20. Pesten lakván , Kazinczy és a Vay-ház között *) A Nevelés és Oktatástörténet kézikönyve. Budapest, 1878. iíl-ik kiadás. 210 lap. melléklet van csatolva.