Néptanítók lapja 14. évfolyam, 1881
1881-11-19 / 32. szám
XIV. évfolyam 82. szám. Budapest, 1881. november 19. NÉPTANITÓK LAPJA. —oooroot • •Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A ..Néptanítók I.apjá"-t megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet egy példányban ingyen. Amely intézetek e lapot még nem kapják, de leírni óhajtanák, kísérjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadóhivatalához Budapest, I. kerület, Országház-utcza 18 — A helység (megye) és utulsó posta neve világosan kiírandó. — Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk ezimezui. — Előfiptési fr . egész évre 8 frt, félévre 1 frt 50 kr. Taztalom : Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister ujabb beszédeiből. — Hazai és külföldi események. — Szemléletes a számvetésben. — Mit tesz olvasni ? — Iskolai épülettervek kiállítása Párisban. — Magyar nyelv tanítása más ajkú magyar iskolában. — Könyvismertetés. — Lapszemle. — Értesítés. Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi m. kir. minister ujabb beszédeiből. Trefort Ágoston minister úr a közelebb mult hónapok alatt Zala-Egerszegen és Sopronban kiváló jelentőségű beszédeket tartott. Amennyiben e beszédek az általános politikai helyzetet illetik, annyiban azok kívül esnek lapunk keretén, de amennyiben a közoktatásügyre vonatkoznak, annyiban ide tartoznak, s igen is szükséges, hogy e beszédekről tudomást vegyünk. Lapunk közönsége a tanügy munkásaiból áll, s ily közönségre nézve nagyon fontos, hogy közoktatásügyünk programmjáról, s arról ami eddig történt, s ezután történni fog, annak a férfiúnak a szavai által vegyen tudomást, aki nemcsak hivatalos állásánál, hanem magas miveltségénél s érdemeinél fogva is ez idők szerint a magyar közoktatásügynek köztiszteletben álló fővezére. A minister úr a lefolyt három évi országgyűlési ciklus némely intézkedéseiről akarva szólani az „amor incipit ob ego" elvénél fogva a közoktatási miniszer viselt dolgaival kezdte. „Paradoxonnak fogják talán tartani — igy szól, — ha azt mondom, hogy kívánatos volna, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszer részére minél kevesebb és minél rövidebb törvények alkottassanak. A közoktatásügyi ministernek magának kell alkotni; neki szervezni s administrálni kell; reá nézve a legfontosabb törvény a budgettörvény; adjanak neki pénzt, a létező intézetek gyarapítására és fejlesztésére, utak felállítására, de a controlle elől nem fog kitérni s a kellő erőkről is fog gondoskodni. A közoktatás nem olyan, mint a perrendtartás, hogy abban mindent fixírozni kellessék; a közoktatásügynek a fejlődésre időt és az életre tért kell engedni, törvényt pedig minden évben nem lehet változtatni, vagy módosítani, ha mindjárt meghozatala után, talán már egy félévre, kitűnik is, hogy egyik-másik szakasza vagy részlete nem volt czélszerű. Mindamellett a múlt országgyűlésen alkottatott öt törvény a vezetésem alatti ministerium ressortja körében. Mellőzve az egyiket, mely a keleti egyház némely viszonyairól szól, a többi négyre egy pár szóval fogok reflectálni, s mindenek előtt említenem kell a törvényt a magyar nyelv tanításáról. E törvény alkotása elé többféle akadályok gördültek. Némelyek elnyomatást, zsarnokságot láttak benne, a nemzetiségek részéről rossz következéseket jósoltak. De a jóslatok nem teljesültek. A magyarul nem tudó tanítók tanulják a magyar nyelvet, s az iskolába járó gyermekek is tanulják, és évrőlévre nagyobb mértékben fogják tanulni, s szüleik örvendeni fognak, hogy gyermekeik értenek és beszélnek magyarul. A népiskolákban a magyar nyelvet, valamint a gymnasiumokban és reáliskolákban a német nyelvet tanulni kell, habár eddig nem is tanulták elegendő sikerrel. De hogy nagyobb sikert érjünk el ezentúl, kész vagyok erélyes rendszabályokhoz nyúlni. Aki azonban engemet csak félig meddig is ismer, és ismeri előzményeimet, az tudja, hogy én chauvinista nem vagyok s már természetemnél fogva nem is lehetek; nem akarom én az erdélyi szászokat a német culturától megfosztani s azon lármának, melyet ezen urak a német journalistikában ütnek, nincs alapja. Nem akarok én bárkit is erőszakosan magyarosítani, de kereken kimondom, mert inbecillitás volna ki nem mondani, hogy Magyarországon az állam csak magyar lehet, a polyglott státus utáni aspiratiók