Néptanítók lapja 14. évfolyam, 1881

1881-11-19 / 32. szám

XIV. évfolyam 82. szám. Budapest, 1881. november 19. NÉPTANITÓK LAPJA. —­oooroot­ •­­ •­­Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A ..Néptanítók I.apjá"-t megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet egy példányban ingyen. A­mely inté­zetek e lapot még nem kapják, de leírni óhajtanák, kísérjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadó­hivatalához Buda­pest, I. kerület, Országház-utcza 18 — A helység (megye) és utulsó posta neve világosan kiírandó. — Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk ezimezui. — Előfi­ptési fr . egész évre 8 frt, félévre 1 frt 50 kr. Ta­ztalom : Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister ujabb beszédeiből. — Hazai és kül­földi események. — Szemléletes a számvetésben. — Mit tesz olvasni ? — Iskolai épülettervek kiállítása Párisban. — Magyar nyelv tanítása más ajkú magyar iskolában. — Könyvismerte­tés. — Lapszemle. — Értesítés. Trefort Ágoston vallás és közoktatás­ügyi m. kir. minister ujabb beszédeiből. Trefort Ágoston minister úr a közelebb mult hónapok alatt Zala-Egerszegen és Sopronban kiváló jelentőségű beszédeket tartott. A­mennyi­ben e beszédek az általános politikai helyzetet illetik, annyiban azok kívül esnek lapunk kere­tén, de a­mennyiben a közoktatásügyre vonat­koznak, annyiban ide tartoznak, s igen is szük­séges, hogy e beszédekről tudomást vegyünk. Lapunk közönsége a tanügy munkásaiból áll, s ily közönségre nézve nagyon fontos, hogy köz­oktatásügyünk program­mjáról, s arról a­mi eddig történt, s ezután történni fog, annak a férfiúnak a szavai által vegyen tudomást, a­ki nemcsak hivatalos állásánál, hanem magas miveltségénél s érdemeinél fogva is ez idők szerint a magyar közoktatásügynek köztiszteletben álló fővezére. A minister úr a lefolyt három évi országgyű­lési ciklus némely intézkedéseiről akarva szólani az „amor incipit ob ego" elvénél fogva a köz­oktatási miniszer viselt dolgaival kezdte. „Paradoxonnak fogják talán tartani — igy szól, — ha azt mondom, hogy kívánatos volna, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszer részére minél kevesebb és minél rövidebb törvények alkottassanak. A közoktatásügyi ministernek magának kell alkotni; neki szervezni s adminis­trálni kell; reá nézve a legfontosabb törvény a budgettörvény; adjanak neki pénzt, a létező intézetek gyarapítására és fejlesztésére, utak felállítására, d­e a controlle elől nem fog ki­térni s a kellő erőkről is fog gondoskodni. A közoktatás nem olyan, mint a perrendtartás, hogy abban mindent fixírozni kellessék; a köz­oktatásügynek a fejlődésre időt és az életre tért kell engedni, törvényt pedig minden évben nem lehet változtatni, vagy módosítani, ha mindjárt meghozatala után, talán már egy félévre, kitűnik is, hogy egyik-másik szakasza vagy részlete nem volt czélszerű. Mindamellett a múlt országgyűlésen alkotta­tott öt törvény a vezetésem alatti ministe­rium ressortja körében. Mellőzve az egyiket, mely a keleti egyház némely viszonyairól szól, a többi négyre egy pár szóval fogok reflectálni, s mindenek előtt említenem kell a törvényt a magyar nyelv tanításáról. E törvény alkotása elé többféle akadályok gördültek. Némelyek el­nyomatást, zsarnokságot láttak benne, a nem­zetiségek részéről rossz következéseket jósoltak. De a jóslatok nem teljesültek. A magyarul nem tudó tanítók tanulják a magyar nyelvet, s az iskolába járó gyermekek is tanulják, és évről­évre nagyobb mértékben fogják tanulni, s szü­leik örvendeni fognak, hogy gyermekeik értenek és beszélnek magyarul. A népiskolákban a ma­gyar nyelvet, valamint a gymnasiumokban és reáliskolákban a német nyelvet tanulni kell, habár eddig nem is tanulták elegendő sikerrel. De hogy nagyobb sikert érjünk el ezentúl, kész vagyok erélyes rendszabályokhoz nyúlni. A­ki azonban engemet csak félig meddig is ismer, és ismeri előzményeimet, az tudja, hogy én chau­vinista nem vagyok s már természetemnél fogva nem is lehetek; nem akarom én az erdélyi szá­szokat a német culturától megfosztani s azon lármának, melyet ezen urak a német journalis­tikában ütnek, nincs alapja. Nem akarok én bárkit is erőszakosan magyarosítani, de kereken kimondom, mert inbecillitás volna ki nem mon­dani, hogy Magyarországon az állam csak ma­gyar lehet, a polyglott státus utáni aspiratiók

Next