Néptanítók lapja 15. évfolyam, 1882
1882-04-08 / 14. szám
XV. évfolyam. 14. szám. Budapest, 1882. április 8. néptanítók lapja Heti közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. A „Néptanítók Lapja" megjelenik minden szombaton egy ívnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. Amely intézetek e lapot még nem kapják, de lírni óhajtanák, küldjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyitványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadó-hivatalához Budapest, I. kerület, Országház utcza 13. — A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. — Isméden küldemény a szerkesztőséghez ezimezendő. — Klkitizilési ár : egész évre :tart, félévre futó kr. Tartalom : Megint tanitó-egyletek szövetkezése és egyetemes tanitógyülések. — Hazai és külföldi események. — A népiskola tananyaga. — Népnevelésügyünk negyven év előtt és most. — Állítsuk fel az iskolai méheseket. — Lapszemle. — Értesítés. Megint tanitó-egyletek szövetkezete és egyetemes tanitógyülések! Minden tanitó és minden tanügybarát óhajtotta bizonyára kivétel nélkül, hogy a magyar alkotmányos élet újra felderültével a népiskolák tanitói is minden tankerületben tanító-egyletekké tömörüljenek és élénk egyleti munkásságot fejtsenek ki. Maga a népoktatási törvényczikk is kifejezte ezt. A közódaj részben teljesült is, ha nem is oly mértékben, mint azt mi óhajtottuk. A régibb tanító-egyletek mellett ujak állottak elő, sok helyen felekezeti különbség nélkül, más helyeken felekezetek szerint alakulva és évről évre csakugyan élénkebbé vált a tanító-egyletek működése. Igen természetes, hogy amint a vidéken fejlett a tanító-egyleti élet, mind általánosabbá lett az a szükségérzeti óhajtás is, hogy a szaporodó egyletek koronként közös érintkezési pontot nyerjenek, egy központon találkozzanak, ahol az eltérő véleményeket egyeztethessék, az iskolát s tanítóságot érdeklő nagyobb jelentőségű elveket közösen vitathassák meg, s ily módon a közoktatási kormány figyelmét is egyre másra nagyobb eredménynyel hívhassák fel. E közszükségérzet következtében jött létre a fővárosban különböző időkben három tanítói egyetemes gyűlés, melyek nyom nélkül bizonyára nem maradtak. Az egyetemes gyűléseknek azonban szervezetükből vagy helyesebben mondva szervezetlenségéből folyólag nagy hátrányára volt egyfelől az, hogy minden ilyen gyűlés létrejövetele egyes buzgó ügybarátoktól függött; ha akadtak ily buzgó ügybarátok, létrejöhetett megint 2-3 év múlva egy egyetemes gyűlés; a lehetőség tehát megvolt, hogy esetleg arra való 217 vezérek nélkül 10—20 évig sem lesz megint egy másik egyetemes gyűlés. A másik hátránya ezen egyetemes gyűléseknek a volt, hogy épen nem voltak egyetemesek , mert míg a fővárosi s közelebbi némely vidékről sok száz tanitó jelent meg, más távolabbi vidékekről alig néhány s talán 20—30 vármegyéből egy sem. Érezték ezt maguk az egyetemes gyűlések vezérrendezői is, s talán ép ez okozta, hogy egy jobbnak vélt uj eszme merült fel, a tanítóegyletek szövetségének eszméje. A dolog természete szerint minden uj eszme kapós szokott lenni. Ilyen kapós lett legalább némely tanítói körökben a szövetségeszméje is s a szövetség elég complicált alapszabályzata el is készült s jóváhagyás végett be is adatott a ministeriumhoz. A kik szerelmesek voltak a tanitóegyletek szövetségének eszméjébe, nem vették, vagy nem akarták észre venni a szövetségi alapszabályok több gyengéjét. Mi ezek közül csak egyetlen egyet akarunk most megemlíteni, azt t. i., hogy hátha a tanító-egyleteknek csak egy része csatlakozott volna a tervelt szövetséghez ? hátha az egyletek másik, egyelőre a szövetség iránt közönyös része később ellenszövetséget kívánt volna, s állhattak volna elő aztán ilyen vagy amolyan felekezeti tanító-egyletek szövetségei, (az alapszabály tervezete egy pár ilyen szövetkezetnek is kész volt már), vagy román, tót, szerb ajkú tanítók egyleteinek szövetségei? Pedig ha egyik szövetség megengedtetik, igazság szerint a másikat is meg kellene engedni. Lehetne aztán egy néhány különféle irányba húzó tanító-egyleti szövetség, s ezt követné a magyarországi tanítóságban nagy zűrzavar és confusio.