Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884
1884-11-29 / 87. szám
A tanitó mint politicus. Ez ugyan kissé merész czím tárgyamhoz. Előre hallom a cáfolatot, hogy tanitó a szó szoros értelmében véve „politikus" nem lehet, vagy ha „politikus", akkor tovább nem tanitó. Engedjék meg tehát, hogy magyarázzam ki magamat. A tanitó országa a tanterem, alattvalói a növendékek, kiket a paedagogia alkotmánya szerint kormányoz ; alattvalói elébbhaladása, boldogulása az ő főczélja, s ezek alapja a szeretet. Jó tanitót mint alkotmányos királyt szeretnek alattvalói s hűségesen megadják neki a figyelem adóját, mely csak saját hasznunkra háramlik vissza, s mely nélkül az iskolai állam hovatovább deficitbe sülyed. Íme a paedagogia mint a tanitó politikája. A tanitó a tanügyhez van forrva. A tanügy haladása az ő boldogulása is egyszersmint. Tekintsük meg a tanügy múltját s jelenét, együtt látjuk azt a tanitók sorsával , ott a vajúdó tudatlanságot a tanitó nyomorával; itt a paedagogia fényes haladását, emberei jólléte, becsülete, tekintélyével. Mily óriási különbség! Szegény elődeink, kik lenézett hivataltokban egy jóravaló cselédnél kevesebb díjazással voltatok kénytelenek tengődni, mennyire más utódaitok helyzete ! Pedig voltak köztetek hivatott férfiak, s mennyi küzdelmet mennyi hányattatást, nyomort állottak ők is ki! Miért ? Mert nem volt a kertnek ura, melynek ti kertészei voltatok, s nem gyámolított benneteket, hogy ápolhattátok volna virágaitokat. Sokszor elhangzott szavakra reflektálok, ha elmondom, hogy alig pár évtized óta indult fejlődésnek hazánk nevelésügye, s azóta többet haladt mint azelőtt századokon keresztül. Ezt nem is vonja kétségbe senki. Pedig ennek mint minden jelenségnek, meg van a maga oka. Ezt pedig tudja mindenki. Van most a kertnek nagylelkű ura, ki kezek alá ad minden eszközt kertéezeinek, s ezért virulnak azok virágai. Nevelésügyünk élén oly férfiú áll, ki örök időkre megvetette a haladás alapját. Íme a kormány politikája a tanügygyel és tanítókkal szemben. Hogy a szokott kifejezéssel éljek, azt hiszem, ehez nem kell kommentár; tényei szemünk előtt folytak , folynak le s nem nyilatkozhatik azok felől senki mással, mint elismerő szavakkal. Miben áll hát a tanító politikája ? Korteskedni ? Nem ! Saját véleménye, önálló érzülete bárkinek is lehet, de ez csak öntudatos ítélet, — helyzetének önérzetes és igazságos megítélése útján alakulhat meg. A szülő is nevelő, — tehát ahol erre tere van — a tanító mintha csak kartársai közt lenne oktatója a felnőtteknek is. Ne használjátok fel ezt korteskedésre ! Tanítsátok meg a népet az igazságra, jogaira és kötelességeire, hogy a maga lábán járhasson. Adjátok kezébe az észszerűség és igazság fáklyáját, s akkor nem a kulacs fogja vezetni a szavazó urnához. Értessétek meg vele a pártok állását, s eltalálja ő magától is a helyes utat. Az leszyen a tanitó politikája, hogy ne legyen politikus. Maradjon a tanitó tanitó mindenütt, s ne tagadja meg magát sehol. Ebben áll a tanitó politikája. . . ... 786 tó lehetséges lenne az ország legtöbb tanítótestületében egy-egy ilyen alapot létrehozni s igy 50—60 árvának ezen az úton is jövőt biztosítani. Mi a magunkét Isten segedelmével megvalósítjuk s ez által véljük legméltóbban leróni azon hálát, melyre magunkat nemeslelkü pártfogóink iránt lekötelezve érezzük. Székely-Keresztur, 1884. nov. 22. KOZMA FERENCZ, tanitótestületi elnök. A magyarországi Tanítók Árvaháza. Alig van néhány hete annak, hogy örömmel teli kebellel hirdettük e helyen vallás- és közoktatásügyi miniszerünknek ama nemes elhatározását, mely szerint a Lázár Bernát szegvári földbirtokos által a hazai közoktatás és népnevelés ügyének előmozdítására tett s 4000 frt névértékű 5%-os magyar papírjáradék államkötvényekből álló nagylelkű adományát a „Magyarországi Tanítók Árvaháza" javára juttatá. Ma ismét egy hasonló nagylelkű adományról hozhatunk hírt. Ugyanis néhai Bujanovics Jánosné, szül. Ssoppy Mária budapesti lakos 1881. évi november hó 1-én Budapesten azt a végrendeletet tette, hogy a magyar állami nyereménykölcsön-sorsjegyen nyert 150,000 frtja hazafiúi, közjótékony és emberbaráti czélokra fordíttassák és felkérte nagyméltóságú Tisza Kálmán és gróf Szapáry Gyula minister urakat, hogy a fenti összegről legjobb belátásuk szerint rendelkezzenek. E végrendelkezésre vonatkozólag a hagyatéki tárgyalás befejeztetvén, rendelkezésre maradt 122,220 frt 73 kr. Ebből az összegből a végrehajtással megbízott minister urak az Árvaház és Eötvös-alap javára egyenként két-két ezer frtot juttattak azzal a kikötéssel, hogy az adomány mint „néhai Bujanovics Jánosné, szül. Koppy Mária alapítványa" tőkésítve külön kezeltessék és csak a kamatok használtassanak fel. Szüksége mondanunk, hogy a végrendelet mélyen tisztelt végrehajtóinak ezen ránk nézve annyira örvendetes intézkedését is elsősorban a mi dicső vezérünk és jóltevőnk nagym. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszer úrnak köszönhetjük. Vegye ez újabb kegyességéért a hazai tanítóság leghálásabb köszönetét. Bizonyára nagy örömmel fogja eltölteni minden jóravaló tanítónak szivét, magas kormányunknak ama kegyes és jóakaró gondoskodása és hathatós támogatása, melyben a tanítóságnak két legkedvesebb alkotását— az Árvaházat és O /• Eötvös-alapot — részesíti. Az Árvaház most már másodízben jut ahhoz a szerencséhez, hogy pénzalapja ily módon jelentékeny összegekkel gyarapíttatik. Rá is szorul az e hathatós támogatásra , mert lassan kint kezdenek már kiapadni ama források, melyekből pénzalapját eddig előgyűjtögette, habár remélhető, hogy a kir. tanfelügyelők, tanítók és tanügybarátok látván magas kormányunknak ezen igazán atyai gondoskodását, nem fognak megszűnni buzgólkodni szóval és tettel is az árvaházi pénzalap további gyarapítása körül. Szégyen volna reánk tanítókra, ha most, midőn magas kormányunknak hathatós pártfogását minduntalan tapasztalhatjuk, nem forgolódnánk újult lelkesedéssel és még nagyobb buzgósággal a pénzalapnak gyűjtésében és gyarapításában. Ha szép szavakkal meg is köszönjük ministereinknek e magas kegyét -amit az Eötvös-alap közp. bizottsága, valamint az árvaházi egyesület bizonyára elmulasztani nem fognak — azzal még nem rótuk le köze-