Néptanítók lapja 22. évfolyam, 1889

1889-05-18 / 40. szám

XXII. évfolyam 40. szám. Budapest, 1889 május 18. NÉPTANÍTÓK LAPJA Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi nép­oktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép­es polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Nép­tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (.a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 4 frt, félévre 2 frt, 3 hóra 1 frt. Kevesebb időre nem fogadtatnak el előfizetések. " Kéziratok nem küldetnek vissza. "4Ki A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA: A pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési dij előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasaim soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomású hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez­­.Budapest, I. kerület. Krisztinaváros, tanítóképezdet czimzendő. Iskoláink tőkésített vagyona. Pár évvel ezelőtt épen a »Néptanítók Lapjá"­ban mutattam ki, hogy hazánkban az iskolák czéljaira a társadalom részéről évenként mintegy két millió forint értékű adomány és alapítvány jó, ugyanitt később azt is kimutattam, hogy a tanítók önsegélyző alapjai az utóbbi években mily rohamosan szaporodnak. Idején valónak tartom, hogy most már egy kis számítást közöl­jek arról is, mennyire tehető Magyaror­szágon az iskolák tőkésített vagyona s minő helyet foglal el ez a vagyoni helyzet összehasonlítva azt a hazai más főbb kultúrtényezők anyagi helyzetével. Az ily számítások, bár egész az utolsó krajczárig megbízható adatok felett nem rendelkezünk, nemcsak érdekesek, de rendkívül tanulságosak is, mert a nemzetlét fejlődésének történetére gyújtanak világot. Adataink nagyobb része különben is megbíz­ható; a közoktatásügyi minister jelentéséből ered, mely néhány év óta az iskolák anyagi állapotának kiderítésére különös súlyt fektet. Ezen adatok szerint volt forintokban : 1. A népiskolái ingatlan vagyona 1886­ 7. tanévben 38.011,603 2. A népiskolák tőkepénze ugyanakkor . . 6.846,665 3. Az orsz. tanitói nyugdij­alap 1887 végén 6.223,750 4. A tanitóképző intézetek alapja 1886/7 végén 2.850,280 5. Középiskolák tőkésített vagyona 1887/8 végén 18.300,000 6. Árvaházak vagyona 1887 végén . . . 4.079,279 7. Kisdedóvó intézetek vagyona .... 1.472,742 Az itt kimutatott tőke ennélfogva 77.784.319 forintot tesz, a­mely összeg már magában véve is igen tekintélyesnek mondható, de semmi esetre sem felel meg a jelen helyzetnek, mert sok pótlásra van szüksége. 38 A népiskolák ingatlan vagyono s tőkéje az utóbbi évtizedben évenként átlag 2­3 millióval szaporodott s igy a két tanév gyarapodását hozzászámítva, ma már az 50 milliót meg­közelíti. Hasonló szaporodást kellene számí­tanunk a többi intézetekéhez is, különösen az árvaházaknál s kisdedóvó intézeteknél, melyek adatai a ministeri kimutatásban — saját jelzése szerint — nagyon hiányosan fordulnak elő. Szánthó Mihály a nagyszebeni Teréz-árvaház 1887/8-ki értesítőjében szintén nem teljes ada­tok alapján a magyarországi árvaházak alapjá­ról azt állítja, hogy — nem is számítva az ingatlanok értékét — maga az alap meghaladja a 6 millió forintot. Az én számításom szerint összes neveléssel foglalkozó humanisztikus inté­zeteink (tehát az árvaházak, szeretetházak, vakok, siketnémák intézetei stb.) jelenleg legalább 8 millió forint tőke felett rendelkeznek. Jelentékeny változást szenvednek­ továbbá ezek a számok, ha az itt fel nem sorolt tanintézete­ket is figyelembe veszszük. Magának a budapesti egyetemnek tudvalevőleg közel 5 millió forintra becsült ingatlan birtoka van, nem is említve a rendelkezésére álló tömérdek ösztöndíj-­s jutalom­alapot. A gazdasági tanintézetek közt a nagyob­bak szintén jelentékeny földbirtokokkal birnak s az erdészeti, bányászati s vinczellér-iskolákéval együtt törzsvagyonukat 5 millióval bizonynyal nagyon kevésre becsüljük. A középiskoláknál az 1887/8-ik tanévben csak ösztöndijakra s segé­lyezésekre tőkésített alapok összege 1.959.052 forintot tett, nem is számítva a felszerelés s a másfél millió kötetet meghaladó könyvtárak értékét. A többi szakiskolák közül is van egy pár (budapesti s kolozsvári kereskedelmi iskola, Ludovica akadémia, nemzeti zenede stb.), mely

Next