Néptanítók lapja 42. évfolyam, 1909
1909-11-18 / 46. szám
46. SZÁM. NÉPTANÍTÓK LAPJA. 15 intézeti családfősegédnek 1400 K-t; Sinály Szilárd karocsáni róm. kath. el. isk. tanítónak 1200 K-t; Pap Sándor berkenyesi volt gör. kath. el. isk. tanítónak 300 K-t; Manninger Erzsébet Olga vallai áll. el. isk. tanítónőnek 500 K-t; Demján Erzsébet hajdúböszörményi ref. el. isk. tanítónőnek 1200 K-t; Székely Gézáné, szül. Noéh Zsuzsanna gacsályi ref. tanítónőnek 1200 K-t. Gyám-, ill. segélypénzt engedélyezett: néh. Galló János hizsnyói ág. ev. el. isk. tanító özv., szül. Szerényi Irmának évi 660 K-t, Valéria és Irén nevű kiskorú árváinak egyenként 110 K-t, együtt 220 K-t, mindössze 880 K-t; néh. Medriczky Kornél habovkai róm. kath. el. isk. tanító özv., szül. Potkan Zsuzsannának évi 660 K-t, Kornél és Gyula nevű kiskorú árváinak egyenként 110 K-t, együtt 220 K-t, mindössze 880 K-t; néh. Palásthy Antal vágszentkereszti nyug. róm. kath. el. isk. tanító három kiskorú árvájának összesen 320 K-t; néh. Bazsó Flórián nyug. mogyoródi róm. kath. el. isk. tanító özv., szül. Deli Rozáliának évi 500 K-t; néh. Lukács Dániel nyug. mezőkászonyi áll. el. isk. tanító özv., szül. Eperjesi Zsuzsannának évi 600 K-t; néh. Tamás János hollódi volt gör. kath. el. isk. tanító özv., szül. Mátyok Krisztinának évi 450 K-t, 4 kiskorú árvájának egyenként 45 K-t, együtt 300 K-t, mindössze 750 K-t; néh. Onczay Ambrus kengyelpusztai nyug. el. isk. tanító özv., szül. Vaszilovics Ludovikának évi 462 K 82 f-t; néh. Kovács Etel, férj. Prunyi Ottóné hibbel áll. óvónő két szülőtlen kiskorú árvájának évi 250 K-t. Különfélék. A Petőfi-ház megnyitása. Épen két esztendeje, hogy e lap hasábjain érdeme szerint emlékezzünk meg a Petőfi-ház alapkövének letételéről. Csodálatos, a magyar társadalom becsületére való gyorsasággal emelkedett fel ez az épület, hogy Petőfi költői és emberi nagyságát s az őt megértő nemzet dicséretét hirdesse késő századoknak. A halála után hatvan évvel háztulajdonossá lett Petőfinek igaza volt, mikor azt írta, hogy „a költő és a sorsharag egy anyaméhben született," de porladó szívének is örömet szerezhet, hogy rosszul jósolt, mikor útileveleiben így írt: „a magyar különösen szeret felejteni . . . s azért nem fog az ő emléke sem fennmaradni". E hónap 7-én, vasárnap délelőtt nyitották meg ünnepiesen a Petőfi-házat. Az ünnepen, melyet a Petőfi-társaság rendezett, nagy és előkelő közönség jelent meg. Ott volt a kormány, a főváros és az irodalmi társaságok képviselőin kívül Apponyi Albert gróf is feleségével, ki a Petőfiház létesítése érdekében indított mozgalom védőasszonyi tisztét vállalta el. Ez a tisztség nemcsak címet, hanem komoly munkát is jelentett. Az idegen származású grófné sokszor megmutatta már, hogy férje oldalán lelkes magyar nővé lett, de nemzetünkhöz tartozását semmivel sem pecsételte volna meg jobban, mint a legnagyobb költő emlékének megtisztelésével. Herczeg Ferencnek, a Petőfi-társaság elnökének beszéde nyitotta meg az ünnepet. Herczeg szépen fejtette ki a magyar kultúra és irodalom speciális, más nemzetek számára érthetetlen fontosságát, a mi nemzetünk létét, nemzetvoltát hadsereg és várak híjján kultúránk és irodalmunk védi meg. E ház a magyar szellemnek, mint nemzetfenntartó erőnek van szentelve. Hivatása, hogy hirdesse és hangsúlyozza fajunk kulturális hivatottságát. Hirdesse és hangsúlyozza továbbá Petőfi Sándor pályafutásának gyönyörű tanulságát : íme, ez a magyar író nőtt legmagasabbra a világirodalom ege alatt, aki a legmagyarabb volt közöttünk. Elmondta azután a Petőfi-ház eszméjének történetét. A magyar sajtóból pattant ki ez az eszme az elmúlt század hetvenes éveiben. Bartók Lajos, a Petőfi-társaság Istenben boldogult másodelnöke, az őt jellemző nemes hévvel karolta fel a tervet. Sajnos, nem adatott meg neki, hogy tető alatt lássa a házat. Herczeg alig két esztendővel ezelőtt a Petőfi-társaság megbízásából arra kérte Apponyi grófnét, hogy vállalja el a mozgalom védőasszonyi tisztét. A nemes buzgalom, amelyet a fenköltlelkű grófné elnöksége alatt megalakult hölgybizottság kifejtett, gyors és döntő győzelemre vitte az ügyet. „Azt hiszem, — folytatta Herczeg — nem lépem túl jogaimat, midőn nemcsak a Petőfi-társaság, hanem az egész magyar irodalom nevében hódolattal meghajlom Apponyi Albertné grófné honyleányi erényei előtt." Ezután köszönetet mondott mindazoknak, akik adományaikkal, munkájukkal hozzájárultak a mű létrejöttéhez és a magyar társadalom alkotásának nevezte a Petőfi-házat. Végül felkérte Apponyi grófnét, mint védőasszonyt, hogy adjon engedelmet a ház megnyitására. Herczeg nagy tetszéssel fogadott szép beszéde után Apponyi Albertné grófné néhány egyszerű szóval átadta a Petőfi-házat a nyilvánosságnak. A közönség Herczeg Ferenc vezetésével a művészien elrendezett emléktárgyak megtekintésére indult. Az ünnepélyes bemutatás után a Petőfitársaság még egy kegyeletes kötelességet teljesített. Testületileg fölkereste Bartók Lajosnak, a Petőfi ház lelkes munkásának sírját; hírül vitte a halott költőnek, hogy fáradsága nem volt hiábavaló. — Ujabb kinevezések a Julián-Egyesületnél. A szlavóniai magyarság nemzeti gondozására alakult Julián-Egyesület, jóllehet a