Néptanítók lapja 45. évfolyam, 1912
1912-08-01 / 31. szám
14 falusi óvoda hazánkban, hanem azért is, mert ebben az intézetben sokszor megfordulva gróf Csáky Albin, akkori közoktatásügyi miniszterünk, itt szerette meg a kisdedóvást, s ez az intézet adta meg tulajdonképen a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t.-c. megalkotására az impulzust. Ez ünnepségen maga gróf Csáky Albin is részt fog venni. A kecskeméti ref. egyházmegyei tanítóegyesület 1. évi augusztus hó 7-én tartja évi rendes közgyűlését Kecskeméten a főgymnázium tornacsarnokában. A gyűlés tárgyai a következők : 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. Balogh Imre előadása «A mindennapi iskolázás idejének meghosszabbításáról». 3. Nagy Sándor értekezése «A vallástanítás új tantervéről». 1. Papp Gedeon ismerteti a Vil-ik egyetemes gyűlés intézkedéseit: a tanítói fizetésrendezés, nyugdíj törvény revízió és a tanítók szolgálati viszonyairól szóló határozatokat. S. Dr. Tóth Ferenc előadása az alkoholizmus káros hatásáról. 6. Dávid Ferenc Vaday szépírás és helyesírás gyakorló könyvét ismerteti és bírálja. 7. Az árvaházi gyűjtésre és tápintézeti segélyalapra vonatkozó előterjesztés. 8. Képviselők választása. 9. Jövő évi közgyűlés helyének és idejének megállapítása. 10. Indítványok. Könyvesház. Filléres Könyvtár. Ez a népszerű ifjúsági könyvtár most újabb kötetekkel szaporodott, amelyek közül kiemeljük Garády Viktornak szép könyvét «Kisvilág nagyvilág». Lengyel Laura két új ifjúsági könyve «Az árva leány» és «A három galamb» a történeti idők eseményeiből meríti érdekes történetét. Gaál Mózes komoly történetet mond el egy mókás fiúról «Mókus» című szép, új ifjúsági munkájában. A Filléres Könyvtár egyegy számának ára, csinos, kemény táblás kötésben 60 fillér. Kiadja : Singer és Wolfner, Budapest, VI., Andrássy út 10. sz. Hírek. — Gróf Zichy János Tanítók Háza. A nyitravármegyei tanítók lelkes mozgalmának megvan a szép eredménye, amikor Érsekújvár város nagylelkű adománya folytán a Tanítók Házának most már telkét is kiszemelték. Az előmunkálatok ily módon befejezetteknek tekinthetők és semmi akadálya sem lesz annak, hogy az eredeti tervnek megfelelőleg, a tanítóság ezen humánus intézménye 1913. évi szeptember hó 1-ére rendeltetésének átadható legyen. Érsekújvár város tanácsa annyi jóakaratot tanúsít az ügy iránt, hogy ezért méltán számíthat a tanítóság hálás elismerésére. Gróf Zichy János közoktatási miniszter úr a Tanítók Házának védnökségét tudvalevőleg elfogadta és azon elhatározását, amellyel a tanítóság iránt érzett jóindulatának ismételten kifejezést adott, a következő távirattal tudatta a Nyitramegyei Tanító-Egyesület elnökségével : «A nyitravármegyei Tanítók Háza védnökségét köszönettel elfogadom. Zichy János. — Szeretetház Zomborban. Bács megye törvényhatósági bizottsága legutóbbi gyűlésén elhatározta, hogy Zomborban árva- és szeretetházat épít kert- és mezőgazdasági intézettel együtt. Az intézetben 200 gyermek nyer elhelyezést. Az intézet építését a jövő év tavaszán megkezdik. Államosítják a szegedi belterületi iskolákat. Kacskovics Mihály mint tanácsos szeptember első felében Szegedre megy, hogy tárgyaljon a belterületi iskolák államosítása és az óvoda-ügy rendezése tárgyában. — Új ösztöndíjas gyógypedagógiai hallgatók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyógypedagógiai tanítóképzőbe ösztöndíjas hallgatókká Leopold Rezső, Z. Kiss János, Kákonyi Sándor, Ruszwurm Kálmán, Faragó Béla, Tantó József, Pető János, Némethy Kázmér, Gyömörey Alfonz, László Géza, Gáspár Árpád és Kárpáti Ottó folyamodók fölvételét engedélyezte. — Uj kulturegyesületek. Gróf Zichy János kultuszminiszter és gróf Tisza István vezérlete alatt nagynevű férfiak állottak össze, hogy egy közművelődési egyesületet alkossanak, amelynek kitűzött célja a nagy magyar alföld népének, tehát a fajmagyarságnak anyagi és szellemi jólétét előmozdítani. Az új egyesület neve lesz : a Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület. Hogy a kitűzött célt megvalósíthassa, lelkes felhívást intéz a magyar társadalomhoz, amelyben részletesen kifejti a teendőket és alaposan tájékoztat minden irányban. Ez okból kettős célt: a szellemi előmenetel előmozdítását és az anyagi jólét megteremtését és fokozását írja zászlajára az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, amely Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyéket s Budapest székesfővárost, mint az ország szívét választja működési teréül, azzal az egyenesen kifejezett, határozott célzattal, hogy minden lehetséges, tőle kitelhető módot és eszközt megragad a fajmagyarság anyagi jólétének és értelmi színvonalának emelésére, megerősítésére, kulturális fölényének kivívására s biztosítására. — Negyvenhét évig tanító. Martin János nagykikindai tanító negyvenhét évi működés után nyugalomba vonult. Ebből az alkalomból gróf Zichy János közokt. m. kir. miniszter meleg sorokban fejezte ki elismerő köszönetét buzgó és mindig sikeres munkásságáért. Az iskolaszék rendkívüli gyűlésén adták át az elismerő iratot. — Ünnepelt tanítók. Kálnok háromszékmegyei községben melegen ünnepelték Hosszú Fe- Néptanítók Iapja 31. szám.