Néptanítók lapja 46. évfolyam, 1913
1913-04-17 / 16. szám
14. szára. A fiúknak a legfelsőbb osztályban hetenkint négy órát kell az iskolaműhelyekben dolgozniok, hogy ezen gyakorlati tevékenység által mindinkább éritkezésbe jöjjenek a nyilvános élettel. Amit Kerschensteiner Münchenben megalkotott, amennyire fáradozott azon, hogy korunk reformpedagógiai eszméit a gyakorlatba átvigye, amint az irigykedést, gyűlölködést és rágalmazást férfiasan elviselte és még mindig lelkesedik és küzd az ő magasztos eszményeiért, az nagyrabecsülendő. Ellenben nem helyeselhető az ő nevelési céljának egyoldalúsága, amely abban nyilvánul, hogy ő az embereket csak az állam és hivatásuk számára óhajtja kiképezni. A hivatásképzéssel különösen nagyon nagy megfontolással van.Sajnálattal látjuk, hogy az a kör mindig kisebb lesz, amely az ember hivatására, rendelkezésére áll s hogy a munka folyton lélek nélkülibbé válik. Azért nem segíthetünk azon, hogy már az iskolamunkába belevigyük a jövő hivatást.» A legtöbb kézműves, akik tőke hiányában foglalkozásukat föladják, sietnek a gyárba, ahol a nagyüzem elfeledteti velük, hogy ők egyszer önálló mesterek voltak. És gyári munkás lesz ezután is a legtöbb népiskoláinkból kibocsájtott ifjú. Tehát nevelési célunk ne legyen egyoldalú és szűkreszabott. Emberek nevelése legyen a feladatunk ; a mi eszményünk az, hogy különféleképen alkotott individuumokból egyéniségeket képezzünk. És hogyha szívben-lélekben teljesen értékes embereket alkottunk, akkor ezek az ő hivatásukban is és mint állampolgárok is jóravaló használható tagjai lesznek a társadalomnak. Római levél, Signora Montessori rendszere. A világ minden tájáról összesereglett hetvenkét tanuló van most Rómában Montessori asszony keze alatt, aki tudvalevőleg hírneves kezdeményezője a Montessori-féle tudományos nevelési rendszernek. A megnyitó előadás után a Margit királynő védnöksége alatt álló olasz bizottság fogadta a tanulókat. A tanulók rendszeresen látogatják a Via Giustin levő szerzetes iskolát, továbbá a St. Angelo in Pescheria-féle iskolát és a Pincion levő községi iskolát, ahol alkalmuk van a Montessori rendszert a gyakorlatban megismerni. Montessori asszony propagandát csinál egy nemzetközi intézet érdekében, mely hivatva lenne arra, hogy az új nevelési ideálok számára világközpontot teremtsen. «Az egyedüli módja annak» — mondja dr. Montessori asszony — ,hogy a rendszeresen széles körben való elterjedésére irányuló óhajnak eleget tehessünk az lenne, ha olyan intézet létesülne, amelyben a rendszer kibontakozhatnék és bemutattatnék a a tanítóknak s mindazoknak, akik azt közvetlenül tanulmányozni óhajtják. Az a körülmény, hogy a rendszer még nem tökéletes nem ok arra, hogy a tanítóknak ez alapon való képzése valamely későbbi időre halasztassék el ; mindent, ami haszonnal járhat az emberiségre nézve, tanítani és terjeszteni kellene világszerte». A nagy olasz tanítómesternek az a véleménye, hogy a nevelés gyakorlati tudomány. «Egy tudomány anyagát megtanulni sokkal könnyebb dolog volt az ókorban, amikor a vének Hippokrates vagy Aristoteles könyveivel felszerelve oktatták az ifjabb nemzedéket, holott ma a kutatás rendszereit kell megalapítanunk, melyek segítségével a természet rejtélyeit igyekszünk megoldani, melyekkel behatolunk a föld rejtett erőibe, a csillagok titkai és az élet misztériumai közé.» Montessori asszony a gyakorlati nevelésnek tudományos rendszere érdekében száll síkra. Az új intézetben gyakorlati úton mutatná be a tanítóknak, hogyan kell a természet és az emberi fejlődés kérdéseiben átalakítani az iskolát a kísérletek tág mezejévé. «A szellem törvényeit fel kell fedezni, mihelyest a nevelés ügye megteszi első lépését a kísérletezés útján.» Mikor megkérdezték Montessori asszonyt, hol lenne az új nemzetközi intézet felállítandó, azt felelte : « Hol, ha nem Rómában ? Ha szellemi gyarapodás és nem csak rideg tanítás van hivatva az új nemzedék nevelőit kiképezni, akkor Róma nyújtja erre a legalkalmasabb talajt. A régi műveltség, a keresztény hit, a renaissance mind emlékeket hagytak itt, hátra. Különböző civilizációknak rétegei találhatók itt fel. Látományként áll előttem a jövendő intézet, mely szellemileg ép és fogyatékos gyermekeknek felvétele mellett az emberiség haladásának új ösvényeit fogja megnyitni.» Néptanítók lapja »