Néptanítók lapja 46. évfolyam, 1913
1913-08-21 / 34. szám
XLVI. évfolyam, 34. szám. Budapest, 1913 augusztus 21. Telefonszám: 68-18. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utca 4. Franklin-Társulat Telefonszám : 72-42. Megjelenik e lap minden csütörtökön. Szerkesztőség : Vall. és Közokt. Minisztérium, V. Báthory u. 12. SZERKESZTI ÉS KIADJA A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM. Előfizetési ár: Egy évre 10 kor., félére 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 kll. — Egy negyed évnél kevesebb időre előfizetést nem fogadunk el. — Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba küldendők. TARTALOM. — Péterfy Sándor. — Molnár Oszkár: Modern pedagógizálás. — Matthesz Sándor : Viaskodásunk nemzetiségi vidéken. — x. y. : Gyermekmunkások. — Mintalecke. (Kaposi Károly: Szent László ujundái.) — A hazai tanügyi lapokból. — A külföldi tanügyi lapokból. — Hirek. — Irodalom. — Ember János: A tanító lakása. — Tandók tanácsadója. — Hivatalos rész. Péterfy Sándor. Minden nemzetnél és minden korban keveseknek adatolt, hogy kiemelkedjenek azoknak a soraiból, akikkel egyazon hivatásnak szolgálatában állva végzik egész életüket betöltő munkálkodásukat. És a kevesek között, akik kiválnak a tömegből, ismét kevesen vannak, akiket nem a folytonos szereplés, nem a reklám hajszolása, nem a demagógia feltétlenül sikert biztosító eszközeinek kimerítése vagy éppen kierőszakolt martirkodás emelt a sokaság fölé, hanem a léleknek legnemesebb hevülete, az elmének kiváló termékenysége és az egyéni energiának alkotó munkássága. Péterfy Sándor ama kevesek közé tartozott, akiket nagyértékű és maradandó alkotások avattak valóban nagy férfiakká. E nagy embereinknek a sora egyre ritkul és sajnos, hiába nézünk körül, keresve a méltó utódokat, akik pótolni fogják a kidőlt óriásokat. Ha végig tekintünk a népoktatás legutolsó nagy halottjának életén, szinte bizonyossággá válik előttünk, hogy egy letűnt és hovatovább mythikussá váló korszaknak a nagy emberét sirathatjuk benne is. Bizonyos, hogy a mi korunk nem termi oly bőséggel a hősöket, a nagy államférfiakat, s az irodalom és művészet igazán halhatatlan alakjait, mint a mult század. Vajon lesz-e még a magyar nemzet életének oly korszaka, mely egyszerre terem Kossuthot, Széchenyit, Deákot, Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt, Jókait, óriási számban nagy szabadsághősöket, Munkácsyt és Liszt Ferencet! Mintha az egész világ megváltozott volna körülöttünk, és mi is megváltoztunk volna benne. A nagyság már keveseket lelkesít, nagyjaink emlékei még ragyognak a «magyar glóbus» egén, de mintha lassanlassan veszítenének melegségükből. Mint a római, aki még felaggatta őseinek viaszlárváit háza előcsarnokának falára, de már nem hitt bennük, s nem igen bánta, hogy lassan-lassan felismerhetetlenekké teszi őket a világító fáklya szurkos füstje, úgy mi is ékes beszédeket mondunk tőlünk elköltöző nagyjainkról, emléktáblát teszünk szülőházukra, esetleg szobrot is állítunk nekik, de mindinkább gyérül azoknak a száma, akik nagyjaink nyomdokait is követik és elszánják magukat arra az útra, mely a magasba vitt ugyan, de oly nagyon rögös volt. A modern ember elszörnyed, ha Péterfy életrajzát olvassa. A múzeumban megbámuljuk azokat a rettenetes páncélokat, óriás kardokat és súlyos buzogányokat, melyekkel elődeink e hazát megszerezték és megtartották, de megijednénk, ha e fegyverzetet magunkra kellene öltenünk : talán össze is roskadnánk alatta, így csodáljuk azt is, hogy Péterfi mit dolgozott, mennyi lelkesedést, mennyi tudást és mennyi energiát vitt munkáiba. Ez bizony egy már letűnt korszaknak a lelkesedése, már elmúlt embereknek az energiája volt. Fejünket csóváljuk ezt látva, a cinikusok pedig nyilván még sajnálkoznak is rajta. A hirdetések árszabása. A hivatalos pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért ti fill., magánhirdetéseknél i till fizetendő. (Rövidített szavak és számok egyegy szónak számítandók.) Üzleti hirdetések egy-egy hasáb !(-40 milliméter) széles és egy-egy milliméter magas területéért 20 fill számíttatik. A hirdetési díjak előre fizetendők a kiadóhivatalnak. Oda küldendő a hirdetések szevén is.