Néptanítók lapja 47. évfolyam, 1914
1914-04-09 / 15. szám
10 sok azt is, hogy a tárgyalandó költemény az évszakoknak megfeleljen. A «Búcsú», «Vándorol a gólya» stb. ősszel ; «A puszta télen», «Megfagyott gyermek» stb. télen; «A gólya», «Tavasszal» stb. a tavaszi hónapokban ; «Rózsák», «Nyárban», «Az Alföldnek ...» egészen a tanév végén tárgyalandó. De bármilyen szempontokat állítunk is még fel a költeménytárgyalás módszerében, eljárásunkban mindenkor az a tudat vezessen bennünket, hogy a költemények helyes tárgyalása adja a leggazdagabb anyagot a gyermek erkölcsi világának kiépítéséhez. Néptanítók Iapja 14. szám. Montessori asszony amerikai látogatása. Bőséges jelek mutatnak arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok lesznek az első ország, amelyben a Montessori-féle rendszerrel széles alapon tesznek kísérletet. A fogadtatás, amelyben Montessori asszony múlt év decemberében ott részesült, olyan volt, hogy többet nem kívánhatott. Nagy és lelkes hallgatóság előtt tartott felolvasást Washingtonban, New Yorkban, Philadelphiában, Bostonban, Pitsburgbam Chicagóban és másutt. Bárhova ment, a sajtó is mindenütt kedvezően fogadta, s ami még fontosabb, az egész országban le tudta kötni a szakemberek élénk érdeklődését. Eddig már több, mint hatvan Montessoriféle tanító működik az egyes magániskoláknál külön osztályok élén. Rhode Island bevezette a rendszert providencei állami elemi iskolájában. Los Angeles, Boston és New York városok kísérleti iskolákat tartanak fenn. A felügyelet és támogatás céljára Nemzeti Montessori-féle Egyesület alakult Washingtonban nagy számú taggal , és jellemző, hogy Montessori asszony látogatása óta jóformán minden állam közoktatásügyi kormánya kért rendszeréről felvilágosítást. Egyes egyetemek is felkarolták a rendszert a kísérletezés útján. A chikágói egyetemen egy fiatal hindu diák, akit Montessori asszony képzett ki és aki azt reméli, hogy módjában lesz a rendszert Indiába bevinni, két osztályt tart fenn, egyet fogyatékos, s egyet normális gyermekek részére. Amerika érdeklődésének még nagyobb bizonyítéka az, hogy míg a múlt esztendőben Montessori asszony római tanítóképzőjének mindössze hat angol hallgatója volt, az amerikaiak száma 72-re rúgott. Valószínű, hogy hasonló tanítóképzőt Amerikában is fognak felállítani. Szabad tér új eszméknek. A lelkesedés egészen természetes. Az Egyesült Államok egy nagy nevelésügyi laboratórium. Az a körülmény, hogy minden államnak megvan a saját külön iskolarendszere, az állam és az egyesek teljes bőkezűsége a nevelés támogatásában és az amerikaiak lelkesedése minden javítás iránt, bő teret biztosítanak új ideák számára. Ez különösen áll a legújabb időre. Az amerikaiak annyira kritikusak lettek iskoláikkal szemben, mint amenynyire meg voltak velük elégedve egy időben. Ez látszik különösen abban az érdeklődésben, amelyet a fogyatékos gyermekek nevelése iránt tanúsítanak, akikkel való foglalkozás útján fejlesztette ki eredetileg Montessori aszszony is a rendszerét. Különböző tanintézetekben osztályokat állítanak fel, hogy azokban a tanítók az ilyen gyermekekkel való bánásmódot megtanulják. A teret előkészítette a radikális szociális reformnak az az áramlata is, amely az utolsó években vonult végig az országon. Montessori asszony egy újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a különbség az ő rendszere és Froebel-nek úgynevezet «Kindergarten» rendszere között, minthogy Froebel azt is úgy jellemezte, hogy «a gyermekek szabadságban legyenek», így felelt: «Igen, de az kinek a szabadsága ? Froebelé, nem pedig a gyermeké. Ő a saját kész philosophiájával közeledett a gyermekhez. Én azért közeledem hozzá, hogy megtaláljam a magam philosophiáját. Ő rákényszerítette saját képzeletét a gyermekre. Az eredmény az volt, hogy a gyermek megzavarodott ... Ez hibás pszichiátria. Ezen az úton nem teremnek Daniék. A gyermek képzelete legyen az ő sajátja. Mindenek előtt tisztán kell látnia. Akkor azután szabadon választhatja a metaphorák és hasonlatok világából azt, ami neki tetszik.» A rendszer és a modern Amerika. Könnyű elképzelni, hogy mennyire megnyeri egy ilyen eszme azt a népet, amely lázasan, bár sokszor öntudatlanul arra törekszik, hogy összeegyeztesse a szabad polgár individualisztikus tradícióit a modern radikálisok fegyvertárával, akik az egész társadalmat meg akarják reformálni. Ez látszik abban a módban is, amelyen a sajtó Montessori asszonyt fogadta. Még a konservatív New York Sun is vezércikkben üdvözli, mint aki új tervet hoz «a faj számára» az Egyesült Államokba. Az ő önnevelésről szóló elmélete más tekintetben is megfelel az amerikai szellemnek. Amint konservatív politikusok és üzletemberek kényelmük árán megtanulták, ez a kor a boldogulás vallásának és minden felesleges pazarlás megakadályozásának van szentelve. Ez egyik fő oka a régi, önző, tehetetlen poli-