Néptanítók lapja 56. évfolyam, 1923
1923-0101
16 Néptanítók Napja 2—3. szám. szinte megközelíthetetlen. Annyi bizonyos, hogy erős nemzeti érzés hevíti őket, s az ifjú tanítómesterek a német nyelv, a német történelem és az ének tanulásával szívják magukba a pángermán szellemet. Iskoláikban a tanítók pontosak, buzgók. Odaadással szolgálják az államot, meghajolnak a hatóság előtt. A kijelölt programmot legkisebb részleteiben megvalósítják, de nem igen kutatnak jobb módszerek után. Ez még az öreg tanítók általános rajza, a fiatalokról s a ki nem forrott reformokról még nehéz véleményt mondani. 7. Közvélemény és az iskola. A vasfegyelem és a mechanikus eljárás dacára vagy talán éppen ezáltal az iskola magához láncolja tanítványait. A német iskola mindenható. A közönség e meleg vonzalma teszi lehetővé az iskolák sokoldalú fejlesztését, Kint Franciaországban ennek sajnálatraméltó ellentétét lehet csak leszögezni. A német nép sajátjának tekinti iskoláját, tudja, mivel tartozik neki, tudja azt is, mit várhat tőle. A német népiskola nem bocsát az életbe nagy gondolkodókat, Descartes-okat, de a nép zömét rendszeretetre, pontosságra, fegyelemre szoktatja s így kialakítja a német nemzet főbb jellemvonásait. HÍREK. A Szent István Akadémia Petőfi-ünnepe. A Szent István Akadémia Petőfi-ünnepe a minap a Szent István Társulat dísztermében irodalmi és tudományos életünk számos kiválóságának részvételével folyt le. Az ünnepi ülésen Apponyi Albert gróf elnökölt, aki — mint mondotta — az ünnep hátterét óhajtja megadni annak a kornak néhány vonásával, amely Petőfit szülte, lelkesítette és költészetének irányt szabott. Nagyhatású beszédében párhuzamot vont Petőfi és Kossuth között és meggyőző erővel hangoztatta azt a véleményét, hogy Petőfi végső céljában nem volt forradalmár. Beszédének ez a része így hangzott: — Ama nagy korszak kiváló alakjainak sorából, mint címerünknek hármas bérce, úgy magaslik ki a legnagyobbak kettős háromsága : politikai életben Széchenyi, Deák és Kossuth, a költészetben Vörösmarty, Arany és Petőfi. Sajátságos párhuzamosságot látni itt, amelyet erőltetés nélkül át lehet vinni az egyénekre, ha Vörösmartyt Széchenyi, Aranyt Deák és Petőfit Kossuth mellé állítjuk. Legszembeötlőbb az utóbbi kettőnek rokontermészete és rokonhivatása. Ők mindketten azt az explozív erőt képviselték, amelynek valahol tartalékban kell lennie, amikor a legtörvényesebb és legbékésebb reformtörekvés korhadt viszonyokkal és meg nem győzhető makacssággal kénytelen küzdeni. Sokat vitatkoztak Petőfi lírájának forradalmi jellegéről. Szerintem ez abból áll, hogy a társadalmi igazságtalanságok és a nemzeti elnyomás szemlélete ditirambikus költői lelkéből az orvoslási, a fölszabadítási vágyak végső türelmetlenségét váltotta ki, amely várni nem tud és megalkuvásról hallani sem akar. De végső céljaiban, gondolkozásának alapjaiban forradalmár nem lehet az, akinek érzelmi világa fölött a legkonzervatívebb intézménynek, a családnak kultusza annyira uralkodik, mint nála, akinek szerelmi lírája is a házasság ideálja felé irányult, akinek izzó nemzeti érzése el nem tudja választani az emberit a hazaitól. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be : Az egész költői világ hódol Petőfi költői géniuszának s ebből mindenkinek le kell vonni azt a tanulságot, hogy egyedül a szellem az, ami maradandó." Petőfi géniuszának köszönhetjük belekapcsolódásunkat a kultúrvilágba. Legyen ezért áldott Petőfi emlékezete. Apponyi Albert gróf megnyitó beszéde után Reiner János dr., a Szent István Akadémia főtitkára tartotta meg beszámolóját, amelynek kapcsán méltatta Petőfi hazafias költészetét. Szólott a főtitkár a Szent István Akadémia gazdasági bajairól és azokról az adományokról és alapítványokról, amelyek lehetővé teszik, hogy a nehéz helyzetben is megfelelhessen hivatásának. Kiemelte a főtitkár Fraknói Vilmos nagy alapítványát, amelyből egy millió költséggel kiadják a Korvina-könyvtár történetét ismertető olasznyelvű díszművet és a koronázási keresztre vonatkozó munkát. • A beszámoló után Varga Dámján osztálytitkár fölolvasta Harsányi Lajosnak Petőfiről írt nagyhatású alkalmi ódáját, majd Négyessy László Petőfi szelleméről tartott nagyhatású szép előadást. A gazdag tartalmú ünnepet Apponyi Albert zárószavai fejezték be.— A kultuszminisztert Sopron díszpolgárává választja. Sopron város tanácsa az ünnepek előtt tartott utolsó ülésén elhatározta, hogy gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztert, Sopron város volt nemzetgyűlési képviselőjét, Sopron város díszpolgárává való megválasztására fogja javasolni. A tanács nagy lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot. — Egy iskola virágcsokra Petőfi szüleinek sírhalmára. Nemzeti színű szalaggal átkötött gyönyörű kis csokrot kaptunk az alábbi levél kíséretében : Jobaházán, 1922 december 27. Igen Tisztelt Szerkesztőség! Tiszteletteljesen kérem a Szerkesztőséget, hogy szíveskedjen kegyeletünk jelét, e virágcsokrot, Petőfi szüleinek sírjára juttatni, 1922 Szilveszter estére. Ennek megtörténte után szíves értesítését várva, kérelmét ismétli mély tisztelettel : a jobaházi evang. népiskola nevében Koczor Ferenc, evang. kántortanító. Meghatva vettük az egyszerű, falusi népiskola nemes kegyeletének jelét s hisszük, amely népiskolában így vésik növendékeikbe nemzetünk nagyjainak emlékét, ott, abban a községben tényleg úgy lesz, amint a kis csokor nemzeti színű szalagának felirata mondja : «Az álmok nem hazudnak . .. Dicső neve költő fiadnak soká, örökkön él. . .» Mi büszkék vagyunk a magyar tanítóság nemzeti kegyeletérzésének ez újabbi nemes megnyilatkozására, de büszkék vagyunk arra is, hogy lapunk szerkesztőségét bízzák meg annak végrehajtásával. A kegyeletnek legméltóbb módon való végrehajtása céljából a csokrot Pekár Gyulához, a Petőfi Társaság elnökéhez juttatták.— A soroksári I. számú állami kisdedóvó-intézet két buzgó óvónője , Hunkár Ilona és Hunkár Magda kis növendékeivel szép karácsonyi ünnepélyt rendezett. Az ízlésesen feldíszített termet, de még az előszobát és folyosót is a szorongásig megtöltötte a szülők és az érdeklődők sokasága. Mindannyian gyönyörködve hallgatták a gyermekek felfogásához mért, ügyesen összeállított kis karácsonyi misztérium előadását, a kedves apróságok hibátlan játékát. Az előadás végeztével a megjelentek lelkes ovációban részesítették a két kiváló óvónőt, akiknek érdemeit Dakos István áll. isk. igazgató méltatta. A vendégek nevében Bernaldszky Kálmán, lapunk s.-szerkesztője mondott köszönetet, rámutatván azokra a pedagógiai célokra, amelyek az óvodai és szülői ház kapcsolatbahozása "révén megvalósulhatnak.